Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-12 / 86. szám
2012. ÁRILIS 12., CSÜTÖRTÖK 5 A KÖLTÉSZET NAPJA költészet napja A színházi verskommandó ismét megszállta a megyeszékhelyt. Több mint ezer diák szavalt együtt József Attilát Szikszai Rémusz színművésszel a kaposvári főtéren SZÁZEZER VERS EGY ÉLETRAJZ A Kaláka Rátóti Zoltánnal Szabó Lőrinc verseket adott elő a színházban Több mint ezren szavaltak egyszerre a kaposvári főtéren Fándly Csaba és a verskommandó intézményekbe látogatott (Folytatás az 1. oldalról) A színházi versnap ötlete tavaly fogant, s ekkor alakult meg az első verskommandó, mely az idén is úgy gondolta, a költészet napján közelebb hozza a verseket a rohanó világban a poétákról oly gyakran megfeledkező közönségnek. Míg tavaly jórészt a közösségi tereket szállták meg a kommandósok, s loptak némi kultúr- fényt a buszpályaudvarra, piz- zériákba, üzletekbe, kávézókba, most az intézmények kerültek célkeresztjükbe. A kezdés ugyan kissé álmosra sikeredett, ugyanis a Munkácsy gimnázium diákjai az első óra utáni szünetben még igencsak kókadtnak bizonyultak, ám Fándly Csaba, Karácsony Tamás, Horváth Zita, Szvath Tamás és Kirsch Vera produkciójának végére némiképp megelevenedett az alma mater aulája - köszönhetően talán Fándly Csaba erőteljes, Arany Jánost citáló Hej, Kálmánl-jainak. Hej Kálmán! Igazán Megváltván, Bolondok E hangok, Melyeket A rekedt Trombita Sipita. Mit ér ez? Ki érez Hipp-hoppot Csipp-csuppot? Arany János: Lisznyai Kálmánhoz, részlet A megyei börtönben sokkal nagyobb sikert aratott az új impulzus, a fogvatartottak főként a könnyedebb hangulatú, szavakkal játszó verseknek örültek. A kommandó távozása után Szula László bent maradt még „beszélőre”, a Csiky művésze komoly kihívást vállalt, amikor verses beszélgetésre készült a börtönlakókkal, hiszen a közeg nem feltétlenül kellett, hogy vevő legyen a produkcióra. Hamar kiderült, az érdeklődés minden reményt felülmúlt, egy-egy verssor, -részlet sokaknak eszébe jutott, s ezekre Szula László saját repertoárjából felelt. Melyből Eörsi István Bugyi a szélben című műve annyira megtetszett egy háromszoros visszaesőnek, hogy alig két perc alatt nemcsak bebiflázta, de elő is adta az őröknek... Ij Bugyi leng a szélben, szárító kötélen, duzzadozik, alakul, \ I ahogy a szél bele fúj. Aki odabámul, őszintén elámul, minő ritka alkalom, forma van, nincs tartalom. Eörsi István: Bugyi a szélben Eközben a kommandó megszállta a megyei könyvtár folyóirattermét, ahol az Internetezők eleinte még a képernyőre meredtek, s bőszen gépeltek, ám a második vers végére elhallgatott minden klaviatúra. Csak egyetlen leányzó dacolt a színészekkel, fülhallgatóval a fején mélyült bele az egyik fájlmegosztó oldalba, ám amikor Karácsony Tamás belekezdett a Mamába József Attilától, lekerült a füles, s a lány a harmadik versszakot már együtt mormolta a művésszel. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő - szürke haja lebben az égen, kékkőt old az ég vizében József Attila: Mama. részlet Míg a profik a várost járták - s ellátogattak a somogyjádi iskolába is -, az amatőrök a színházban próbálták elvarázsolni a versmondó verseny ítészeit. Lehettek vagy ötvenen, akik kedvenc versükkel a színészekből és a Polgári Casino tagjaiból álló zsűri elé mertek állni, akik viszont másfajta előadásra voltak kíváncsiak, Különbékét kötöttek a Kalákával. A Gryllus-testvérek ugyanis Rátóti Zoltánnal, a színház igazgatójával közösen Szabó Lőrinc megzenésített verseit vitték színpadra megannyi korabeli újságcikkel, a költő naplóidézeteivel adva magyarázatot, kíséretet a költeményekhez.- Sokan azt mondják, csökkent a költészet ázsiója - jegyezte meg Gryllus Dániel - , ám ha arra gondolok, a kiscsillagos Lovasi András, vagy a quimbys Kiss Tibor verseit tízezrek éneklik, talán még többen is foglalkoznak vele, mint korábban. A verset amúgy sokáig el sem tudták képzelni zene nélkül, önmagában még százötven éve sem olvasták - majd idézte Szabó Lőrincet, aki szerint egy költő is csak egy-egy pillanatot tud megörökíteni az életből, ugyanis egy életrajzhoz százezer vers kellene. És tízezer esztendő...-Apu, verset írtam!- De hisz még nem tudsz írni, te! . - Nem is írtam, csak kigondoltam. jj - No, halljuk. - Hát figyelj ide - szók Lóci, azzal nekikezdett . s két sorban elmondta a verset: ■ .Az életet adja, adja, egyszerre csak abbahagyja. “ Én nagyot néztem: - Ki? Kiről szól a versed? Ennyi az egész?-Hát az istenről, az a címe! - magyarázta a gyerek: és:- Nem kéne még valami hozzá? 1 ‘ kérdeztem én kíváncsian.- Nem hát - felek ő -, ez az élet ebben már minden benne van. Szabó Lőrinc: Lóci verset ír, részlet ■ Vas András Emlékezés Balatonszárszón. „Nem csak kamat, haszon, folyamatos harc a világ, hanem valami több" JÓZSEF ATTILÁT senki más nem sajátíthatja ki, csak az olvasó; akik szeretik és továbbadják a műveit - mondta Turczi István, az írószövetség költőtagozatának elnöke szerdán Balatonszárszón, József Attila szobránál, a huszonötödik költészetnapi randevún. A költő magával hozta tel-avivi, mexikóvárosi, stockholmi pályatársai üzenetét is. - A hatvan országot és ezerötszáz tagot felölelő Költő Világ- kongresszus több tagjának megírtam, hogy Balatonszárszóra készülök - így Turczi István. - Azt üzenték vissza, ismerik, szeretik József Attilát és lélekben itt vannak velünk. az írószövetségi tisztségviseKoszorúzás József Attila szobránál lő két javaslatot is tett Szárszón. Szorgalmazta, hogy ne csak versmondó verseny legyen a költészetnaphoz kapcsolódóan, hanem szépírói is; már a nevét is kitalálták: Kész a leltár. Arra is emlékeztetett: jövőre lesz hetven éve az 1943- as szárszói értelmiségi konferenciának, melyet méltó m ódon, európaivá emelve kellene megünnepelni. nyári László költő, aki nem tudott jelen lenni a szerdai megemlékezésen, levélben küldte el gondolatait. Azt írta: a csillogó szemű versmondó gyerekeken évről évre látni, hogy a költészet mégsem haszontalan, van kinek átadni a stafétabotot. „Nem csak kamatról, haszonról, folyamatos harcról szól a világ, hanem valami többről, csak kevesen mernek szembenézni vele” - írta Nyári. CZIGÁNY GYÖRGY ÍRÓ, költő, rádiós műsorvezető egy családi legendát osztott meg az egybegyűltekkel. - Édesanyám mondta egyszer, aki ugyanabban az évben született mint József Attila és az első világháború alatt gyerekként ugyanúgy megszenvedte az éhínséget: én József Attilával együtt loptam a szenet a ferencvárosi pályaudvaron. CZIGÁNY GYÖRGY szerint József Attila a rokonunk. - Nem csak tragikus sorsa, az életét meghatározó motívumok is hasonlóan részei sokak életének. FÓNAI IMRE L Simon László szerint ihletet öl a Tisztelt Ház (Folytatás az 1. oldalról) A hazai kultúra helyzetével kapcsolatban L. Simon László kijelentette: belülről, alkotóként nézve nincs baj, pezsgő a színházi és a zenei élet, igaz, a kulturális és irodalmi újságok, illetve a filmművészetéit már meg jobb időket is.- A KULTÚRÁÉRT FELELŐS politikusként el kell ismernem, egyértelmű az alulfinanszírozottság - mondta a költő. - Ezt főként az intézményi háttér sínyli meg, sajnos a jelen gazdasági helyzetben ezen nem is lehet változtatni. Az is baj, hogy Magyarországon hiánycikk az igazi kultúrpolitikus: igazából hetven éve nincs is - utalt Klebelsberg Kunóra. A. v. L. Simon egy éve nem írt verset
