Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-22 / 119. szám

5 2012. MÁJUS 22., KEDD MEGYEI KORKÉP Honvédelemért kitüntető címet adományoztak a somogyiaknak Donald kacsa helyett turul cey-bert Jelképekkel egyén és nemzet lelki szegényedése ellen Kitüntetés, díjazás: somogyiak is elismeréseket kaptak a honvéde­lem napján. Budapesten, a honvéd kultu­rális központban köszöntötte a szaktárca a honvédelem érdeké­ben tevékenykedő szervezetek képviselőit és civil személyeket Simicskó István, parlamenti ál­lamtitkár köszöntötte a megje­lenteket és Orosz Zoltán altábor­naggyal, a vezérkar főnökhelyet­tesével közösen elismeréseket adott át. Több somogyi szakember is elismerést kapott. Kiemelkedő munkája elismeréseként Papp Géza nyugállományú főhadna­gyot századossá léptették elő, tá­jékozatták lapunkat. A Honvéde­lem kitüntető cím II. osztályát vette át Németh Zsolt, a Magyar Közút megyei igazgatója. Bogyó József nyugállományú százados és Nagy Csaba helytörténeti ku­tató, a marcali városi múzeum műtárgyvédelmi asszisztense a kitüntetés ül. osztályú fokozatá­ban részesült. Elek László nyugállományú őrnagyot alezredessé léptette elő a honvédelmi miniszter, Dinya Miklós nyugállományú őrnagy részére II. osztályú honvédelem­ért kitüntető címet adományoz­ta. ■ Harsányi Miklós Somogyi siker az evangélikus hittanversenyen Második lett a Tab és Környéke Egyházközség 7-8. osztályos csapata az országos evangélikus hittanverseny döntőjében. Szin­tén ők képviselték a Somogy-Za- lai Egyházmegyét az 1-2. és a 3­4. osztályosoknál, ahol a diákok a középmezőnyben végeztek. A . kaposvári gyülekezet ötödikes­hatodikos hittanosai pedig a 6. helyen zártak. ■ Gamos A. Ép lélekben ép test. Erre jutott legújabb könyvében Cey-Bert Róbert Gyula. Az író-tanár távol-keleti utazásáról hazatérve be­szélt a jelképek és rítu­sok elvesztéséről, melyek nélkül, mondja, se ember, se nemzet nem lehet egészséges. Balassa Tamás Az őserdőlakót ritkábban falja föl tigris, mint a nyugati embert a stressz Paulo Coelho indította el álmai Atilla-regényét Cey-Bert Róbert Gyulától nem nehéz tanulni, csak figyelni kell rá. Érthető és egyszerű fogal­makról beszél, kulturális párhu­zamokkal és a nagyvilágban lá­tott példákkal fűszerezve. Ám el­sajátítani már sokkal nehezebb a hitvallását, hiszen a nyugati kultúra sodrásából nem egysze­rű kiemelni a fejet és meglátni a lényeget. Á siófoki főiskola világlátott tanára minden év első harma­dát a távol-keleti őserdei-hegyi kultúrák körében tölti, ahol bel­ső utazásait nem zavarja civili­zációs káosz. Primitív népek helyett természetelőttieknek s nevezi őket. Az út, melyen a 1 szerző évtizedekkel ezelőtt elin- § dúlt, egyenesen vezet azóta is. | A nevétől elválaszthatatlan 1 gasztronómiai kutatásokat a Magyar konyha filozófiája című kötettel zárta le két éve, s most a Megszólalnak a jelképekkel a kultúr- és magyarságtörténeti, filozofikus-misztikus gondola­tait vetette papírra, szintén va­lamiféle szintézisként. A jel és a jelkép, a szokás és a rítus közötti különbséggel ma­gyarázza az ép lélek lényegét a szerző. A jel, egy útelágazást jelző kereszt érzelemtől függet­len jelentést hordoz, szemben a templom tetején vagy az út szé­lén látható kereszttel, melynek érzelmi, hitéleti, kulturális töl­tése van. Ugyanez a párhuzam jelenik meg a szenvtelen szoká­CEY-BERT RÓBERT GYULA mos­tantól a regények felé fordul, melyeket a Sólyom-könyvek­kel (2007 és 2010) indított el. Év eleji utazásán a hun őstör­ténetben, az Atilla-mondavi­lágban mélyedt el regényes, jelképekben gazdag képzelet­tel. A thaiföldi-bomeói-bur- mai utazásán papírra vetett történet kiadása angol fordí­tással, azzal egyidőben szep­temberre várható. A könyv megírását A sólyom népe elol­vasása után Püski István könyvkiadó bízta rá, akinek Paulo Coelho mondta egy­szer: szégyen, hogy a magya­rok még nem írták meg Atilla történetét Vallja, egész élete arra készítette fel, hogy e re­gényt megírhassa. A króni­kák mellett legendák és misz­tériumok szövik át a történe­tet, melyek egy részét álmai­ban látta először. sok (reggeli újságolvasás a sztenderd szendviccsel) és a törzsi, nemzeti, szellemi hagyo­mányokat átörökítő rítusok (ja­pán teaszertartás, áldozati ima) közötti eltérésben. A jelek idővel jelképekké ér­hetnek, de fordítva is lehetsé­ges, a jelképek, elveszítve érzel­mi többletüket, jellé süányul- hatnak. így távolodhat el a ke­reszt az istenhittől a templomot mutató jelig. A magyarság nem­zeti kudarcaiban, állítja a kuta­tó, jelentős szerepet játszik az összetartás és lelki erőt adó nemzeti jelképek, a Szent Koro­na, a turulszobor, az árpád­sávos zászló tragikus romlása. Cey-Bert állítja, a felismerés egyéni szinteken is érvényes. Egyensúlyt kell találni a jelek racionalitása és a jelképek ér­zelmi világa között, máskülön­ben az anyagiérdek-hajszolás nárcizmusából és hedonizmu- sából értelemszerűen követke­zik a krónikus stressz, a fruszt­ráció, a depresszió, a lelki elsze­gényedés. Az őserdei népek lakóit is fe­nyegeti veszély, mondja az író­utazó, tigrisek ehetik meg őket vagy leeshetnek a fáról mézsze­dés közben, de alapvetően lelki­lég és testileg épek és egészsé­gesek. Mert őrzik harmóniate­remtő szellemi hagyományai­kat. A nyugati világ kényelmet adhat, de könnyen a negatív vi­lágba süllyeszthet. Cey-Bert Róbert Gyula, nya­kában egy kétezer éves szkíta sólyomábrázolással, könyvein a visszatérő kerecsensólyommal, egyensúlyt talált. A világot ugyan körbeutazta hozzá, amit bárdudvarnoki dolgozószobájá­nak a kötetben is látható maszkjai néhány négyzetméte­ren mutatnak be, de elérte a célt. Amit utazások nélkül, az oktatás és a média segítségével tart elérhetőnek: Donald kacsa helyett turulsólyom-legendával az óvodákban. Nem haver a kalauz, mégis megenyhült a vasúttársaság Előbb 17 ezer, majd 48 ezer forin­tos büntetést rótt ki a MÁV (pon­tosabban annak jegyvizsgálója) zamárdi olvasónkra, végül mind­össze 1300 forintos bírság lett a több hónapja húzódó történet vé­ge. Igazi 21. századi happy end, melyhez talán hozzájárult la­punk közreműködése is... Zamárdi olvasónkat a Székes- fehérvárra tartó vonaton a jegy­vizsgáló megbüntette 17 120 fo­rintra, mert nem fogadta el tőle a diákigazolványt helyettesítő is­kolai igazolást, amit ráadásul „el is kobozott” tőle. A kalauz azt ír­ta: „A menetjegyet meghamisí­totta, rongált és nem megfelelő bérletet adott át.” Panaszosunk­nak más diákokhoz hasonlóan szeptember óta nem volt diák- igazolványa, az iskola e helyett igazolást adott neki, a kormány- rendeletnek megfelelően. A vas­úttársaság tájékoztatása szerint a kalauz több alkalommal is ta­lálkozott az utassal, aki „tanuló­bérletre való jogosultságát nem tudta igazolni”. Ezért az előbb kisebb, majd magasabb összegű bírság. A jegyvizsgáló a bérletet - jogosan - bevonta, más ok­mányt nem, az utas ugyanis a MÁV szerint megfelelő igazolás helyett ideiglenes diákigazol­ványt mutatott fel, ami a kor­mányrendelet szerint akkor már nem számított érvényes igazo­lásnak. „Szeptembertől márciu­sig az ideiglenes diákigazol­vánnyal rettegés volt az utazás, a jegyvizsgálók kénye-kedve sze­rint, különböző kisebb összegű pótdíjakat kellett fizetni - így az utas. - Reméltem, hogy március­tól egyszerűsödik a bürokrácia az igazolás bevezetésével, de saj­nos nem ez következett be.” Né­hány levélváltás az utas és a MÁV, lapunk és a MÁV között, s a napokban azt írták: „a körül­ményekre tekintettel, a doku­mentumok alapján egyedi mél­tányosságból a büntetést 1300 forintra, az utólagos bemutatás összegére mérsékeljük.” ■ F. I. VAS ANDRÁS TÁRCÁJA Ballagás Tárogatótól az orosz táncig Szentgyörgyön Színpadra lépés előtt. Kulturális se­regszemle Szentgyörgyön KUenc településről érkező nyug­díjas egyesület, illetve klub tagjai léptek színpadra a balatonszent­györgyi kulturális központban. Balázs Gézáné, a balatonszent­györgyi Margaréta Nyugdíjas Egyesület elnöke elmondta: vál­tozatos műsorszámokkal készül­tek a kulturális bemutatóra. A humoros színpadi jelenetektől kezdve, a népdalcsokron keresz­tül, az orosz táncig, versekig, da­lokig. A produkciókat most csak véleményezte a zsűri, miután az összes kistérségi bemutató véget ér, akkor kerül majd sor a me­gyei gála résztvevőinek kiválasz­tására. ■ Vigmond E.- A rohadt anyjukat! - pöckölte messze a jó ötcentis dekket Ba­zalt, amikor a vasútállomás felől ismét felhangzott a figyelmezte­tés: a személyvonatokon, illetve az állomások és megállóhelyek utasforgalmi részein tilos a do­hányzás. A füstmentesség persze a máriafürdői, törzsgárdája által csak Lerakatként emlegetett egy­ség kerthelyiségére nem vonatko­zott, de sírköves barátunk szájá­ban az állandó sulykolástól meg­keseredett a füst Le is öblítette hát gyorsan egy vonyarci hosszú­lépéssel - Bazalt ugyanis nem szeretett semmilyen csordához tartozni, így természetesen ha­nyagolta a Lajos, a filozofikus haj­lamú kanizsai informatikus által feltalált Stendhali kört, a vörös fröccshöz fekete felest.. - is, s a sör mellett a fehér spiccerre és a kiskörtére, esetleg -barackra es­küdött. Ezen a délutánon pedig különösen, hiszen András mama, a Lerakat büszke tulajdonosa - aki korán elhunyt ura után nem­csak az italmérést, de nevét is megörökölte - minőségi borokkal lepte meg az idén először nagyobb számban összegyűlt vendégsere­get A vonyarci hegy leve dukált ugyanis a nagy eseményhez: Kis- bandi szépen kiöltözve elballagott a városi gimiben, azaz megtette az első lépést az érettségi felé, s ez András mamának megért egy ko­molyabb borbefektetést. Ahogy üyenkor lenni szokott, a többség az idő múlásán ször- nyülködött, szegény Kisbandi - a keresztségben Zsuzsi, ám a törzsgárda nagyanyja után ke­resztelte el - nagyjából annyi­szor hallgatta végig az „Amikor a térdemen lovagoltál...” kezdetű monológokat, mint ahányszor a vasúti bemondó aktivizálta ma­gát De jól viselte, sőt, akkor sem emelkedett meg a vérnyomása, amikor az idő, a fröccsök és a kí­sérők előrehaladtával a kompá­nia egyre pikánsabb történeteket elevenített fel. Hiszen mindenkinek akadt va­lami személyes emléke az előt­tünk bögyös felnőtté cseperedő lányról, ha nem térden lovagol- tatós, akkor biciklizni tanítós, s talán nem akadt senki, aki az el­múlt években ne falazott volna Kisbandinak, akit András mama hajlamos volt egy tizenkét éves szintjén kezelni.- Aztán hol tanulsz tovább? - érdeklődött Berci, a kolerikus ka­nizsai tanár, amit nem nagyon értettünk, hiszen mindenki tud­ta, Kisbandi közgazdásznak ké­szül. Fülöpke, a kajla füleiről el- híresült hajdani megyebajnoki ötödik lepkesúlyú birkózó sze­rint egyenesen bankár, sőt, pénz­ügyminiszter lesz belőle. Jenő bá, a marcali kőműves viszont esküdött rá, hogy ennél többre viszi, s sztrádaépítő céget fog igazgatni - Jenő bá számára a magyar hierarchia csúcsát az au­tópályások vezették; szerelmes volt a dupla aszfaltcsíkokba, ké­pes volt órákig elácsorogni a ke­resztúri felüljárón, bámulva a benzinkút környéki csomópont forgalmát...- Megvesztél?! - csattant fel az nagyjából 180 kilós, de csak 160 centis építési vállalkozó, Pipó, a Kapus - kizárólag öt és felest ivott: öt fröccsöt kísérővel. - Poli­tikus lesz. Polgármester vagy ál­lamtitkár. Az üzlet majd jön utá­na - nézett körbe, s közben ösz- szedörgölte az ujjait..- Angol szakra megyek - sza­kította meg élete építését Kis­bandi, mire megfagyott a levegő.- Minek, már tudsz - jött meg Berci hangja. Kisbandi a délután folyamán először nyúlt a boros kancsóért, majd pezsgette fel szódával a vonyarcit Úgy három­negyedét húzásra itta ki a fél lite­res korsónak, majd András ma­ma legnagyobb döbbenetére ki­vette a cigit Bazalt kezéből, s be- leslukkolt - Ezért - intett a fejé­vel az állomás felé, ahol ismét fel­hangzott a füstmentességet für­dető szöveg. - Fiatal vagyok még, hogy mindent eldöntsenek he­lyettem. Ha lediplomáztam, ki­megyek külföldre. Normálisan akarok élni.- Két év múlva úgyis megbuk­nak - szólt közbe Tomika, akiről mindenki tudta, akkora MSZP- szimpatizáns, hogy borból is csak vöröset hajlandó inni.- És attól mi változik? - kérde­zett vissza Kisbandi, elejét véve a politikai vitának. Mindenki a po­harába mélyedt, még a mindig nagyszájú Pipó is csak pillogott. Közben megint megszólalt a női hang a vasúton.- A rohadt anyjukat! - kiáltott fel Bazalt De ezúttal nem nézett az állomás felé... Gyerekzsivaj töltötte be a lábodi erdőt Madarakkal ismerkedtek a diákok Az erdei iskola tanösvényei isme­retterjesztő túraútvonalakká ala­kultak át egy napra a Lábod kör­nyéki erdőben, ahol a dél-somo­gyi diákok a különböző fa- és vadfajokkal, lágyszárúakkal és vadmadarakkal ismerkedhettek meg. A különböző fafajok darab­jait, termését is a kezükbe vehet­ték, figyelemmel kísérhették a vadmadarak befogását és gyűrű­zését is. A Sziágyi Erdei Iskolá­ban a játékos ismeretterjesztést vetélkedővel kötötték össze, ame­lyet a nagyatádi Árpád Fejede­lem iskola csapata nyert. ■ J. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom