Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-28 / 50. szám

& 3 2012. FEBRUÁR 28., KEDD MEGYEI KÖRKÉP SMNMHNMSMMMBMMHBK Iránytaxizunk a zsákfalvakba? javaslat Csuklós helyett minibusz: az átalakítás előtt megosztott a szakma (Folytatás az 1. oldalról)- Nevetséges, hogy kívánság- műsor alapján szerveznék meg a közösségi közlekedést - mondta Dobi István. - Lehet, hogy ez a módszer egyes orszá­gokban bevált, de nálunk sze­rintem egyelőre nehezen kép­zelhető el. Mi van akkor, ha nem csupán egyes városokban, hanem esetleg települések kö­zött is bevezetnék az iránytaxit? Arra azért kíváncsi lennék, hogy Mariska néni Igáiban mi­ként oldja meg az internetes be­jelentkezést előre. De az is érde­kelne, hogy mit szólnak majd ahhoz az utasok, ha indulás előtt napokkal kell közölniük az utazási igényüket? Dobi szerint a nagy közleke­dési vállalatok általában nem rendelkeznek 9-15 fős buszok­kal. Tehát az iránytaxis prog­ram előtt járművásárlásra vol­na szükség vagy kisvállalkozó­kat vonnak a személyszállítás­ba. Úgy vélte: az új alapú tömeg­szállítás minden bizonnyal fér lülírhatja majd a viteldíjakat, azaz, drágább lehet az utazás, mint eddig. Szerinte legfeljebb azokon a településrészeken vál­hat napi gyakorlattá az irányta­xi Somogybán, ahol bizonyos napszakokban nem igazán al­kalmazkodik a menetrend az emberek napi ritmusához.- Ez azt jelenti, hogy Afrika és Közel-Kelet után majd nálunk is fürtökben lógnak az emberek a buszokon? - vetette fól Csécsei János, a toponári Kapostáj Zrt. elnöke, aki az elmúlt évtizedek­ben szerzett már tapasztalatot a munkások utaztatásában. Hova kerül a járatjelző? Hamarosan izgalmas változás várhat az utasokra Lehet spórolni! Németh József, a kaposvári Németh Travel tulajdonosa szerint van alapja az irányta­xiknak. Takarékoskodni lehet azzal, ha a legkisebb zsáktele­pülésekre nem egy nagy buszt küldenek napjában többször. A döntéssel elejét lehet venni a régóta tartó pazarlásnak. KÉSŐN ÁLL NEKI A KORMÁNY: 02 iránytaxi gondolatát vagy 20 éve felvetette a szakma - mondta. - Csakhogy a tömeg közlekedés nagy állami irá­nyítói mindig megmosolyog­ták az ötletünket. Pedig a ke­vésbé kihasznált járatokból évente milliárdokat takarít­hatnának meg. Mindannyi­unk zsebére megy a közieke dés: adófizetőként is elgondol­kodtatónak tartom, ha a vá­rosban délelőtt egy buszon hárman ülnek vagy egy falu­ból egy utast hoznak. Nyilván mindenkitel kell szállítani, de korántsem mindegy, hogy egy busz mennyiért, s milyen hatékonysággal közlekedik. Németh szerint a gazdasági kérdések mellett a közúti lob­binak is lesz egy-két szava az ügyhöz. Több esetben bebizo­nyították, hogy igen erős az ér­dekérvényesítő képességük... ll Ön mivel járna legszívesebben munkába? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: * S0NUNE.hu ^ A szavazás eredményét szerdai számunkban közöljük.- Szerintem az egész irány­taxis megoldás visszalépés len­ne a kulturált tömegközleke­désből - tette hozzá. - Vélhető­en csökkennek majd a járatok, s így nem a szolgáltatás bőví­téséről lenne szó, hanem kény­szermegoldásról. Kíváncsiak voltunk a Kapós Volán Zrt. álláspontjára. Gál Zol­tán vezérigazgató közölte: hite­les és részletes információk hi­ányában jelenleg nem tudnak reagálni. A kapós holdingnál - ahová a Kaposvári Tömegközle­kedési Zrt. is tartozik - legko­rábban jövő hétfőn ígértek vá­laszt megkeresésünkre. A Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztályának munkatársa jelezte: az ügyben akkor nyilat­koznak, ha az Országgyűlés jó­váhagyta a törvényjavaslatot.- Az utazási igényeket abszo­lút pontosan fel kell mérni, mi­előtt ilyen horderejű döntést be­vezetnek - hangsúlyozta Harsá- nyi László, a Kapós Volán Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója. - Bár meglehetősen kevés a rendelkezésre álló szakmai in­formáció, nekem úgy tűnik, hogy nem feltétlenül az irányta­xi a megoldás. A közlekedési szakma meg­osztott. Egy lapunknak név nél­kül nyilatkozó szakember azt mondta: az iránytaxit csak Ott érdemes használni, ahol vi­szonylag kevesen veszik igény­be a közösségi közlekedést. Ab­ból hamar botrány lehet, ha le­maradnak utasok vagy a beha- rangozottboz képest mégiscsak kevesebb minibusz vesz részt a forgalomban. ■ Harsányi Miklós Sorozatot forgattak a somogyi erdőmesterekről Elismerés. Barkóczy István (jobbról) vette át a média-díjat Katona Józseftől Aldozatvédők: milliók a bajbajutottaknak Balázs Árpád siófoki polgármes­ter is elismerést vehetett át a bűn- cselekmények áldozatainak nap­ján, a Fehér Gyűrű áldozatvédő egyesület tevékenységének segí­tése miatt. Magyarországon elő­ször a Fehér Gyűrű Áldozatsegí­tő Közhasznú Egyesület kezde­ményezésére tartottak ezen a na­pon szakmai, nemzetközi konfe­renciákat, emlékeztek meg a bűncselekmények áldozatairól. Fügedi Lászlótól, az egyesület el­nökétől tudjuk: siófoki irodájuk működési költségeit az elmúlt öt évben szinte teljesen a városi ön- kormányzat állta. Tavaly 1641 embernek nyújtottak tanács­adást, jogsegély-szolgálatot. Pénzt 431 bajbajutottnak adtak (379 magyarnak és 52 külföldi­nek), összesen 4,9 millió forint értékben. ■ Fónai I. Látogatási tilalom a Kaposi Mór kórházban A Kaposi Mór kórház az influen­zaszerű tünetekkel kezelt bete­gek számának emelkedése mi­att keddtől látogatási tilalmat ve­zet be. Általános felvételi zárlatot nem rendeltek el. A tilalom fel­oldásáról a kórház honlapján és a sajtóban tájékoztatnak. Erdőmesterek címmel kilencré- szes filmet készített a Kapós Tv és a Sefag Zrt. Csaknem négy hóna­pon át készült a sorozat, me­gyénk valamennyi térségében forgatottak. Az alkotást hétfőn mutatták be Kaposváron. Boro­sán István, a zrt. marcali igazga­tójának ötlete nyomán szervezték á forgatást: Barnay Andrea szer­kesztő-riporter és Röhrig Dániel operatőr készítette a filmet. Köz­ismert turisztikai célpontokat és arborétumokat kerestek föl, de alig látogatott, fokozottan védett területeken is felvételeket készí­tettek. Katona József ügyvezető a sajtótájékoztatón elmondta: So­mogy egyik legnagyobb kincsét, az erdőségeit akarták bemutatni. A munkához jelentős szakmai se­gítséget kaptak az erdészettől.- Cégünk 20 éve alakult át részvénytársasággá, az azóta el­telt időszakból is sok mindent felvillantott a film - emelte ki Barkóczy István, a Sefag Zrt. ve­zérigazgatója. - Az alkotás be­mutatja, hogy évről évre meny­nyi fát termelünk ki, milyen ér­tékteremtő munkát folytatnak az erdészek, s mit tesz a cég a fenntartható fejlődés érdekében. Tervek szerint a tévésorozat a megye szinte minden települé­sén látható majd, s elképzelhető, hogy rövidesen az egyik orszá­gos csatorna is műsorára tűzi. A sajtótájékoztatón bejelentették: a tévétársaság média-díjat alapí­tott, amelyet annak a személy­nek adományoznak, aki sokat tett Somogy fejlődéséért. Példa­értékű munkássága elismerése­ként Barkóczy István, a Sefag Zrt. vezérigazgatója vette át az elismerést, amelyet Katona Jó­zsef adott át. ■ Harsányi Miklós Balatoni borász keresi a kenust a vitorlásával Szeremley Huba vezetésével ba­latoni vitorláscsapat indult hét­főn Gran Canaria déli részéről, Moganból Rakonczay Gábor fel­kutatására. Az Atlanti-óceánnak nekivágott magyar kenus febru­ár 6-án jelentkezett be utoljára műholdas telefonján. A francia építésű Gib' Sea 51 láb (15 méter) hosszú, a legény­séget Szeremley Huba szkipper (kapitány) és felesége Koncz Krisztina, valamint az ismert bo­rász fia, Koppány, továbbá Finánczy László, Nemeskéri Miklós, Tollner Dániel és Vitézi Fanni alkotja. Mindannyian leg­többet a Balatonon vitorláznak. A csapat a Földközi-tenger téli átvitorlázásáról érkezett meg ép­pen, mely az egyik résztvevő, Kardos Gábor szerint hasonló „őrültség”, mint egyedül átevez­ni az Atlanti-óceánt. Kardos, aki a Balaton, mint ví- zisportfellegvár népszerűsítésé­re már több rendezvénnyel, így például a két part közötti átcsú- szással is igyekezett felhívni a fi­gyelmet, megjegyzi: már érti, hogy a régi rómaiak és a görö­gök télen miért nem vitorláztak a Földközi-tengeren. - Még a mai technikai és biztonsági felté­telek mellett sem szokás, amit jól mutat a pőre tény, hogy egész utunk alatt összesen egy vitor­lással találkoztunk nyüt vízen - így Kardos. Megismerkedtek út­juk során a hírhedt Oroszlán öböl, a Golfé du Lion közelében a Mistral erejével, a gyakran egy hétig tartó viharokkal, melyek Dél-Franciaországtól Afrika partjaiig olykor tízméteres hul­lámokat vetettek. Az algériai Skikda előtt egyik éjjel jégeső­vel, hóval kapták a nyakukba a 64 csomós szelet. Feszültségle­vezetőként hógolyóztak a fedél­zeten. Tavaszi kajakos, kenus, ször­fös balatoni rendezvény szerve­zésén töri máris a fejét Kardos Gábor, remélve, hogy azon már Rakonczay Gábor is részt ve­het. ■ Fónai Imre Szeremley Huba, a kapitány JEGYZET VARGA ANDREA Utolsó órában A CIGÁNYSÁG SZAVAI Úgy épültek be nyelvünkbe, hogy észre sem vettük: a csaj, csávó, csór, csóró, dili­nós, duma, kajál, manusz, séró, góré kifejezésekről csak kevesen tudják, hogy honnan származnak. huszonnegyedik órában van a beás nyelv, mondták In- kén, ahol kicsiknek és na­gyoknak egy hónapja oktat­ják. Somogy más települé­sein is vannak tanfolya­mok, a cél: megőrizni az ősök nyelvi örökségét. ÁM NEHÉZ MEGŐRIZNI egy nyelvet, ha szégyen hasz­nálni. Szégyen volt még né­hány évtizede is, az öregek óvtak attól, hogy gyerekeik cigányul beszéljenek. manapság sokan a cigány megnevezést irtanák a szó- használatból. Továbbá, a magyarországi nemzetisé­gek közül a cigányok az egyedüliek, akik nem ren­delkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti, hanem etnikai kisebbségként hatá­rozzák meg őket, így „rájuk ragasztódott“ az etnikum kifejezés, ami pedig felér egy kisebb hadüzenettel. A roma szó az egyre inkább elfogadott, ezt „illik” előny­ben részesíteni, a különbö­ző roma szervezetek is elő­szeretettel használják. A „rejtőzködés” másik példá­ja, hogy a romológia-hallga- tók az elmúlt évekig nem a cigányság soraiból kerültek ki, hanem a kultúrájuk iránt érdeklődő nem romák­ból, ami mára megváltozott. Ezen törekvések remélhető­leg jó irányba visznek, hi­szen ha egy népcsoportnak van büszkesége, legyen az nyelve, himnusza, kultúrá­ja, zenésze, tudósa, teremt­het egyfajta mércét, aminek nem illik alatta maradni. mert ahogy a huszonnegye­dik órában van a cigányság nyelve, úgy társadalmi meg­ítélésük is. Mindegyiken még most kell fordítani. Vizet, áramot ad a napkollektor Szabadiban Több, mint százmillió forintos fejlesztésbe vág Balatonszaba- di: európai uniós finanszírozá­sú pályázati támogatás révén a helyi általános iskola épületé­nek energiakorszerűsítését ter­vezi, amely együtt jár megúju­ló energiaforrások hasznosítá­sával. A támogatás 90 millió fo­rint. Számítások szerint har­madára csökkenhet az éves gázfogyasztás. Az épületek te­tejére kerülő napkollektorok­kal kielégíthető az intézmény hideg-melegvíz igénye. Olyan rendszer épül ki, amely a nap­sugárzás hatására áramot ter­mel, melyet az iskola felhasz­nál, vagy az E.ON rendszerére lehet csatlakoztatni. ■ F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom