Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-14 / 138. szám

IS a«B& _ Felmentését kérte az emberi erőforrások miniszterétől tegnap ;g|| i •?&, - •''■& ■% Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár (fotónk). Balog Zoltán tárcavezető Wl| L. Simon Lászlót kérte az államtitkári posztra, aki elfogadta a megbízást. ^>^w(h qLhL fl I §§*i>?S Orbán Viktor kormányfő Szocs Gézát felkérte miniszterelnöki főtanácsadónak. i v _ W !«ál l« ■ ' t im h. A#- A Jh bw Jk lllil aHBr ''Sf<Am ........... ————. HÍ RSÁV Bocsánatkérést vár Bolívia Magyarországnak bocsána­tot kellene kérnie a bolíviai hatóságok által 2009-ben felszámolt (magyar állam­polgárokat, köztük Tóásó Elődöt is tagjai között tudó) terrorista sejt agressziója | és az Evő Morales elnök meggyilkolására vonatkozó tervei miatt - jelentette ki tegnap Álvaro García Linera bolíviai alelnök. Magyar- ország nemrég az uniónak a Bolíviának szánt gazdasági támogatás felfüggesztését javasolta az emberi jogok megsértése miatt. Összegyűjtötték a százezer aláírást az élet-érték Alapítvány a szükségesnek csaknem a dupláját, közel 100 ezer érvé­nyes aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy a családon belüli erőszak ön­álló törvényi tényállásként szerepeljen a büntető tör­vénykönyvben. Az Országos Választási Bizottság a kezde­ményezés eredményéről tá­jékoztatja az Országgyűlést, hogy az napirendre tűzze a kezdeményezést. Nyáron megkezdődhet a tárgyalás az IMF-fel Varga: Biztonsági háló kell július-augusztusban kez­dődhetnek meg a tárgya­lások az IMF-fel, a magyar kormány továbbra is tartja magát ahhoz, hogy egy biztonsági hálóról szeret­ne megállapodni - mond­ta tegnap Varga Mihály a TV2-ben. Az IMF-fel és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter szerint a feltételekről egyelőre még tapogatóznak. Távollétében elítélték a volt tunéziai elnököt a tuniszi katonai törvény­szék újabb húsz év börtönre ítélte szerdán távollétében Zin el-Abidin ben Ali volt tu­néziai elnököt az észak-afri­kai országban tavaly január­ban lezajlott „zavargásokra, gyilkosságokra és fosztoga­tásokra való felbujtásért” négy fiatalember megölésé­nek ügyében. A Szaúd-Ará- biába menekült diktátorra eddig 66 év börtönbüntetést szabtak ki, egyebek közt több milliárdos sikkasztá­sért is. Hagyó a vádlottak padján kecskémét - vádirat Másfél milliárdos kárt okozott a bűnszervezet? Nem fogják megadóztatni a nyugdíjakat - igén Soltész A vádirat ismertetésével tegnap megkezdődött a Kecskeméti Törvényszéken Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és tizennégy társa BKV-val kapcsolatos büntetőpere. Hraskó István A bíróságon egy kivételével az összes vádlott megjelent: a hatodrendű vádlott, Mátay- Horváth Éva orvosi igazolással igazolta távolmaradását. A vé­delem a tárgyalás kezdetén be­jelentette, hogy alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő az Al­kotmánybírósághoz, mert nem fellebbezhettek, amikor a pert Kecskemétre helyezték. Mint ismert, az ügy „utaztatásáról” Handó Tünde, az Országos Bí­rósági Hivatal elnöke döntött, amit azzal indokolt, hogy „elbí­rálása a Fővárosi Törvényszé­ken a rendkívüli és aránytalan munkateher miatt ésszerű időn belül nem biztosítható”. ■ A védelem panaszuk megtárgyalásáig a per halasztását kérte. A védelem panaszuk megtár­gyalásáig az eljárás felfüggesz­tését kérte, ám az indítványt dr. Hadnagy Ibolya tanácsel­nök rövid, zártkörű tárgyalás után elutasította. A döntés ellen a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be, ez azonban nem akadályozta a tárgyalás megkezdését. A Köz­ponti Nyomozó Főügyészség részéről a 35 oldalas vádirat folytatólagosan, bűnszervezet­ben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűn- cselekmények miatt vádolta meg Hagyó Miklóst és társait. Eszerint Hagyó tanácsadói­val, Lelovics Ottóval, a főpol­gármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójá­val és Horváth Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metró sajtóreferensével 2007 és 2009 Hagyó Miklós ügyvédjével a bíróságon a tárgyalás előtti percekben Összehangoltan működhettek az ügyész szerint az ügyészek úgy vélik: a vád­lottak közt összehangoltan mű­ködő szervezet épült ki, a ta­gok az utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották, azokat saját beosztottjaiknak tovább­adták. A bűnszervezet létreho­zója és vezetője a vádhatóság szerint Hagyó Miklós volt, a csoport 1,49 milliárd forint kárt okozott a közlekedési vál­lalatnak. A vádirat alapján a legnagyobb kár - 1,382 milli­árd forint - Antal Attila volt vezérigazgató (harmadrendű vádlott) terhére róható. Őt kö­veti Balogh Zsolt (negyedrendű vádlott) 926 millióval, Mester- házy Ernő (másodrendű vád­lott, Demszky Gábor volt főpol­gármester SZDSZ-es politikai tanácsadója) 752 millióval, Hagyó Miklós (elsőrendű vád­lott) pedig 169 millió forint va­gyoni kárral (az összegek kö­zött átfedések vannak). kommunikációs vezérigazga­tó-helyettes és a többi vádlott a vád szerint annak ellenére tel­jesítette ezeket az utasításokat, hogy azok egyértelműen nem a BKV és a főváros érdekeit szol­gálták. ■ Július 13-án folytatódik a per, év végéig 27 tár­gyalási nap lesz. A vád szerint bár Hagyó Miklós elméletileg nem rendel­kezett hatáskörrel a BKV mű­ködésének irányítására, a fővá­rosi önkormányzatban betöltött funkciója, politikai szerepe, súlya miatt a cég vezetői „jog­szabályi felhatalmazás hiányá­ban is elfogadták a tőle vagy nevében érkező, a BKV Zrt. napi működését érintő utasítá­sokat”. Elhangzott az is: Hagyó úgy tekintett a BKV-ra, hogy az mintegy „kifizetőhelyként” szolgál személyes és politikai jellegű kiadásaira. Ennek ér­dekében kommunikációs, mar­keting-, reklám- és tanácsadói területeken politikai, gazdasá­gi, baráti szívesség keretében „szükségtelen” szerződések megkötésére utasította a BKV vezetőit. A vádiratban nem keve­sebb, mint harmincegy cég összesen 41 szerződése sze­repel. Ezenkívül részleteznek több olyan kétesnek minősít­hető esetet is, amikor egyes felsővezetők egyéves munka- viszony után 10-12 hónapos végkielégítéssel, pár havi ti­toktartási pénzzel, összessé­gében 15-35 milliós jogtalan juttatással távoztak a BKV-től. A vádlottak között szerepel az a Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója is, aki több mint 86 millió forintos végkielégítést kapott a közlekedési vállalat­tól, nem kis országos felhör­dülést kiváltva ezzel. A büntetőper július 13-án folytatódik Kecskeméten, a bí­rói tanácselnök szeptembertől december 18-áig 27 tárgyalási napot tűzött ki. A NYUGDÍJAKAT továbbra sem adóztatják meg, és azok össze­ge nem is fog csökkenni - han­goztatta a parlamentben Soltész Miklós a nyugdíjakkal kapcso­latos jogszabályok vitájában. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1997-ben, a kötelező kétpilléres rendszer bevezetésekor jelent meg a törvényben az a szabály, hogy 2013-tól a bruttó keresetből, bruttó összegben kell megálla­pítani a nyugdíjakat. Ez azon­ban együtt jár az adófizetési kötelezettséggel - mondta Sol­tész. Ezért továbbra is a nettó keresetből számítják a nyugdí­jakat, amelyek nem lesznek így adókötelesek. Január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti öregségi nyugdí­jak, és - a rokkantsági nyugdí­jak kivezetése miatt - a hozzá­tartozói nyugellátások nagyobb mértékben módosultak. A ma­gánnyugdíjpénztárból vissza­lépők hozzátartozói is igényel­hetnek majd özvegyi nyugdíjat. A törvényjavaslat szerint a nők negyvenévi munkaviszony után jogosulttá válnak a jutta­tásra. A hozzátartozói ellátások megállapítása során a felsőok­tatásban a nappali tanulmá­nyok idejét nemcsak a jogszer­zés, hanem a nyugdíjszámítás során is szolgálati időként kell figyelembe venni. A nyugdíj- minimumnál nem lehet alacso­nyabb a hozzátartozói ellátás alapjául szolgáló öregséginyug- díj-összeg. Soltész azt ígérte, hogy a kormány meg fogja őriz­ni a nyugdíjak reálértékét. ■ 2014-ben indul a korhatáremelés A nyugdíjkorhatár átmeneti emelése 2014-ben indulhat majd, és fokozatosan emelkedik 62-ről 65 évre. Például míg az 1953- ban születettek 2016-ban, még 63 évesen mehetnek el nyugdíj­ba, addig az 1955-ös születésüek- nél már 64 (2019), az 1956. de­cember 31. után születetteknél pedig már 65 év a korhatár. Leporolják a szigeten eltűnt fiatalok aktait RENDŐRMAFFIA Pintér Sándor: A volt titkosszolgák is érintettek lehetnek a korrupciós botrányban „Az a felelős rendőri maga­tartás, ha azokat az eltűnési ügyeket, amelyek a Hajógyári­szigethez köthetők, a szervezet leporolja, azaz újravizsgálja annak érdekében, hogy ne maradjon nyitott kérdés” - je­lentette ki a köztelevízióban a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese. Fülöp Val­ter elmondta, a korábban köz- igazgatási eljárás keretében lefolytatott ügyekben korláto­zottak voltak a hatóság lehe­tőségei, ezért minden szálat újravizsgálnak, még akkor is, ha végül eredménytelen lesz a nyomozás. Fülöp Valter még a szigeten eltűnt (meggyilkolt?) Nógrád megyéből származó fiú szüleit is felkereste, és tájékoz­tatta őket, hogy mindent elkö­vetnek az ügy tisztázására. Négy régi esetről van szó: három fiú holtan került elő, a negyediket még nem találták meg. A négy esetből háromnál az eltűntek a Hajógyári-szi­geten lévő szórakozóhelyeken tartózkodtak. Az eltűnések el­lenére korábban egyik ügyben sem indult nyomozás. Feltehe­tően a rendőrségi főtiszteket is érintő vesztegetési botrány egyik mellékszálaként porolják le most az aktákat. Fülöp szerint vannak olyan szálak, melyeket nem vitt végig a nyomozóhatóság, és ez még egyszer nem történhet meg. Fülöp Valter. A családot is felkereste. „A volt Nemzetbiztonsági Hi­vatal tagjai is érintettek lehet­nek a korrupciós botrányban”- nyilatkozta a Hír TV-nek a belügyminiszter. Pintér Sándor elmondta, a titkos nyomozások lezárultak, de a nyílt vizsgála­tok újabb szálakat, újabb sze­mélyek, esetleg egyes szolgála­tok érintettségét is felvethetik. „Biztosan távozniuk kell azok­nak, akik érintettek lehetnek a rendőri korrupciós ügyben”- hangoztatta a miniszter. A rendőri korrupciós ügyben eddig hat ember került előze­tesbe: négy rendőr és az éjsza­kai szórakozóhelyeket birtokló Vizoviczki László és egy alkal­mazottja. Hiába töltötte előzetesben a hétvégét Vizoviczki László, há­borítatlanul árulták tovább a drogot - mondta Labanc Ferenc a köztévében. A volt főnyomo­zó szerint a húsz évvel ezelőtt a rendőrségi korrupció felszá­molására létrehozott Cattani- csoport elbukta a háborút, le lett darálva. Hangsúlyozta, egy jó „combos, erős rendőrmaffia” jött létre, amelynél nem lehet tudni, hol van a csúcs... Labanc szerint ebben az ügy­ben felfelé egész biztosan el lehet jutni egészen a politikai hatalomig. Enélkül ugyanis ez a rendszer nem működhetett, lefelé pedig megjósolhatatlan, hány ember érintett. ■ ilyen szerződéseket kössenek. Antal Attila és Balogh Zsolt, a BKV két korábbi vezér- igazgatója, Regőczi Miklós között olyan utasításokat adott a BKV vezetőinek, hogy a köz­lekedési vállalat számára hát­rányos döntéseket hozzanak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom