Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-06 / 5. szám

3 2012. JANUÁR 6., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Sárának a kormányfő is gratulált rajzos történelem Iharosberényi kislány alkotása a Nemzeti Galériában Az első osztályos, iharos­berényi Vörös Sára rajza a Nemzeti Galéria föld­szinti termében kapott helyet. Varga Andrea Három, egymáshoz kapcsolódó kiállítás nyílt év elején a buda­pesti Nemzeti Valériában: az egyik az új alaptörvény úiszki- adásáhnz készült festményeket mutaija ue, a másik gyerekraj­zokat Magyarország jövőjéről, a harmadik pedig a Hősök, kirá­lyok, szentek - a magyar történe­lem képei és emlékképei cím­mel számos értékes alkotást, do­kumentumot vonultat fel, töb­bek között Munkácsy Mihály Parlamentből átköltöztetett Honfoglalás című festménye is látható. A kiállításon somogyi alko­tással is találkozhat a közönség: az Iharosberényi Vörös Sára - aki a nagykanizsai Hevesi Sán­dor Általános Iskola első osztá­lyos tanulója - rajza a földszin­ti teremben kapott helyet. A kislány, mint azt Kovácsné Eg­res Éva igazgatóhelyettestől megtudtuk, a Hazánk múltja, jelene és jövője című pályázatra küldte el rajzát. A Közigazgatá­si és Igazságügyi Minisztérium által 6-18 évesek számára kiírt pályázatra olyan pályamunká­kat vártak, „amelyek a gyerme­kek és ifjak egyéni, családi, csa­ládtörténeti élményeire épül­nek, illetve az elképzelt közös jövőről szólnak”. Hétezer alko­tás érkezett, az első harmincat díjazták, Sára a hatodik helyen végzett. A díjátadás még de­cemberben volt a Parlament­ben. Az iharosberényi kislány pasztellkrétával dolgozott, me­leg, meghitt, boldogságot sugal­ló színekkel. A képen édesany­ja ölében ül és mesét olvasnak. Felkészítő pedagógusa, Nagy Henrietté ugyancsak elismerés­ben részesült. Megtudtuk: a legjobb alkotás - amely a mezőkövesdi Barta Réka rajza lett, és családot ábrá­zol, két játszó kisgyerekkel, il­letve az anyuka hasában a har­madikkal, a háttérben felzász- lózott, napkollektoros családi házzal - a Magyarország Alap­törvénye című kötetbe is beke­rült. A kiállítás január 2-án nyílt és különjeggyel augusztus 23- ig látogatható. Munkahelyi szarkákra vadásznak a kamerával biztonság A gazdasági válság nem okoz visszafejlődést a vagyonvédelmi piacon (Folytatás az 1. oldalról) Egyesek ellenállhataüan kí­sértést éreznek a munkahelyen található értékek iránt, azonban egyre több helyen a biztonsági kamerák kereszttüzében dolgoz­nak az ügyeskedők, a lebukás előbb-utóbb borítékolható. Munkanélküliként kezdi az évet az egyik vendéglátóhely munkatársa. Bukását a bizton­sági kamerának „köszönheti”. Bár volt munkahelyén felirat és a kiválóan látható készülék utal az egyértelmű helyzetre, úgy tű­nik, az illető figyelmen kívül hagyta a rá leselkedő veszélyt. Pechjére. A biztonsági berende­zés felvette ténykedését. A tulaj óriásit csalódott, alig hitt a sze­mének, amikor visszapörgette a felvételeket.- Általában hetente szoktam nagyobb leltárt csinálni és egy ideje kisebb eltéréseket tapasz­taltam - így a vállalkozás vezető­je. - Először nem gyanakodtam, arra gondoltam, talán tévedés történhetett. Munkatársamban megbíztam, ám amikor a hiány nőtt, fura érzés fogott el. Leültem és megnéztem a biztonsági ka­mera által rögzített képeket. Egykori dolgozóm, aki amúgy rendkívül talpra esett, ügyes al­kalmazott volt, több mint 40 ezer forintot emelhetett el. Rövid, ám igen kellemeüen hangulatú beszélgetés során kö­szöntek el egymástól. A birtoklá­si vágy amúgy nem csak a cé­geknél okoz gondot. A kaposvári építőipari szakközépiskolában az ünnepek előtt egy folyosói lo­pást rögzített a kamera. A tetten ért diák visszaadta az elemeit holmit, az ügyben fegyelmi vizs­gálat indult.- Tizenhat készülék működik az intézményünk területén - számolt be Agócs Attila, a közép­iskola igazgatója. - A kamerák Éjjel-nappal figyelnek. Egyre több somogyi vállalkozásnál kamerák kereszttüzében dolgoznak a munkások Elrettentő erő: a megfigyelt területeken megszűnt a közterületi randalírozás EGYRE TÖBB somogyi települé­sen helyeznek üzembe térfigye­lő kamerákat, ezzel igyekeznek csökkenteni a közterületi bűn& zést. Nagyatádon, a Kossuth és Aradi utcák találkozásán, a városi sétányon már öt éve egy- egy kamera figyeli a közterüle­tet, és újabb kettő beszerzéséről végződtek sikerrel az egyezteté­sek Néhány napja a városköz­pont rekonstrukciójának pályá­zatához kapcsolódva vásárolt az önkormányzat két újabb tér­figyelő rendszert, melyeket az eddigi megfigyelt területhez il­leszkedve helyeztek ki, a piac­tér és a sportcsarnok előtti te­rület megfigyelésére.- MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a ka­meráknak visszatartó ereje van- mondta Ormai István polgár- mester. - A kamerák által meg­figyelt területen egyértelműen megszűnt a kukaborogatás, rongálás, közterületi randalíro­zás. A TÉRFIGYELŐ RENDSZEREKBEN már a kisebb települések is bíz­nak. Darányban pályázati for­rásból öt kamerát vásároltak.- EGYÉRTELMŰ CÉLUNK a közbiz- tonság megerősítése, tudjuk, hogy a térfigyelő rendszerek a bűnmegelőzési célokat is szol­gálják - fogalmazta meg Villá­nyi László polgármester. - Ki­kértük a rendőrség véleményét, hogy hova tegyük az öt szerke­zetet, most az adatkezeléssel kapcsolatos egyeztetéseket vé­gezzük somogybán összesen 35 térfi­gyelő kamera működik, ezek­ből Kaposváron tizenhárom, Csurgón négy, Balatonszaba- diban nyolc, Fonyódon és Bar­cson négy-négy, valamint Nagyatádon az említett kettő. A kamerák által rögzített felvé­telek 30 napig tárolhatók az adatvédelmi törvény alapján, azokat a jelenlegi szabályok szerint a rendőrség, valamint a közterület-felügyelet munkatár­sai nézhetik meg.- SZÁMOS ELJÁRÁSBAN Volt már segítségünkre kamera- rendszer a közterületen elkö­vetett bűncselekmények felde­rítésében, közlekedési balese­tek rekonstruálásában - tájé­koztatott Bíró Gábor, a So­mogy Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense. - Több településen is tervezik további közterületi kamera- rendszerek kihelyezését, ami arra utal, hogy a szakmai vé­lemények mellett a közvéle­mény is elfogadottnak tartja ezeknek az eszközöknek az alkalmazását. A KAMERARENDSZEREKNEK kö­szönhetően az elkövetett bűn- cselekmények száma szinte mindenütt jelentősen csökkent Idén várható jogszabályi válto­zás, miszerint a polgárőrség is közreműködhet majd az üze­meltetésben. JEKI GABRIELLA jószerivel az egész iskola terüle­tét figyelik. Némelyik a közel­ben felszerelt másik berende­zést is „látja”, ez még inkább nö­veli a biztonságot. Ezt várják el a kaposvári Fusetechnél is. Keserű tapaszta­latot szereztek nemrég a cég ve­zetői. Csaknem egytonnányi réz alapanyag tűnt el, a tettes nem került elő. Taktikát váltottak: a harminckét meglévő kamerából álló rendszert élesítették, s azóta nem fedeztek föl újabb lopást. Idén újabb 16 berendezést állíta­nak hadrendbe. A Cabero kapos­vári gyárát júliusban avatják, de az már bizonyos: valóságos ka­meraerdő védi majd a mintegy 400 millió forintos gépparkot.- Mozgásérzékelőket is hasz­nálunk és biztonsági őrökkel is védjük majd az üzemet - osztot­ta meg a szakmai titkokat Pohóczky János ügyvezető igaz­gató, aki csütörtökön biztonsági szakemberekkel egyeztetett. - Nagy értékű berendezéseket te­lepítünk, abszolút indokolt a fo­kozott védelem. A Kapós Volán Zrt. valameny- nyi pályaudvarán és az üzem- anyagtöltő-kutaknál is telepítet­tek kamerákat. Úgy tudjuk, a cég hosszú távú tervei között szerepel, hogy az autóbuszokat is ellátják ezekkel. Bognámé Gá­ti Krisztina, az egyik kaposvári biztonsági cég ügyvezetője rá­mutatott: a válság ellenére a so­mogyi települések és vállalkozá­sok áldoznak a biztonságukra.- A térvédelmi rendszerek be­bizonyították: a technikai rend­szerek haszna jól mérhető - emelte ki Nagy Tamás, egy má­sik kaposvári vagyonvédelmi társaság tulajdonosa. - Ha más­kor nem, a lopás utáni sikeres felderítéskor. Áz érték, az infor­máció védelme jelentősége egy­re nő. ■ Harsányi Miklós A költség terítése hiányzott, mint léggömb­árusnak a nyílzápor. Ennél jobb hasonlat nem jut eszembe a pályaválasztás előtt álló fiatalokat és csa­ládjaikat érintő hírről, az ál- lanülag finanszírozott hall­gatók számának derékba vágásáról. Az üveges tót a hanyatt eséssel ezüstérmes. CSAKNEM HÚSZEZERREL emelkedik azoknak a hall­gatóknak a száma, akiket szeptembertől az élet iskolá­ja gyorstalpalón tanít meg a régóta rebesgetett tudásra, semmit sem adnak ingyen. Éppen a tudást miért ad­nák? Felvilágosult idők évti­zedes társadalmi vitájában szépen ki is derült volna, hogy a felsőoktatás egy ré­szét az államháztartás tart­ja el. Vagyis mi, mindannyi­an. Korábban, és most sem hallom ugyanakkor jó szív­vel, hogy miért fizesse min­denki a hallgatók képzését, amikor ez csak bizonyos családokat érint. Ez a véle­mény nem számol azzal, hogy a jól képzett értelmi­ség szürkeállománya eset­leg segíti a későbbiekben a közös boldogulást. A hallga­tót nem szerződéssel, ha­nem jó országgal kellene marasztalni, hátha nagyobb kedvvel feltalál, orvosol, színjátszik vagy bűnüldöz, de ez is magánvélemény. ámde a fiatalok eddig csak egy dologban nem voltak biztosak: mi lesz az a tudo­mány, ami nem mellesleg érdekli őket, és amit három­öt év múlva is jól eladhat­nak a tudáspiacon. Tegnap­előtt még sejtették: nyelvet kell itt sürgősen tanulniuk, tegnap óta azt is tudják, pénztelenségükben sokan csak a diákhitel-turbó-injek- torral találhatnak bele a bi­zonytalanul libegő célba. miközben a kis intézmé­nyek is aggódva nézik az üveges tót léggömbjeit a hirtelen jött télvízi nyílzá­porban. Elírt jogszabály: megy Iharos és Iharosberény (Folytatás az 1. oldalról) Megkérdeztük a Gyógyszeré­szeti és Egészségügyi Minőség­és Szervezetfejlesztési Intéze­tet, miért nem a bírósági dön­tés által „Nagykanizsához csa­tolt” falvakat tették át a nyu­gat-dunántúli térségbe? Kide­rült: „sajnálatos eh'rás történt, a térségi beosztás jogszabályi korrekciója meg fog történni. Iharos és Iharosberény a nagy- kanizsai kórházhoz fog tartoz­ni, Porrog és Porrogszentki- rály marad a dél-dunántúli tér­ségben.” Továbbá, Kántor Kata­lin sajtóreferens hangsúlyozta: a jelenlegi változások csupán az aktív fekvőbeteg-ellátásra vonatkoznak. ■ Varga A. Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Vörös Sárának és Nagy Henrietté felkészítő tanárának a Nemzeti Galériában

Next

/
Oldalképek
Tartalom