Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám
5 2012. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP SZTORI Magyar orvos mentette a Titanic túlélőit lengyel árpád A hősies küzdelem után sosem szállt többet hajóra Völgyi Péterné Reich Márta nagyapja képével és a könyvvel Száz évvel ezelőtt, egy holdfény nélküli éjszakán 1500 ember veszett oda a Titanic katasztrófájakor. A Carpathia gőzös segítségével, amely felvette a hajótörötteket, több mint 700-an megmenekültek. A hajó fedélzetén egy hősies magyar orvos, Lengyel Árpád is dolgozott a mentésben. Fábos Erika A Carpathia épp egy évszázaddal ezelőtt, 1912. április 11-én indult útra New Yorkból Fiúméba, és ugyancsak április 11-én vágott neki az Atlanti-óceánnak a Titanic az írországi Queens- townból New Yorkba. Ekkor még senki nem sejtette, hogy a kivándorlóhajó és a luxusgőzös története néhány nap múlva végérvényesen egybeforr. A Carpathia fedélzetén egy 26 éves magyar orvos is volt: Lengyel Árpádnak hívták és azért jelentkezett hajóorvosnak, mert orvosi tapasztalatra, kalandra és pénzre vágyott. Életre szóló traumát szerzett, amire száz évvel a Titanic tragédiája után hősies helytállásként tekintünk. Unokája, Völgyi Péterné Reich Márta az évfordulóra könyvet szerkesztett az emlékére. „Lengyel Árpád az anyai nagyapám volt és sajnos személyesen nem ismerhettem őt, mivel hat évvel korábban meghalt, mint ahogy én születtem - mondta Völgyi Péterné Reich Márta. - Érdekes módon a családunkban sosem volt téma nagyapám hősiessége. Az 50-60-as években olyan volt a politikai rendszer hazánkban, hogy még azt is titkolni kellett, ha valakinek egy távoli rokona vagy ismerőse megjárta Amerikát. Én az 50 éves évfordulón, 1962-ben szembesültem ezzel a történettel, amikor egy § újságíró megkereste az édes-1 anyámat. A legkomolyabb ezzel I kapcsolatos élményem azonban í az volt, amikor a Delfin könyvek £ sorozatban 1967-ben elolvastam Dékány András: S. 0. S. Titanic című könyvét. Nyomtatásban látni ezt a történetet valahogy sokkal valóságosabb volt számomra, akkor fogtam fel ennek a jelentőségét. Az édesanyám persze tudott mindenről, hiszen a korábbi évfordulók alkalmával a nagyapám tartott egy-egy előadást, csak a rendszer miatt titokban tartotta, és nekem is azt mondogatta, jobb erről nem beszélni senkinek. A papa halála után a nagyanyám őrizgette ezeket az emlékeket, később pedig az anyukám gondozta őket nagy szeretettel.” Az emlékek között korabeli újságkivágások, néhány használati és orvosi tárgy és akkori fényképek szerepelnek. Mind közül azonban talán a legérdekesebb az a levél - eredetiben olvasható a könyvben -, amit a tragédia után pár nappal Lengyel Árpád a bátyjának írt és amiben igen zaklatottan és részletesen számol be a tragédiáról. Ez az egyik legőszintébb emlékezése volt a történtekről, írt arról, ahogyan felébresztették a hírrel, de tudjuk tőle azt is, hogy a Titanicon kevesebb volt a mentőcsónak, mint a sokkal kisebb Carpathián, és hogy csak a szerencsén múlt, hogy a két hajó találkozott: a Carpathia ugyanis négy órával korábban indult, mint tervezték. Ha viszont még két órát késik az indulás, a Titanic összes utasát megmenthették volna, mert végszükség esetén akár ötezer ember is elfért volna a hajón. A Carpathián kívül egyébként másik két nagyobb gőzös is a Titanic közelében volt, de nem segített az óceánjárón. Völgyi Péterné Reich Márta számára nemcsak történeti szempontból volt érdekes az emlékkönyv összeállítása, egy igen érzelmes családi időutazást is jelentett, amelynek során megismerhette és megszerette a nagyapját, akivel sosem találkozott. „Természetesen nemcsak a száz évvel ezelőtti tragédiáról kerültek emlékek a kezembe, hanem a családunkról is - mondta Völgyi Péterné Reich Márta. - Alaposan feldolgoztam ugyanis a nagyapám teljes életművét, orvosi ténykeNem kapott kitüntetést lengyel árpád helytállása a New York Times címlapján is szerepelt Később azonban Magyarországon évtizedekig hallgatni kellett arról, ha valakinek Amerikát megjárt rokona volt, így a feledés homályába merült hősiessége. Állami kitüntetést sem kapott. De a hajótársaság megköszönte bátorságát, a túlélők arany emlékérmet adományoztak számára, és a mentőszolgálat is kitüntette, sírját is rendszeresen koszo- rúzzák. désének krónikáját is. A munka során pedig óhatatlanul is kirajzolódott előttem. Már az orvosi egyetem elvégzése előtt aktívan és rendszeresen men- tőzött, ahogyan később is egész életében a kórházi munkája mellett. Az, hogy otthon sosem beszélt a Titanic katasztrófájáról, és mindösszesen ötször, három előadásában és két levélben számolt be az emlékeiről, azt jelenti, hogy hatalmas traumát szenvedett el, amikor azt a több mint hétszáz, sokkos állapotban lévő, zavarodott, ájult, az életéért küzdő embert mentette. Ahogy kikötött a Carpathia, leszerelt és hajóra sem ült soha többet. Később fény derült arra a családi titokra is, hogy hatéves korában meghalt a nagyszüleim elsőszülött fia, torokgyíkban. A nagyapám fül-orr-gégész volt, érthetően az is hatalmas lelki törés volt a számára, hogy nem tudta megmenteni a fiát. Megértettem, miért volt olyan zárkózott és hallgatag ember.” Az „A Titanic árnyékában” című kötet társszerzője Balogh Tamás hajótörténész volt, aki azt mondta: „Ma már egyértelmű, hogy a Titanic katasztrófájában nem az emberi mulasztásnak volt a legfőbb oka. A Titanic nem törekedett gyorsasági rekord felállítására. A baleset légköri problémák miatt következett be, egy úgynevezett vízfelszíni délibáb miatt, amely rontotta a látási és tájékozódási viszonyokat, téves észlelésekhez vezetett. A baleset lefolyását pedig felgyorsította, hogy az acél alkatrészeket összefogó kovácsoltvas szegecsek túl gyengék voltak és elengedték az illesztéseket.” A hősies, világhírt szerzett Carpathia gőzös a Titanichoz hasonlóan tragikus véget ért. Az I. világháborúban brit csapatszállítóként működött. 1918. július 19-én reggel az ír partoknál német tengeralattjáró-támadás érte. Az U-55 jelű német hajó három torpedót indított ellene. A harmadik, végzetes találattól a Carpathia 12 óra 40 perckor elmerült. Sorsok, választások RADOS VIRÁG ELVÁLASZTHATATLANOK voltunk, állandóan együtt lógtunk. Házibulikban, kocsmákban, közös haveroknál balatoni hétvégeken, náluk vagy nálunk otthon. Mindenki azt hitte, együtt járunk, pedig jó barátok voltunk csupán. Olyannyira, hogy az egyetemi évek J. alakjával forrtak össze. A sétákkal, sörözésekkel, beszélgetésekkel; egyszer még verset is költöttünk egy-egy krigli sör mellett. éppenséggel igazuk is lehetett volna azoknak, akik egy párnak véltek minket, any- nyira megértettük egymást. Amikor kérdezgették, hogyhogy nem vagyunk szerelmesek, csak a vállamat vonogat- tam. A szerelmet nem lehet erőltetni - mondtam. diploma után J. beleszeretett egy lányba, elvette, és külföldre költözött vele. Hamarosan én is férjhez mentem, aztán öt év múlva elváltam. J.-éknek három gyermekük született. Nekem gyerekem nem lett, és mire a második - én úgy szoktam emlegetni, az igazi - férjemmel találkoztam, már nem is lehetett. Felépítettem viszont egy pályát, azt csinálom, amire mindig is vágytam: írok. Kár, hogy mifelénk ebből bajosan lehet megélni. Férjemmel ugyan nem szenvedünk szükséget, de vannak dolgok, amikről még csak nem is álmodhatunk, holott azok Nyugaton egy humán értelmiségi házaspárnak természetesek. gyakran gondolok J.-re. Mi lett volna, ha... Akkor most jól menne a sorom, és a karrier mellett az egzisztencia is megvolna? írni mindenhol lehet, márpedig J. barátom Európa egyik leggazdagabb országában él. múlt héten hazalátogattak: ]., a felesége és a három gyerek. Sokáig beszélgettünk. Kiderült, hogy J. napi tizen- órákat húz le a hivatalban, és emellett nem élhet annak, ami mindig is a hobbija volt: a szépirodalomnak. Legszívesebben írna, publikálna verseket, regényeket, de azt a munkahelyén nem lehet csak úgy. Engedélyt kell kérni, így aztán marad a fenekén. hát így néz ki az élet, amit J. választott, és amiről eddig azt gondoltam, fenékig tejfel? Csodálkoztam, ők pedig a feleségével szomorúan ingatták a fejüket. Kívülről minden szép és jó, a magyar rokonok is azt hiszik, ők krőzusok ott, abban a gazdag országban. Igaz, nem megy nekik rosz- szul, de nagy árat fizetnek érte. olyanok vagyunk J.-vel, mint a kettétört kalács. Pontosabban az életünk olyan. Szép is, jó is, de hiányzik a másik fele. Kérdés, ki-ki melyik felére gondol inkább: a hiányzóra vagy a meglévőre? HIRDETÉS Hogyan lesz egy rinocérosznak vérképé? egy-rinocérosz vérképe ugyanannyit mond el a veszélyeztetett állat állapotáról, mint egy emberé a humán gyógyításban. Egy magyar cég most forradalmian új megoldást talált rá, hogy az állatok vérét ne emberekével hasonlítsák össze, hanem legyen kontrollvér a legtöbb állatfajra. A találmányt Dubai után Birminghamben, a Brit Állatorvos-tudományi Világ- kongresszuson is bemutatta a Diagon Kft. Kern József, a cég ügyvezetője elmondta: a Diagon Kft. a Fővárosi Állat- és Növénykerttel együtt dolgozta ki az állatgyógyászatban egyedülálló fejlesztést. A magyar találmány segítségével nemcsak a házi kedvencek vagy a haszonállatok gyógykezelése válik gyorsabbá, hatékonyabbá és olcsóbbá, hanem egyes ritka, veszélyeztetett állatfajok betegségeinek pontosabb meghatározására és ezzel megmentésükre is nagyobb esély kínálkozik - fogaímazott az ügyvezető. ■ Az új magyar találmánnyal megmentésükre is nagyobb esély kínálkozik. A magyar cég képes a világon elsőként és egyedüliként bármely emlős állatfajra specifikus kontrollvért előállítani. Eddig teve-, ló-, kutya- és macska-, elefánt- és rinocérosz- specifikus kontrollvért fejlesztett ki a cég, de a munkálatok tovább folytatódnak. ■
