Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-07 / 132. szám

4 2012. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Jancsi gatyája: csokonyavisontai mesemondó országos sikere Börtönbe kerülhetnek a vadorzók büntetés Csak Somogybán évente több tízmilliós kárt okoznak az orwadászok A Jancsi gatyája” Zsámbok kör­nyéki magyar népmesével le­nyűgözte a hallgatóságot és a zsűrit az országos nyugdíjas Ki mit tud-on. Hévízen a csoko­nyavisontai RüU Györgyné pró­zamondásban kiemelt arany mi­nősítést szerzett és görögországi utat nyert. ■ Gamos A. Rüll Györgyné a mesemondó Pénteken nyit a kaposvári Virágfiirdő Június 8-án, pénteken nyit a ka­posvári Virágfürdő. Szita Károly polgármester úgy döntött, ol­csóbb jegyárakkal várják a láto­gatókat. Az egész napos felnőtt strandbelépő 2440 forint helyett 2000 forint lesz, az ifjúsági és nyugdíjas jegy ára 1670-ről 1400 forintra csökken. Ezekből az árakból további kedvezmények is érvényesíthetők Kaposvár Kár­tyával, vagy délutáni belépővel. A korábbi években nem voltak olyan nyári komplex jegyek, ame­lyek a strand és a fedett élmény­fürdő területére érvényesek vol­tak. Ezekből van most ifjúsági és nyugdíjas, és délutáni verzió is. Újdonság, hogy a családokat is akciós belépőkkel várják. A strandfürdő területére két fel­nőtt mellett például az ifjúsági belépő már ingyen van. A fürdő dolgozói felkészültek a szezonra: rendbehozták a zöld területeket, kitakarították a me­dencéket, befejeződtek a festési, és a kisebb karbantartási mun­kák is. ■ Márkus Kata 20 ÉVE ÍRTUK KOMOLY ÉS RENDKÍVÜL széles körű társadalmi vita bonta­kozott ki az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban - mondta somogyi látogatásán Göncz Árpád államfő -, olyan spontán társadalmi vi­ta, amelynél az elhangzott megállapításokat nem lehet nem figyelembe venni A jö­vő iskolájának legfontosabb vonása a polgári létre neve­lés kell legyen. Rá kell szok­tatni a gyerekeket a morális döntésekre, nem megtaníta­ni nekik bizonyos dolgokat, hanem újra meg újra válasz­tási helyzetbe hozni őket Nem szabad úgy nevelni a gyerekeket, hogy féljenek. A MEGÁLLAPÍTÁSOKAT ma ÍS figyelembe kellene venni... Védenék a vadakat. Sok kárt okoznak, ráadásul az állatokat is kínozzák a vadorzók az erdeinkben Keményebben büntetné a törvény az orvvadászatot és orvhalászatot. A sza­bálysértési tételként sze­replő passzus, e módosí­tás elfogadása esetén önálló bűncselekmény­ként kerülhet az új bün­tető törvénykönyvbe. Jeki Gabriella Alapesetben akár három év sza­badságvesztéssel is büntethető lenne az orvvadászatot, orvhalá­szatot elkövető. A büntető tör­vénykönyv módosítását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke kezdeményez­te még szeptemberben. Az új büntetőjogi kódexet a parlament várhatóan nyáron tárgyalja, és egyéves felkészülési idő után lép hatályba. A védegylet arra hívta fel a figyelmet: az évente elejtett 300 ezer nagyvadnak minimum 15 százaléka orvvadászok áldo­zata, ráadásul egyre brutálisabb az elkövetés módja. Bodnár Jó­zsef alelnök a középrigóci va­dásznapon a tervezet kapcsán azt mondta: az esetek csak akkor derülnek ki, ha a hivatásos vadá­szok rábukkannak az elejtett ál­latok elhagyott tetemére, és na­gyon nehéz tetten érni az orvva­dászokat, mert sok esetben csúcstechnológiás eszközökkel követik el a bűncselekményt. A vadorzás bűntény, lopás, amely ellen a vadgazdálkodó minden erejével fellép, azt min­den rendelkezésre álló eszköz­zel megpróbálja megelőzni. Pe­dig a vadorzó eszköztára igen széles: a legelterjedtebb a hu­rok, a csúzli, és a légfegyver. A hurkolás esetében az eljáró ha­tóságok az állatkínzás tényét is egyszerűen bizonyítani tudják. Ily módon az elkövető a lopás tényén kívül az állatkínzás büntetőjogi felelősségével is szembesül.- Sajnos az utóbbi 15 évben elterjedt, és egyre nagyobb tért hódít a komoly felszereléssel folytatott (terepjáró, kiváló lő­fegyver, éjjellátó készülék, szakszemélyzeti mozgást figye­lők alkalmazása) vadorzás is, ami már „piacra” termel - mondta Jankó Gábor, a Sefag Zrt. erdészetpolitikai osztályve­zetője. - Ez a piac lefedi a vad­hús-, és a több millió forintot érő trófeapiacot is. A vadorzók kiszűrése érdeké­ben a vadászkamara és a vadá­szati védegylet együttműködési megállapodást kötött a rendőr­séggel. Természetesen ezt a megelőző, elhárító tevékenysé­get a tényleges erdő- és vadgaz­dálkodók is maximálisan támo­gatják. A Somogy Megyei Rendőr-fő­kapitányság illetékességi terü­letén 2010-ben 41, 2011-ben 44, míg az idén küenc esetben indult eljárás vad illetéktelen eltulajdonítása miatt. Statiszti­kájukban az orvvadászat kate­gória nem szerepel, mivel ez az illegális tevékenység általá­ban kétféle bűncselekmény formájában valósul meg: lopás (a területen jogosult vadgaz­dálkodási tevékenységet gya­korló által nevelt óvott vadat lopják el (a vad jogszerű elejté­se pillanatáig az állam tulajdo­na, amelynek vadgazdálkodási értéke akár a több millió forin­tot is elérheti). A másik kategó­ria a lőfegyverrel, lőszerrel va­ló visszaélés amennyiben a va­dat illegálisan tartott lőfegy­verrel ejtik el, vagy próbálják meg elejteni. Somogybán általában lőfegy­vert, hurkolásos módszert használnak az elkövetők, tájé­koztatott Karsay Kornél rendőr­ségi sajtóreferens. Előfordul­nak azonban brutális esetek is, mint ami novemberben történt: Somogyszentpál térségében egy megtermett vaddisznót ku­tyákkal addig fárasztottak, amíg az védekezésre képtelen­né vált, és a vadat egy késsel le­szúrták. Hozzátette: mivel jellemzően ez a tevékenység az állatok hú­sára és trófeájára irányul, zö­mében őzek, szarvasok, vad­disznók esnek áldozatul az orv­vadászoknak. Ötévente újra katonaváros lehet Marcali hagyomány Több mint kétszázan érkeztek a műszaki katonák országos találkozójára 1987-ben jogutód nélkül megszűnt a marcali műszaki zászlóalj. Szép hagyomány, hogy az egykori állomány tagjai ötévente találkoznak Ötévente rendezik meg a mű­szaki katonák országos találko­zóját Marcaliban. Huszonöt éve szűnt meg itt a műszaki zászló­alj. A műszaki zászlóalj tisztje­inek, tiszthelyetteseinek talál­kozójára ötödik alkalommal ke­rült már sor és ezúttal is, több mint kétszázan vettek részt az ünneplésen azok közül, akik egykor a marcali laktanyában szolgáltak. Fehér Jánostól, a Bajtársi Egyesület szervezőbizottságá­nak elnökétől megtudtuk: 1987-ben jogutód nélkül szűnt meg a marcali műszaki zászló­alj. A katonák akkor döntöttek úgy, hogy ötévente visszatér- s nek Marcaliba. Most az ország g mintegy huszonöt településé- | ről jöttek el a bajtársak az egy- I kori szolgálati helyükre. Jákó Gyula mérnök, nyugállományú ezredes, aki három és fél évig látta el a parancsnoki teendő­ket, azt is elmondta: arra is büszkék voltak, hogy földmun­kagépeikkel, mérnökeikkel, szakértelmükkel sok haszno­sat tehettek a városért: gáz-be­vezetésénél, csatornázásnál. Kondor Lajos nyugállományú alezredes, aki 1968-ban került Marcaliba és 1984-től az utolsó parancsnoka volt a zászlóalj­nak, a marcali alakulat jó mun­kahelyi légköréről beszélt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ezeken a találkozókon az AZ egykori belső laktanya nem csak a fegyveresek törté­netének egyik jelentős állo­mása, a város krónikájában is fontos a szerepe. Amikor 1946-ban államosították a Széchenyi uradalom terüle­tét, többféle terv is született a hasznosítására. A tervezők szabadidős parkot akartak létrehozni A VÁROS AKKORI VEZETÉSÉNEK ugyanis az volt az elképzelé­se, hogy nem a központban, hanem a mai Kossuth utcá­ba helyezik a laktanyát. Ezt a minisztériumban elutasí­tották, pedig a parkban fe­dett lelátós versenymedencét, teniszpályákat, mozit, zene­pavilonokat és templomot terveztek az elődök. így lett a kultúrparkból Hu­nyadi János laktanya. Hősökre emlékeztek kéthelynél 50 ejtőernyős ál­dozta életét a U. világháború­ban. Az emlékükre faragott kopjafákkal alakítottak ki sírkertet a temetőben. So­mogybán a héthelyi emlék­kert az egyedüli, amit a Ma­gyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége, és a Magyar Hon­védség állított Az idén is fe­jet hajtottak a hős ejtőernyő­sök előtt állomány kilencven százaléka újra összejön. Az országos találkozón Sütő László polgármester a har­mincöt éves várossá avatás tükrében beszélt Marcaliról, majd a Bajtársi Egyesület Da­lárdája lépett fel ajándékmű­sorával és megkoszorúzták az egykori legénységi épület fa­lán lévő emléktáblát, amit az egykor Marcaliban állomáso­zó műszaki katonák emlékére 2002-ben állítatott az önkor­mányzat és a Bajtársi Egyesü­let. ■ Vigmond Erika Kultúrparkból Hunyadi János laktanya

Next

/
Oldalképek
Tartalom