Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-07 / 132. szám

3 2012. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Csapdába juthatnak az agrárcégek földtörvény A MOSZ szerint akár ötvenmilliárd forintot is veszíthet az állam Több száz somogyi mező- gazdasági dolgozó veszít­heti el a munkáját, ha a leendő földtörvény elle­hetetleníti a nagy agrár­társaságokat, hangoztat­ja a mezőgazdasági ter­melők érdekvédelmi szö­vetsége. Harsányi Miklós A társas vállalkozások rovására akarják fejleszteni a magángaz­daságokat, melynek súlyos kö­vetkezményei lehetnek, Horváth Gábor, a mezőgazdasági szövet­kezetek és termelők szövetségé­nek (MOSZ) főtitkára nyilatko­zatában hangsúlyozta: ha a mos­tani formájukban valóra válnak a tervek, az hasonló csapást je­lent majd, mint a '90-es évek ele­jén a vagyonnevesítés, a szövet­kezetek szétverése, a kárpótlás, melynek hatására az élelmiszer- termelés 40 százalékkal esett vissza. Most akár 10-20 százalé­kos lehet a csökkenés.- A kormány nagy bizonyta­lanságban tartja a földtulajdo­nosokat és a földhasználókat - közölte szerdán Müller János, a szakmai érdekvédelmi szerve­zet somogyi titkára. - Két éve lebegtetik az új földtörvény megalkotását, ennek kapcsán az utóbbi időben is rengeteg hír és álhír kapott szárnyra. A ter­mőföld tulajdonosi és használa­ti viszonyainak gyökeres meg­változtatásának tervét tükrözi az elképzelés. Az üzenete rossz, sok termelőt elbizonyta- lanít. Azt már tudni lehet, hogy várhatóan továbbra is fenntart­ják a társas vállalkozások föld­tulajdon szerzési tilalmát, illet­ve meg akarják őket fosztani a termőföld jelentős részének használatától. A MOSZ felrótta: az elgondolás alapján az állam a földhasználati viszonyokat is példátlan módon ellenőrzés alá 2008 2009 2010 2011 vonná. így tovább nőhet a tár­sas vállalkozások kiszolgálta­tottsága. Müller lános azt mondta: ha a nagy cégek sora leáll vagy erőteljesen visszafog­ja a termelést, az érzékenyen érinti az államot, a folyamat előbb-utóbb nagy lyukat üthet a költségvetésben. Az országos adatokra hivatkozva kiemelte: az agrárvállalkozások évi 100- 150 milliárd forint adót,- és já­rulékot fizetnek, ezzel szemben a kisebb, családi gazdaságok 25-30 milliárdot. Az érdekvé­dők úgy kalkulálnak: évente akár 40-50 milliárd forintot is veszíthet az állam, ha meg­gyengülnek a nagy társas vál­lalkozások. Ráadásul az agrár­cégeknél alkalmazott csaknem 100 ezer embernek akár 40-50 százalékát is leépíthetik. Me­gyénkben több százan veszít­hetik el az állásukat.- A somogyi szövetségünk­nek 33 tagja van, közel 40 ezer hektárt művelnek meg a társas vállalkozások - fejtette ki a me­gyei titkár. - A cégek bevétele tavaly 25 milliárd forint volt, és ami a munkanélküliségtől súj­tott világban kiemelten fontos tény: csaknem 1100 somogyi embernek adtak munkát. Lé­nyegesnek ítéljük, hogy a meg­születendő törvény a munká­hoz szükséges feltételeket biz­tosítsa a társaságoknak, me­lyek csak Somogybán több mil­liárd forintot költöttek az utóbbi években erőgép vásárlásra, szárítóépítésre. Ha nincs elég területük, úgy előbb-utóbb kép­telenek hatékonyan gazdálkod­ni, elmarad a bevételük, nem tudják fizetni a hiteleket és kénytelenek leépítésbe kezde­ni. Nagyon szomorú következ­ménye lehet az ügynek, ha eb­ben a formában fogadják el a ja­vaslatot. Horváth István, a nagyatádi szövetkezet nyugalmazott elnö­ke szerint - típustól függetlenül - valamennyi társaságnak biz­tosítani kellene a földvásárlási lehetőséget. Ezek a cégek érté­ket teremtenek, fontos, hogy a gazdálkodók hosszú távon is él­vezzék az adott terület előnyeit- hátrányait. Nagy György, az igali Igal-Agro kft. ügyvezetője úgy vélte: az ingatlanhasznosítás feltételeit célszerű könnyíteni, a területvásárlást viszont át kell gondolni. A külföldiek ugyanis egy megengedő jogszabály ese­tén könnyen megszerezhetnék a magyar földet. A Rinya mente gazdaságát fejlesztik erősítés A térség eltartó képességével javul a foglalkoztatási helyzet Őstermelői piacot indítottak Szőkedencsen Piacot nyit Szőkedencs is. Az ős­termelőknek szeretnének lehető­séget adni. A szombati piacok al­kalmával bárki kipakolhat és ér­tékesítheti a földjén megtermett termékeket, de a gazdák kínál­hatnak saját termésű palackozott borokat, házi sajtokat, befőtteket, lekvárokat, vagy akár mézet is, az ide vonatkozó előírások betar­tása mellett. ■ V.E. Koncentráltabb gazdaság,- és vá­rosfejlesztési programot szorgal­maz Nagyatád önkormányzata, melyhez a somogyi közgyűlés és a Nemzetgazdasági Minisztéri­um együttműködését kéri. A cél a város és a Nagyatádi kistérség gazdaságának fejlesztése, gazda­sági teljesítményének növelése és a foglalkoztatási helyzet javí­tása, új munkahelyek létesítése.- Évek óta nem változik, nem javul a térség foglalkozta­tási helyzete, a munkanélküli­ségi mutató itt 23 százalék - indokolta a döntést Ormai Ist­ván polgármester. - A saját tő­ke hiánya miatt a gazdasági szféra érdemi, nagyobb volu­menű beruházásokat nem tud megvalósítani. Hozzáfűzte, hogy minden­képpen erősíteni kell a térség gazdasági teljesítményét, eltar­tó képességét és ezzel együtt javítani a foglalkoztatási hely­zetet, amit csak a helyi erőfor­rásokra építve nem lehet meg­valósítani.- A Somogy Megyei Önkor­mányzat feladatköre és szerep­köre úgy változott, hogy annak egyik meghatározó eleme a te­rület-, és térségfejlesztés, a kormányzat pedig az egyes tér­ségek fejlesztésére, felzárkóz­tatására külön programot fo­galmaz meg - emelte ki. - Hi­szek benne, hogy a program következetes munkát, érdemi együttműködést, az eszközök és erőforrások koncentrálását feltételezve eredményt hozhat. • ■ Jeki G. JEGYZET KERCZA IMRE A minimális emelése azt kérdezi a Nemzeti Konzultációban Orbán Vik­tor miniszterelnök, hogy emeljék -e a minimálbért? Munkavállalóként a felelet, alighanem mindig ugyan­az: igen. tudom, hogy egy döntés­nek számos hatása lehet. A minimálbér emelésével emelkednek a költségek, s félő, hogy nincs jó hatás­sal a foglalkoztatás alaku­lására. A végeredmény mindig pozitív: valamivel többet visznek haza a munkavállalók. Ha többet visznek haza... Mert emlé­kezetemben vannak a fog­lalkoztatás politikáért fele­lős Chomba Sándor szavai is, aki azt mondta, azon gondolkodik a kormány, hogy pályakezdőknél en­gedményt ad, és nem lesz kötelező betartani a mini­málbért, magyarul lehet kevesebbet is adni. A ver­senyszférában működő cé­gek, alighanem kihasznál­hatják ezt a lehetőséget, mert hát a bér és közter­hei költséget jelentenek, így hát az egyik helyesel­hető törekvést - nevezete­sen azt, hogy emeljék a minimálbért - gyengíti a másik, az hogy nem szük­séges megadni ezt az ösz- szeget. Aztán arról is szól a fáma, hogy régiónként más és más lesz a mini­málbér. Ez pedig nem egy kormányálláspont, hanem egy a versenyszférában működő cégé, amely nem akar többet adni dolgozói­nak, mint amennyiért még megveheti a munkaerejü­ket, s bár most már közis­merté vált, hogy Matolcsy Györggyel ellentétben nem lehet megélni 47 ezer forintból, de igazán jól a minimálbérből sem. Ezért hát logikus a miniszterel­nök kérdésére a felelet: igenis emeljék a minimál­bért. És emeljék a bért is. Fogyatkoznak a balatoni vendéglátók szezonindító Már a nyárra sem éri meg hazajönni, mert nincs forgalom Harcsát engedtek a tóba, a turizmust fejlesztik (Folytatás az 1. oldalról) A Kisosz javaslatára bővült a SZÉP-kártya felhasználhatósági köre. Ezen a téren is akadnak persze problémái a tagságnak. Elhangzott a szerdai tanácskozáson, hogy több szezoná­lis üzlet is azt a vá­laszt kapta az egyik banktól, hogy ilyen rövid időn belül nincs lehetőség mobil elfogadó terminál telepíté­sére. Az Erzsébet-utalvány eseté­ben pedig a diszkriminációt nem értik, mondván: ha például a Coop-üzletlánc tagjainak egysé­gesen három százalék jutalékot kell fizetni, akkor nekik miért Miért nem kapnak támo­gatást a rossz idő miatt? ennek a dupláját? Az érdekvédel­mi szervezet összefogná, láncra fűzné a tagokat, hogy egysége­sen tudjanak szerződni, alacso­nyabb jutalékért. A szezonnal kapcsolatban pe­dig arról beszéltek a balatoni kiskeres­kedők és vendéglá­tósok: ahogy az utóbbi években, most is sok múlik az időjáráson. Felvetették azt is: ha a mezőgazdasági termelők­nek káruk van a sok, vagy ép­pen a kevés eső miatt, azonnal hazai és uniós segítség érkezik, de ki segít a vendégváróknak, | ha elmarad a turistahad? | ■ Fónailmre = Balatoni nyaralás. Több turistát remélnek a tóparti vendéglátók 2006 _________12014 2006 2011 Fo nyód_____________^41_____________101______________158_____________81 Ba latonfenyves 73_____________45 80______________76_______________ Ba latonlelle 286_____________212_______________182___________189 Ba latonszemes 63_____________42______________82______________54_______________ Za márdl____________114______________65________________106___________102 Si ófok______________1164____________959____________~j>61___________557 lé li part összesen! 2471 1860 (75%) 1564 1472 (92%) Súlyos meglepetés a horgászok­nak: egy 70-, illetve egy 35 kilós harcsát telepítenek a kisgyaláni tóba. A Tógazda Horgászegyesület három hét alatt 20 harcsát en­ged a csaknem 60 hektárnyi fe­lületű vízbe. Ezek súlya 20-80 kiló között van, tudtuk meg Szabó Attilától, a civil szervezet képviselőjétől. Egy halszállítás­ra kiképzett teherautóval szer­da este hozták az újabb, eddigi legnagyobb példányt a sombe- reki tóból. A haltelepítési prog­ram a félidejéhez ért: legköze­lebb néhány nap múlva indít­ják útnak a járművet.- A kistérségi horgászturiz­must akarjuk fejleszteni ­mondta a csaknem 100 tagot számláló csapat képviselője. - A nagy halak és a szép fogások híre gyorsan elterjedt horgász­körökben, egyre többen próbál­nak szerencsét. Az utóbbi na­pokban is több szép eredmény született: az egyik horgász 30 kiló körüli harcsát akasztott, a másik 15 kilós pontyot emelt ki. Szigorúan őrzik a halállo­mányt, ennek köszönhető, hogy a rapsicok nagy ívben el­kerülik a kisgyaláni tavat. Ahol a harcsatelepítési prog­ram kiegészítéseként rövide­sen nagyobb pontyokat, vala­mint amúrokat helyeznek ki a horgászok örömére. ■ Harsányi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom