Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
6 2012. FEBRUÁR 12.. VASÁRNAP ELETMOD inam Lehet, hogy vírus okozza a rákot? elképzelhető, hogy a rákok akár 40 százalékát is vírusok okozzák. Ha így lenne, a jövőben oltással védekezhetnénk e súlyos betegségcsoporttal szemben. Eddig az összes ráktípusnak csak 10-20 százalékát hozták a vírusokkal kapcsolatba: ilyen például a méhnyakrák vagy a májrák, de kiderült, hogy a gyerekkorban gyakori agytumor, Illetve egy agresszív bőrrákfajta, sőt a prosztatarák kialakulásában is szerepet játszhat vírus. Új készülék a szem betegségeinek szűrésére egy nemrég kifejlesztett, új orvosi műszer alkalmas lehet arra, hogy a szemet fenyegető egyes betegségeket kimutassa. Olyan elváltozásokat - a retina szövetében létrejövő anyagcserezavarokat - képes kimutatni, amelyek a szembetegségek első tüneteit időben megelőzik. A főleg cukorbetegeket fenyegető szembetegségek szűrésében vár nagy jövő e készülékre, amely a glaukó- ma és az időskori makula- degeneráció szűrésére is alkalmas lesz. Hasi kövérség és a magzat egészsége A TEHERBEESÉSÜK idején túlsúlyos nők babái gyakrabban születnek agyi és gerincvelői károsodással, mint a normál súlyú anyáké - derült ki egy felmérésből. Ez főleg akkor igaz, ha az anya hasán van felesleges zsírpárna. Eddig is ismert volt, hogy a hasi, úgynevezett rejtett zsír valószínűleg szerepet játszik például a kettes típusú diabétesz, illetve a szívbetegségek kialakulásában. Érdemes tartani a versenysúlyt Ha elnyűttük, lecserélhetjük mesterséges testrészek Ma még a jövő zenéje, de eredmények már vannak Egyelőre még nem elérhető, de a kutatások biztatóak: rövidesen akár rutinműtéteken beépített mesterséges elemekkel lehet pótolni az elhasználódott, sérült emberi testrészeket Ma még jórészt a tudományos-fantasztikus birodalom világába tartozik, de a jövő szép új világában az emberek talán „elpusztítha- tatlanok” lesznek. Bármilyen baleset, betegség után új bionikus testrészt, protézist, mesterséges szervet, implantátumot kapnak. Bán Judit 1967-ben, 46 évvel ezelőtt igazi világszenzáció volt, amikor Christian Barnard dél-afrikai sebész a világon először végzett sikeres emberi szívátültetést, transzplantációt. Noha a különféle szervek transzplantációja még ma sem tartozik a mindennapos orvosi rutinellátások közé, a kutatások forradalmian új iránya az implantáció, azaz a mesterséges szervek létrehozása és beültetése. szív Egy férfi Nagy-Britanniában kapott először olyan műszívet, amellyel viszonylag normális életet élhet. A 40 éves Matthew Green saját ketyegője fejlődési rendellenesség miatt vált működésképtelenné. A férfi műszíve egy hátizsákszerűségben található és csövekkel kapcsolódik a testéhez a bordái alatt. Az egyébként méregdrága (35 millió forintos) eszköz a korábbi fejlesztéseknél azért jobb, mert hordozható és így a páciens viszonylag szabadon mozogva tudja kivárni, amíg donorszívhez jut. A műFából műcsontot? A KERÁMIÁBÓL készült mű- csontoknak az a bajuk, hogy nem szivacsosak (mint az igaziak), és nehéz a természetes csontokhoz illeszteni őket. A kutatók ezért most fával (!) próbálkoznak. amikor a csont a sérülés után regenerálódik, az új csontsej- tek tapadásával van a gond. Ha nagy a hézag, például egy komolyabb törés után, ez nagyon komoly probléma. A kutatók mostanában a vörös szívet már 900 emberen tesztelték világszerte, alkalmazása mégis egyelőre ideiglenes megoldásnak tűnik. szem Két éve kapott először egy vak beteg mesterséges retinát. A páciensnek egy high tech szemüveget kell viselnie, amelybe egy apró videokamerát építettek. A kamerával felvett képek a szemüveg szárában lévő kábelen jutnak el a műretinába. A műretina tölgyfával kísérleteznek: kiváló tartószerkezete lehet a sejteknek és az apró vérereknek, amikor egymáshoz kell csatlakozniuk. A fát felmelegítik, hogy minden élő anyag és nedvesség eltávozzon belőle, majd hidroxi-apatittal vonják be, mely a normál csontok 90 százalékát alkotja. Évek múltán a fa „tartószerkezet” le- bomlik, de a rajta-általa kialakult új, egészséges csont megmarad. ezeket fekete-fehér képekként küldi az agyba. tüdő A műtüdő technikai megvalósítása is közelinek tűnik. A NovaLung nevű eszközt asztmás, tüdőgyulladásos betegeken és donortüdőre váró betegeken tesztelték. Akkora, mint egy CD-tok. Membránja képes kiszűrni a széndioxidot a vérből. Nem hosz- szú távú használatra tervezték, de azért hónapokig, esetleg évekig is képes életben tartani a betegeket. petefészek A kemoterápia miatt meddővé váló nők számára jelenthet reményt a mesterséges petefészek. Ma még csak a már megérett petesejtek lefagyasztá- sa, és annak „béranya” általi kihordása az egyetlen lehetőség. A műpetefészek egy szintetikus, gél jellegű anyagból készül és az éretlen petesejtek megfelelő megőrzésére, majd megértetésére fog szolgálni, akár az igazi. máj A májnak kb. 500-féle funkciót kell ellátnia, tehát szinte lehetetlen feladat helyettesíteni. Egy irányban folynak jelenleg a kutatások: a máj fő feladata a méregtelenítés. A jelenleg kísérleti stádiumban lévő műmájat sertésekből nyert májsejtekkel „bélelik” ki, és úgy néz ki, hogy ez a megoldás alkalmas lehet méregtelenítésre. Egyelőre nyolc páciensen próbálták ki a műmáj működését. szemhéj Az agyvérzés egyik kellemetlen következménye a bénult arc és leesett szemhéj. Próbálkoznak a test más részéből nyert izmok és idegek beültetésével, de nem mindig van lehetőség erre. A szilikonból készült mesterséges izom megoldás lehet. A koponyába ültetett apró akkumulátorból nyeri az energiát. Működésének alapelve, hogy az egészséges szem pislogását érzékeli és vezérli a műízom mozgását. artériák Minden évben bypass műtétek ezreit végzik az orvosok, ahol a beteg lábából, karjából kivett érrel helyettesítik a rossz eret. De sajnos nem mindig találnak saját helyettesítő eret. Ilyen esetekben lehet a műartéria a megoldás: egy nagyjából spagetti formájú, őssejtekkel „kibélelt” műér. Terhességi diabétesz: nem okoz tüneteket cukorbetegség A terhességi diabétesz általában nem jár a cukorbetegség általános tüneteivel, a kismama tünetmentes marad, a cukoranyagcsere egyensúlyának felbomlására a terhesség 24-28. hetében végzett cukorterheléses vizsgálat során fény derül. A terhességi diabétesz kezelésének két alappillére a megfelelő étrend és annak kiegészítéseként szükséges lehet inzulinkezelés is. Az étrendi kezelés célja az anya és magzat számára szükséges tápanyagok biztosítása, normális vércukorszintek fenntartása mellett. A napi minimális energiabevitel 1500 kcal, ennek alapján napi 140 gramm szénhidrát bevitele lehetséges. A kismamák napi ötször étkezhetnek (háromóránként), és a terhesség után hat hétig tartani kell a korlátozott étrendet. Abban az esetben, ha a diéta ellenére még mindig magas a vércukorszint, orvosi felügyelet mellett inzulin- kezelés szükséges. Az inzulinhiány következtében gyakrabban fordul elő koraszülés, fejlődési rendellenesség. Csökken a méhlepény működése is, ezért romlik a magzat oxigén- és tápanyagellátása, amely a magzat elhalálozásához vezethet. Rendszeres testmozgással, egészséges és jól összeállított étrenddel, valamint az ideális testsúly fenntartásával a terhességi diabétesz is megelőzhető. ■ A I*
