Somogyi Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-22 / 119. szám

GAZDASAG 6 2012. MÁJUS 22. KEDD HÍRSÁV Nem változik az üzemanyagok ára A héten nem változtat az üzemanyagok nagykeres­kedelmi árán a Mól Nyrt.- értesült az MTI piaci for­rásokból. A benzin átlagára literenként 426 forint marad, a gázolajé 427 forint. Hiteltárgyalások csak júliustól? londoni elemzők szerint a magyar kormány arra szá­mít, hogy az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsának (Ecofin) június végi - a konvergenciaprog­ramot magyar várakozások szerint jóváhagyó, így a kohéziós források befagyasz­tásáról szóló döntést felfüg­gesztő - ülése után kezdőd­hetnek meg a hivatalos tár­gyalások az új IMF/EU-prog- ramról. A Royal Bank of Scotland elemzői csapata a múlt héten Budapesten járt, találkoztak a kormány több képviselőjével, illetve a Ma­gyar Nemzeti Bank és az Ál­lamadósság Kezelő Központ illetékeseivel is. Korszerű baromfitelep Csongrád megyében az ország egyik legjelentő­sebb beruházásának nevezte a Hungerit Zrt. Csongrád megyei Felgyő és Csanytelek között, 1,7 milliárd forintból, 700 millió forintos állami tá­mogatással elkészült barom­fitelepét a tegnapi átadáson a szakminiszter. Évente hat turnusban kétmillió csirkét tudnak felnevelni. Fazekas Sándor közölte: zajlanak az állattartótelepek korszerű­sítését célzó beruházások: 46 milliárd forintból 338 fej­lesztés valósulhat meg. Munkaközvetítő európai szinten Kísérleti programot indított az Európai Bizottság egy olyan nemzetközi rendszer tesztelésére, amelynek célja uniós tagországok állást ke­reső fiataljainak munkához segítése más tagállamban. A munkaközvetítőket össze­fogó EURES hálózatot Brüsz- szel szeretné uniós szintű munkaközvetítő-rendszerré fejleszteni. A témáért felelős Andor László kiemelte: az EU-t sújtó munkanélküliségi válság egyik megoldása le­het az, hogy állást keresőket a képzettségüknek megfele­lő munkához segítsék. A legjobb külföldi banknak választották A Citibank Magyarország- immáron a negyedik egy­mást követő évben - az idén ismét elnyerte az EMEA Fi­náncé nemzetközi pénzügyi magazin Legjobb Befektetési Bank Magyarországon díját a 2011-es Éurope Banking Awards díjprogramban. E rangos elismerés mellett a Legjobb Külföldi Bank Ma­gyarországon díjat is a Citi­bank Magyarország kapta. A kéthavonta megjelenő EMEA Fináncé a nemzetközi pénzügyi szektor fő esemé­nyeiről és újdonságairól szá­mol be az Európa, Közel-Ke­let és Afrika régióban. Szélnek eresztik a nyájakat? földbérlet Juhtenyésztő gazdaságok felszámolásához vezethet a pályáztatás A jellemzően bérelt terüle­teken legeltető juhágazat lehet az egyik vesztese a földbérleti pályázatok gya­korlatának. Egy-egy döntés­sel évek óta eredményesen működő gazdaságok veszít­hetik el a tevékenységük­höz szükséges földet. Braunmüller Lajos A birtokpolitikai irányelvek majd’ minden szempontjának megfelel a Bács-Kiskun megyei Kaskantyún élő Horváth házas­pár, akik 1972 óta tartanak ju­hokat. A rendszerváltást követő években a település környékén lévő csaknem 30 hektárnyi ál­lami földre pályáztak, és - nem lévén más állattenyésztő jelent­kező - meg is kapták a bérle­ti jogot. Legelőik döntő részét azóta is az államtól bérelték. A mára csaknem 300 anyaju­hot tartó, több fejlesztést vég­rehajtó gazdaságot működtető házaspár régóta főállásban, helyben lakó családi gazdálko­dóként foglalkozik az állatok­kal. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a 30 hektárból tavaly újból meghirdetett 25- öt, amelyre Horváthékon kívül senki más nem jelentkezett a faluban. Horváthék pályá­zatírót fogadtak, benyújtották az anyagukat, végül mégsem nyertek. „Helyben lakunk, me­zőgazdaságból élünk, minden kritériumnak megfeleltünk, azt mondták nekünk, hogy en­nél több pontot nem nagyon lehet elérni” - érzékeltették megdöbbenésüket. Mint kide­rült, a nyertes pályázó a 20 ki­lométerre fekvő Csengődön élő Szabó Mihályné. A szóban for­gó földeket tavaly ősszel a leg­elsők között hirdették meg, és a nyertes személye is szinte elsőként, még februárban lett nyilvános. Szabó Mihálynénak mint első nyertesnek maga Fa­zekas Sándor vidékfejlesztési miniszter adta át ünnepélyes keretek között két másik pályá­zóval együtt a húsz évre szóló haszonbérleti szerződést. A kormany.hu akkori közlése szerint Szabóné aranykalászos gazda juhtartással foglalkozik, a nyertes pályázatot megelőző­en egy hektáron gazdálkodott. Horváthék negyven éve foglalkoznak juhtartással, de hónapok óta már nem tudnak az államtól bérelni legelőt hozzá Három pályázó közül lett a leg­eredményesebb, az elnyert földek a sajtóanyag szerint le­hetővé teszik juhállománya bő­vítését és a szükséges takarmá­nyok megtermelését. Horváthék szerint azonban a döntéssel mintegy elvágták őket saját földjeiktől, és máshon­nan, magánszemélyek által bé­relt földektől, hiszen az állam­tól bérelt területek a „kijáratot” jelentették a birkanyáj számá­ra. A terület fekvése más miatt is különleges: egy mindössze 70 méteres fóldsáv választja el a Kiskunsági Nemzeti Parktól. A házaspár szerint a dön­téssel gazdaságuk lehetetlen helyzetbe került. A megmaradt Az ideális jelölt AZ állami földek bérleti pá­lyázatainak bírálatánál előnyt jelent, ha a pályázó egyéni vagy családi gazdál­kodó, kis-, illetve középvál­lalkozás, életvitelszerűen a mezőgazdasággal foglalko­zik, bővíteni kívánja az állat- állományát, munkahelyeket tart meg vagy teremt, hely­ben lakó vagy génmegőrzési programban vesz részt. A pályázat indulásakor kifeje­terület kevés háromszáz állatra, a birkák közlekedése pedig nem megoldott. „Más földjén nem il­lik átmenni, és a keveredéssel állatbetegségeket is felvehet a nyáj.” Á döntés ellen azonnal panaszt nyújtottak be minden fórumon, majd erre válaszul egy másik terület megpályázá­sára biztatták őket. A vigaszul felajánlott terület azonban tőlük húsz kilométerre van, éppen Szabó Mihályné falujában, így az a helyzet állhatott volna elő, hogy Csengődről Kaskantyúra, Kaskanytúról pedig Csengődre járnak a birkák legelni. Horvát­hék persze nem fogadták ezt el. „Olyan ez, mintha levágták vol­na a kezünket és a lábunkat, zetten hangsúlyozta Sebes­tyén Róbert a Nemzeti Föld­alapkezelő Szervezet (NFA) elnöke, hogy a pályázati cél nem az árverseny, hanem a birtokpolitikai szempontok érvényesülése. Az állatte­nyésztés az egyik kiemelt szempont: a pályázónak az igénybe vett földre kéthektá- ronként egy nagy állategysé­get kell vállalnia, amely egy felnőtt marhának felel meg. majd így kellene táncolnunk”- teszik hozzá. A házaspár számos fejlesz­tést végrehajtott, 12 millió fo­rintot költöttek a hodály felújí­tására, több milliót gépekre és egyéb fejlesztésekre, de most attól tartanak, nincs más le­hetőség számukra, mint a gaz­daság felszámolása. „Kiszá­moltunk mindent, a befejezés összesen 30 milliós bukást je­lente számunkra” - teszi hozzá Horváth Józsefné. Az eset kapcsán megkeres­tük a nyertest, Szabó Mihály- nét is, aki azonban elzárkózott a bővebb nyilatkozattól. Mint elmondta „egy pályázaton in­dultam, majd nyertem, hogy mások miért nem nyertek, azt nem tudom.” Hangsúlyozta: Horváthékat nem ismeri, és nem is kíván vitába bocsátkoz­ni ebben az ügyben. „Ha nem is tömegesen, de sajnos előfordulnak ilyen ese­tek az országban. Fontos len­ne, hogy földhöz jussanak azok, akiknek eddig nem volt, de nem szabadna tönkretenni azokat, akik már eddig is juh­tenyésztéssel foglalkoztak”- nyilatkozta az ügy kapcsán lapunknak Hajdúk Péter. A Ma­gyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója lapunknak kifejtette: a jellem­zően bérelt földekkel dolgozó juhágazatban 5-10 hasonló esetről tud. Hajdúk szerint minden lehetséges fórumon jelzik a kormánynak, a mi­nisztériumnak és az NFA-nak az ilyen problémákat, ám mindeddig érdemi választ nem kaptak. Amikor egy-egy ilyen dön­tés lehetséges okáról kérdez­tük, az igazgató elismerte: társadalmi szervezetként sem látnak bele a pályázatok és az elbírálás zárt rendszerébe. „Fogalmunk sincs, mi lehet a gyakorlat mögött meghúzódó szándék.” Hajdúk hangsúlyoz­ta: a Horváthékéhoz hasonló esetek többségénél kisebb te­rületről, 6-10 hektárról van szó, a 25 hektár nagynak szá­mít. „Éppen ezért úgy érezzük, az ilyen elbírálás több politikai kárt okoz a kormányzatnak, mint amekkora haszonnal jár a nyertes pályázóknak” - tette hozzá. Lapunk az ügyben szerette volna megkérdezni a Nemze­ti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) is, e-mailben és telefo­non is többször kerestük őket, ám lapzártánkig senki sem tu­dott nekünk nyilatkozni a szer­vezet részéről. Egészségbiztosítás: kijátszanék az adófizetést JUTTATÁSOK A menedzserszűrés továbbra is adóköteles juttatásnak minősül Egyes brókercégek és kisebb biztosítótársaságok is megpró­bálják kijátszani az szja-tör- vény ez év eleji módosítását, és magán-egészségbiztosí­tásnak álcázva értékesítenek menedzserszűréseket - tudta meg a Világgazdaság. 2012-től a munkáltatók adó- és járulék- mentesen köthetnek dolgozóik javára betegségbiztosítást, mi­közben a menedzserszűrés to­vábbra is adóköteles juttatás. A Magyar Biztosítók Szövet­sége (MABISZ) Egészségbizto­sítási Tagozatának elnöke azt mondta: miközben a nagy biz­tosítótársaságok valódi kocká­zati betegbiztosítási konstruk­ciókat kínálnak, ezek a cégek Az egészségbiztosítás az egyik legnépszerűbb juttatás úgy nyernek el ügyfeleket, hogy egyszerű menedzserszű­rést értékesítenek egészségbiz­tosításként. Ezért is üdvözlik a tagozathoz tartozó biztosító- társaságok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalásnak is tekinthető tájékoztatóját, amely ezt adóelkerülésnek minősíti - tette hozzá Oláh Attila. Nemcsak a MABISZ-nál, de a NAV-nál sem vitatták, hogy az egészségbiztosításnak amúgy szerves része lehet a menedzserszűrés. Ám ha egy egészségpénztári konstrukció másról sem szól, vagyis nincs vagy alig van benne valódi kockázatot jelentő esemény, és a biztosítási díj is szinte csak a szűrővizsgálatot fedezi, a munkáltató már jól teszi, ha nem köti meg azt a biztosítást. Már csak azért is, mert ha ki­derül, hogy nem valódi egész­ségbiztosításra szólt a dolgozó részére megkötött szerződés, akkor az béren kívüli juttatás­nak számít, és a munkáltató­nak meg kell fizetnie az adót. Sőt munkaviszony esetén ez munkaviszonyból származó jö­vedelemnek minősülhet, ezért a munkavállaló is rosszul jár, mert neki is szja-t kell fizetnie. A magán-egészségpénztárak egyébként egyre népszerűbbek: az Erzsébet utalvány és a SZÉP kártya mellett erre áldoz a leg­több munkáltató. ■ H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom