Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-12 / 86. szám

6 2012. ÁPRILIS 12. CSÜTÖRTÖK Uj felsőoktatási tervek: kiemelt pólusok, csökkenő keretszámok TIZENKÉT FELSŐOKTATÁSI képzési és kutatási fejlesztési pólust ala­kítanának ki egy kormányha­tározat melléklete szerint: egy képzési profil legfeljebb 3-5 he­lyen lenne jelen az országban, és felülvizsgálnák a „telephe­lyek rendszerét”. Egyelőre nem tudni, hogy ez összevonásokat jelentene-e, és ha igen, milyen szintűt. Cél továbbá az MTI birtoká­ba jutott dokumentum alapján „legalább 1-3 intézmény vagy konzorcium" kiemelt fejleszté­se, hogy nőjön ezek nemzetkö­zi elismertsége és „nemzetközi szinten tudják képviselni a ma­gyar felsőoktatást”. Ilyen intéz­ményként határozzák meg a debreceni, a szegedi egyetemet és az ELTE-t. A javaslat szerint 2013-tól be kell vezetni a kéj)zés, a fejlesz­tés és a kiválóság céljait támo­gató hárompilléres finanszí­rozási rendszert, sorrendben 60-30-10 százalékos súllyal az állami támogatásban. Csökkennének a felvételi keretszámok, a dokumentum jövőre 53 540, 2014-re 52 940, 2015-re 51 640 államilag támo­gatott helyet irányoz elő. A hall­gatói juttatások feltételeit a szo­ciális rászorultság és az egyéni kiválóság követelményeihez igazítanák. Egyes területeken, például a pedagógusképzésben kiemelt pénzügyi ösztönzés járna. Az ösztöndíjasok a kép­zési idő másfélszeres idején be­lül kell végezzenek, különben a pénz felét vissza kell fizetniük. Az 56 oldalas, a felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló kormányhatározat mel­lékleteként készült dokumen­tumot a kormány még nem tár­gyalta. ■ VG Gazdasági pólusok PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI FELNŐTT- KÉPZÉSI: Budapesti Gazdasági Főiskola és Szolnoki Főiskola KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI MŰ­SZAKI-GAZDASÁGI KUTATÓEGYE­TEMI: ö Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudomá­nyi és társadalomtudományi kara, Műegyetem KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI KI­EMELT NEMZETKÖZI UNIVERSI- TAS PÓLUS: ELTE, Corvinus köz­gazdaságtudományi kara HÍRSÁV MNB: öt tag tartotta az alapkamatot A monetáris tanács öt tagja szavazott az alapkamat 7 százalékon tartására leg­utóbbi ülésükön, egy tag 25 bázispontos kamatcsök­kentésre, a jegybank egyik alelnöke 25 bázispontos ka­matemelésre voksolt - derül ki a jegyzőkönyvből. Egyablakos ügyintézést hoznak a járások elkezdte tárgyalni a parla­ment a járásokról szóló tör­vénytervezetet, kormányzati oldalról elhangzott: mintegy 300 helyen lesz kormányab­lak az országban. GAZDASÁG Felszámolások ködös háttérrel átláthatatlanság A hitelezők az eljárás során pénzük egy százalékát sem kapják vissza Igazi maffiabizniszként fes­tik le a felszámolást a városi legendák, amelyek gyakran túlzóak, de nem alaptalanok. Abban egyetértés mutatko­zik, hogy már a felszámoló kiválasztása sem átlátható, és az eljárás folyamata felett sincs kellő kontroll. Az érin­tettek szerint új csődtörvény kellene. Braunmüller Lajos „Önmagában már az is ellent­mondás, hogy a felszámolókat elektronikus úton sorsolják, de esetükben elvárás a szak­mai felkészültség is, a kettő ugyanis nem valósulhat meg egyidejűleg” - nyilatkozta a Vi­lággazdaságnak Blaskó Judit, a témában nemrég tanulmányt publikáló Transparency Inter­national Magyarország projekt­menedzsere. A felszámolókat az NGM listája alapján sorsol­ják, de Blaskó szerint már az sincs tisztázva, pontosan mi­lyen feltételekkel lehet újként bekerülni az adatbázisba. ■ A hitelezőknek nincs közvetlen kontrolijuk a felszámoló felett, szinte lehetetlen leváltani őt. A kiválasztás átláthatatlan­sága rendszeresen felmerül. Egy ügyben a hvg.hu tegnap megjelent cikke szerint a fel­számolás megkezdése után csak három hónappal tette közzé a bíróság, hogy elektro­nikus kijelölési eljárástól elté­rően rendelte ki a felszámolót, figyelemmel az adós társaság sajátosságaihoz igazodó szak­értelemre. A projektmene­dzser szerint végső soron ma Magyarországon a felszámolás intézményét nem arra hasz­nálják, amire való, vagyis a hitelezők kielégítése helyett javarészt „megszüntetik a kel­lemetlenné vált cégeket”. A cégek eltüntetésének prob­lémájára kívánt választ adni az adóregisztrációs eljárás. Év ele­jétől az új jogszabály értelmé­ben már csaknem 13 ezer cég esett át az új adóhatósági szűrő- vizsgálaton - közölte március végén a NAV. Az adóhatóság közleménye szerint ez év elejé­től kezdve 12 311 cégbejegyzés­re kötelezett szervezetből 419 nem kezdhette meg „céglovagi” tevékenységét, mert a NAV jog­erősen elutasította az adószám megállapítása iránti kérelmü­ket. „A szabályozás értelmében az ilyen ügyvezető nem jöhet vissza egy másik cégnév alatt, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ez továbbra is lehetséges” - nyilatkozta a Világgazdaság­„tévhit, hogy ha a gazda­ságnak rosszul megy, akkor a felszámolóknak jól. A fel­számolt cégek ugyanis leg­alább 80-85 százalékban nullás cégek” - utalt a Világgazdaságnak a vagyon­talan vállalkozások nagy arányára Korompay Réka. A Felszámolók és Vagyonfel­ügyelők Országos Egyesületé­nek ügyvezető igazgatója hozzátette: „Ilyen esetekben nemhogy a hitelezői igénye­ket nem lehet kielégíteni, még szakmai munkára sincs lehetőség. Ehelyett ma már nak Csatlós Csilla. A kinnle­vőségek kezelésével foglalkozó Direktinfo Kft. ügyvezetője példaként említette: a törvény nem tilthatja el az ilyen tevé­kenységtől az ügyvezető fele­ségét. Csatlós Csilla egyébként egyetért azzal, hogy a jelenlegi felszáír ási gyakorlat nem a hitelezők érdekeit védi, holott ez lenne a legfontosabb felada­ta. Azt mondta, 2011-es adataik szerint a hitelezők pénze az ösz­szinte minden esetben rutin­szerű, adminisztrációs tevé­kenységről beszélhetünk, hi­szen a legtöbb esetben a cég­vagyon és a dokumentáció is eltűnik, mire a felszámoló megérkezik.” korompay szerint ugyan­akkor néhány, a sajtóban fel­kapott eset alapján nem len­ne szerencsés a felszámoló­kat kollektiven megítélni, ezekből általánosítani. A szakma és a bírák összefonó­dását szerinte az sem erősíti meg, hogy csak elenyésző arányban térnek el az elekt­szeg egy százalékában sem ke­rül vissza hozzájuk. „Az esetek túlnyomó több­ségében valóban nincs más lehetőség az adott cég prob­lémáinak kezelésére, mint a felszámolási eljárás megindí­tása, ám ekkor már gyakran kiürített, vagyontalan cégekről van szó” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Auer Katalin. A Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa hozzátette, a fel­ronikus sorsolástól, és akkor is indokolni kell a lépést. KOROMPAY UGYANAKKOR hozzátette, hogy maguk a felszámolók sem látják át a folyamatot. „Ha nyilvános, transzparens rendszer szabá­lyozná a kiválasztás folya­matát, kevesebb támadás ér­né a felszámolókat” - mond­ta az elnök, és hozzátette: emellett koncepcionálisan új csődtörvényre is szükség len­ne, hiszen a meglévő, elavult jogszabály módosítgatása csak újabb joghézagokat te­remthet. számolás szabályozásában az a szemlélet is háttérbe szorul, hogy a hitelezők érdekeit kelle­ne a felszámolónak szem előtt tartania. Auer szerint válto­zást jelenthetne, ha a hitelezők közvetlenebb kontrollt gyako­rolhatnának a felszámoló tevé­kenysége felett, adott esetben leválthatnák. „Jelenleg erre nagyon kevés lehetőség van, a jogszabály szerint az egyes hi­telező osztályoknak együtt kell szavazniuk, és hitelezői osz­tályonként egyszerű többség kell a felszámoló leváltásához. Ezt sok, kis hitelező esetében nehéz megszervezni, főként a csődtörvény által előírt első hitelezői gyűlést követő 15 na­pon belül” - tette hozzá. Csak súlyos, ismétlődő jogszabály- sértés esetén lehet a felszámoló leváltását kezdeményezni. A vezető jogtanácsos szerint a felszámolói névjegyzék mó­dosításába sem lesz beleszólása a Bankszövetségnek. A terve­zet szerint a közeljövőben ké­szülő új névjegyzékről az NGM vezetésével tárcaközi bizottság dönt, melyben a hitelezőknek nem lesz érdekképviselete - mutatott rá Auer. A felszámolók szerint is sok a kérdőjel a szabályozásban Alacsonyabb a vártnál a márciusi inflációs adat statisztika A tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, fölfelé húzta az adatot a szesz, dohány és benzin A februári 5,9 százalék után márciusban 5,5 százalék volt az éves infláció - jelentette a KSH. Az adat 0,2 százalék- ponttal kisebb a Reuters által megkérdezett elemzők prognó­zisainak átlagától. A maginflá­ció 5,0 százalék, a változatlan adótartalommal számolt index 3,4 százalék volt; az előző hó­naphoz képest átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fo­gyasztói árak. Éves összevetésben az élel­miszerek ára az átlagostól el­maradó mértékben emelkedett márciusban, a tojás 43 százalé­kos drágulását a liszt, a cukor és az idényáras termékek árá­nak csökkenése ellensúlyozta. A szeszes italok és dohányáruk kategóriában a jövedéki adó emelése hajtotta 10,8 százalék­kal az egy évvel korábbi fölé az árakat; a járműüzemanyagok 16,4 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek átla­gos árszínvonala márciusban az egy évvel korábbitól és a feb­ruáritól is elmaradt. A magyarországi infláció márciusban is uniós. csúcson maradhat, miután a februári 5,8 százalékos EU-harmoni- zált mutató 1,4 százalékponttal haladta meg a lengyel és észt adatot. (Az eurózónában az Eurostat első becslése szerint márciusban 2,6 százalékos volt az éves infláció, a részletes ada­tokat április 17-én teszi közzé az uniós statisztikai hivatal.) A prognózisok szerint az áfa, jö­vedéki adó „kiárazódása” után, 2013 első felében érheti el a ma­gyar ráta a 3 százalékos jegy­banki célszintet, amennyiben a kőolaj ára nem marad tartósan a jelenlegi szinten. A szeszes italok és a dohány­áruk, valamint az üzemanya­gok hozzájárulása volt a leg­erőteljesebb márciusban a drá­guláshoz, a hatósági áras ter­mékek, illetve szolgáltatások Éves áremelkedés jan. febr. márc. Élelmiszer 5,5 6,0 4,7 Szeszes Ital, dohány 6,7 7,6 10,8 Ruházat 2,8 4,8 3,6 Tartós fogy. cikkek ■1,5-1,3-1,4 Házt. energia 6,4 8,1 6,8 Egyéb cikk, üzemanyag 8,5 8,7 8,6 Szolgáltatások 4,6 4,5 4,1 SZÁZALÉK FORRÁS: KSH a várakozásunktól elmaradó mértékben drágultak - emelte ki a Világgazdaságnak Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője, aki 5,2 százalékos éves adatra számított. A szakember szerint a ráta májustól 6 százalék fö­lé emelkedhet, az átlagos éves infláció 6,0 százalék, az év vé­gi pedig 5,2 százalék lehet. A szeszes italok és dohányáruk júliusban az újabb jövedéki- adó-emelés miatt tovább drá­gulnak, az energia ára várha­tóan nem csökken jelentős mér­tékben, az élelmiszereket pedig a szokásos szezonális hatások mellett a szárazság is drágítani fogja - indokolja a prognózist Kondrát Zsolt. ■ CSF

Next

/
Oldalképek
Tartalom