Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám
4 A HÉT TEMAJA 2012. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP büntetések A hatóság beszigorított, brutális pénzbírságok és könyörtelen behajtás jön. A szakértők szerint ez már túlzás. A közlekedéskultúra csak lassan javul. Baleset és halálos karambol mindenesetre sokkal kevesebb van. SÚLYOS MOBILSZÁMLA A KOCSIBAN Mától az új szabálysértési törvény értelmében akár több százezer forintot is fizethet az, aki egyszerre több szabálytalanságot követ el vezetés közben vagy fél éven belül többször is összeütközésbe kerül a törvénnyel - ez a rossz hír. A jó hír pedig az, hogy nem muszáj kifizetni, le is lehet ülni: ötezer forintért egy napot kell elzárva tölteni, de közérdekű munkával is ki lehet váltani a büntetést, 10 ezer forintért 12 órát kell dolgozni. Fábos Erika A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásokról szóló törvényben az egyik legfőbb változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy módosul a szabálysértés fogalma. A törvényben az eddigi 183 tényállásból 86, elsősorban a közrend és közbiztonság elleni szabálysértés marad, míg a kikerült szabályszegések egy részénél a jövőben nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírság lesz kiszabható. Ez azt jelenti, hogy fellebbezni csak akkor lehet ellene, ha valaki bizonyítani tudja, hogy nem követte el a cselekményt, amiért megbüntették vagy hibázott a hatóság az ügyben. „így ha például valaki eddig azért lépte át a megengedett sebességet, mert éppen sürgősen kórházba szállította a családtagját, jogorvoslatért fordulhatott, hogy méltányosságból engedjék el a bírságot, mától ezt nem teheti meg - mondta Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogásza. - Az új szabálysértési törvény bevezette a helyszíni bírság kötelező mértékét, vagyis a fix bírságokat is. Ez annyit tesz, hogy nem számít, ha valaki tévedésből hibázott, először szabálytalankodott életében, és az sem, hogy mióta vezet vagy milyen anyagi körülmények között él, csak az, amit elkövetett, a rendőr nem mérlegelhet, a vétkesnek pedig fizetnie kell 30 napon belül. Ha nem teszi, az állam az adóhatóságon keresztül hajthatja be a bírság összegét és kivonhatják a forgalomból az autóját is. Ez a helyszíni bírság esetén talán még magyarázható, de a szabálysértési bírság esetében, jogállamban rendkívül furcsa. Mivel pedig a baleseti statisztikák évek óta javulnak, arra nem gondolhatok, hogy baleset-megelőzési céllal emelkedtek a bírságok, csak arra: a pénzbehajtás a cél. Erre enged következtetni az is, hogy alig lehet olyan szabály- sértést találni a törvényben, aminek a büntetési tétele 5 ezer forint, a többség - és nem is súlyos kihágások - 15 ezer forintnál kezdődik.” Kovács Kázmér arra figyelmeztetett: ha valaki 6 hónapon belül bármilyen esetben háromszor kerül szembe a közlekedési hatósággal, eltilthatják a vezetéstől. ■ Az elmúlt válságos években és az üzemanyagárak drasztikus emelkedése következtében jelentősen kisebb az autós forgalom, nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte. Mégsem csökkent a balesetek száma. Kincses Ildikó, az Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti főosztályvezetője azt mondta: a helyszíni bírság összege 5 ezer forinttól 50 ezer forintig terjed, 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén pedig 70 ezer forintig. Ha egy eljárásban valakit több szabálysértés miatt vonnak felelősségre, a halmazati szabályok miatt 225 ezer forintig terjedő bírságra, elzárással sújtható szabálysértések esetén 450 ezer forintig terjedő bírságra is számíthat. Szigorúbban bírálják el, ha valaki fél éven belül harmadszor követett el szabálysértést. Új jogintézmény a helyszíni idézés, ami a helyszíni bírságolás A rendőrség szerint a szigor a közlekedők érdekét szolgálja során alkalmazható és az eljárás alá vontnak 5 napon belül kell megjelennie a hatóságnál. Újdonság az is, hogy a bírságokat csekken kell kifizetni, nem illeték formájában. A rendőrségen azt mondták: a szigor a közlekedők érdekét szolgálja, a közlekedési kultúrát és a baleseti statisztikákat szeretnék tovább javítani vele. ■ A Belügyminisztérium 16 milliárd forintot tervezett a költségvetésébe az objektív felelősség alá tartozó szabálytalanságok büntetéséből. A tűzoltóság által kiszabott büntetésekből származó bevételekkel is számolnak. Végh József kriminálpszicho- lógus erre azt mondta, az bajos lesz, hiszen azzal, hogy a pénz- büntetések emelésével szankcionálnak, csak a kispénzű embereket szorítják rá a körültekintőbb közlekedésre. Akinek a pénz nem számít, nem foglalkozik azzal, hogy megbüntetik. A pszichológus arra hívta fel a figyelmet: a közlekedési szabálysértéseket nem indulatból követjük el, tehát oda lehet figyelni a szabályok betartására, ugyanakkor az autóban mindenki ugyanúgy viselkedik, ahogy az alapvető személyiségéből következik, tehát aki eddig agresszíven vezetett és hajlamos volt a gyorshajtásra, esetleg az énképét egy nagyteljesítményű autóval igyekezett javítani, annak a számára ezeknek a szigorításoknak nem lesz visszatartó ereje. Holló Péter professzor, az MTA doktora, a Közlekedési Tudományos Intézet kutatója azt mondta: közlekedéskultúrában lenne hova fejlődnünk, ez igaz, de nem a büntetés szigora, hanem a tettenérés valószínűsége képes érdemben befolyásolni a szabályok betartását. Amíg az elmúlt években sokat szigorodott a szabályozás és drasztikusan emelkedett a büntetés mértéke, a rendőri jelenlét nem lett nagyobb a közutakon. Egy nemzetközi tanulmányból kiderül: a megkérdezett autósokat az elmúlt három évben alig állította meg a rendőr, vagyis más európai országokhoz képest nálunk nagyon alacsony az az érték, ami azt jelzi, hányszor találkozik a hatósággal az autós, vagyis a tettenérés valószínűsége Magyarországon nagyon kicsi. Ez azt jelenti, a gépkocsivezető csak arra figyel, hogy akkor legyen szabálykövető, ha rendőrt lát és nem azért viselkedik következetesen szabályosan, mert tudja, könnyen lebukhat. Persze ezt szükséges olyan büntetési tételekkel kiegészíteni, amelyek reális mértékűek és összhangban vannak az elkövetett vétség súlyával. Ez manapság Magyarországon Holló Péter szerint már nincs arányban, és annak ellenére, hogy alapvetően a szabálykövetés és a szigor pártján áll, szerinte is túlzó mértékűek a pénzbüntetések. A közlekedési kultúra akkor javulna, ha felvilágosítás, ismeretterjesztés és figyelemfelkeltő kampányok tájékoztatnák az autósokat. Félreértés ne essék, a szigor és a felvilágosítás egyformán fontos. Jó példa erre a biztonsági öv. Néhány éve az övhasználati arány 40-50 százalékos volt, ma 70 százalék körül alakul. A legnagyobb visszatartó erő itt is a szankció volt. Nem kell azt gondolni, hogy a németek azért kapcsolják be magukat, mert felnőttebbek, mint mi. Amíg a propaganda és a meggyőzés volt az eszköz, ott is alig volt 50 százalék fölött az övhasználók aránya. Amint bevezették a bírságot, rögtön 90 százalék fölé ugrott, és azóta is ott van. A szigorításoknak mindenesetre az elemzők szerint van hatása. Magyarországon 2001 óta 40 százalékkal csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma, ami a 27 EU-tagállam 44 százalékos átlagértékéhez képest biztató előrelépés. A sebesség sarkalatos pont minél gazdagabb egy ország, minél jobbak az autók, annál kisebb a halálozási kockázat - mondta Holló Péter. - Az európai országok évtizedekkel ezelőtt szembesültek a biztonság problémájával, ezért már a sokadik baleset-megelőző programjukat hajtják végre. Van pénz baleset-megelőzésre, az úthálózat fejlesztésére, a gépjárműállományfiatalítására, a biztonságközpontú oktatásra, a mentésre és a rendőri ellenőrzésre. A legnagyobb fejlődést a svédek érték el, ahol politikai ügy lett és a kormányprogram része a biztonságos közlekedés. A módszer egyszerű volt: az emberi test tűrőképességét vették alapul a sebességhatárok megállapításánál. Közúton és lakott területen 30-50 km/órás határ van, 100 km/óránál pedig csak autópályán lehet közlekedni náluk. Meg is szűntek a halálos balesetek. Franciaországban csak az használt, hogy több ezer sebességmérőt telepítettek. Az ellenőrzés a közlekedésnek ugyanis sarkalatos pontja. Magyarországon a sebesség- ellenőrző készülékek száma még mindig a töredéke annak, mint amennyire szükség lenne. Van egy szigorú törvényszerűség, amely Göran Nilsson svéd kutató nevéhez fűződik. Eszerint az átlagsebesség változásának negyedik hatványával nő a meghaltak száma. Azaz, ha 10 százalékkal nő az átlagsebesség, törvényszerű, hogy 50 százalékkal több a halott az utakon. Amikor hazánkban 1993- ban lakott területen belül 60-ról 50-re csökkentették a sebességhatárt, egy év alatt 30 százalékkal csökkent a halálesetek száma. 3 Helyszínen 5 ezer forinttól 50 ezerig büntethetnek Változik a szabályozás: tilos lesz a lézerblokkoló EGY JOGSZABÁLY-MÓDOSÍTÁS nemsokára egyértelműen tiltani fogja a rendőrségi mérőberendezések zavarását és előrejelzését, és még birtokolni is tilos lesz ezeket. A berendezéseket jelenleg egy jogszabályi kiskapu miatt lehet használni. Erre egy precedens értékű per világított rá, ezért zárja be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium heteken belül. a radardetektorok és -blokkolók használatát 2003-ig Magyarországon is tiltották, akkor azonban kikerültek a közbiztonságra veszélyes eszközök köréből. A mai lézerblokkolók és detektorok már nagyon megbízhatóak és olcsóbbak is lettek, mint a kevésbé hatékony elődeik. Ahhoz képest, hogy néhány éve még több százezer forintba kerültek, manapság már százezer forint alatt a teljes védelem megoldható. A jelenleg érvényes büntetési tarifák mellett gyorsan megtérül a beszerelés költsége. Elég akár két gyorshajtás. ahhoz, hogy valaki megússza a büntetést, csak kis figyelem kell, kevés ugyanis a traffipax. Magyarországon jelenleg mintegy 200 telepített és mobil sebességmérő berendezést használ a rendőrség, míg például Ausztriában nyolcszor ennyi van. Ahol nagyobb az ellenőrzés esélye, az autósok megfontoltabban vezetnek, hiszen nem tudják, hol számíthatnak ellenőrzésre. LÉZERBLOKKOLÓ HASZNÁLATA miatt eddig egy per zajlott Magyarországon. Egy békéscsabai autósra próbálták volna rábizonyítani, hogy számítógépes rendszer elleni bűncselekményt követett el.
