Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-30 / 305. szám
A világ leghosszabb zsákutcája patagónia Feledhetetlen élményekkel gazdagodhat az utazó, ha nekivág a Carretera Australnak JL JbL jf|L JftgJffc a 12 részes sorozat 6. története A mélykék General Carrera, amely a part menti öblökben türkizszínt ölt, az utazás egyik fénypontja. A tó Argentína és Chile területén fekszik. Dél-Chile kavicsos főútvonala kalandos utazásra invitál: az Andok hófödte csúcsai, smaragdzöld tavak, gleccserek, fjordok és esőerdők tárulnak a szemünk elé, és találkozhatunk azokkal, akik az új élet reményében vágtak neki a „Carretera Australnak”. A legtöbb chilei otthonban a komód felett az elnök vagy a pápa portréja lóg. Az ország déli részének lakói azonban gyakran egy másik képet részesítenek ebben a megtiszteltetésben, egy út felülnézeti képét. Don Silvano házában is ez a helyzet. A férfi, aki a képkeretet gondosan papírvirágokkal díszítette fel, most Puerto Montira mutat. Ujjával elidőz ott pár pillanatig, majd elkezdi lefelé csúsztatni komótosan, mintha az út pirosán kanyargó szalagja alatt képes volna kitapintani a Carretera Austral murvaburkolatát, az esőerdőket a vonalkázott zöld foltok alatt, és érezné a hatalmas jégmezőket ott, ahol a cakkos szélű fehér mezőben az „inexplorado” felirat feltérképezetlen területre figyelmeztet. Conrad, a fotográfus és jómagam egy csésze mate teára tértünk be Don Silvano pasztellkék Puerto Montt-i faházába. Nyugdíjas házigazdánk hajdan pásztor volt, egész életét Patagónia legelőin töltötte. Lábán ma is csikóbőr csizma, nadrágja kibugy- gyan a csizmaszárból, és az arca barázdált, akár a tölgyfakéreg. „A Dél még sosem szegte meg az ígéretét - mondja. - Kívánjanak bármit, délen teljesülni fog!” Valójában ide is egy kívánság hozott bennünket. Végig akartunk autózni az 1200 kilométer hosszú Carretera Australon déli irányban, hogy megmártózzunk a végtelen tájban, annak magányában, és hogy megfejtsük, mi a titka vonzerejének. Vajon hogyan sikerült egy útnak az elnököt és a pápát is kiszorítania Don Silvano komódja fölül? Színes faházak zöld dombokon, felettük antennaerdő - Puerto Montt lassan eltörpül a visszapillantó tükörben. Terepjárónk elhagyja a városi aszfaltot, kocsink a Carretera murváján halad tovább. A kerekek alatt kőtörmelék ropog, dobol az alvázon, vizespalackjaink kiugra- nak a tartóból. A testünkön remeg minden gramm zsír. A gödrök rövid lökésekkel pumpálják ki tüdőnkből a levegőt, így a beszéd irányíthatatlan dadogásba fullad, hangunk csak az úthibák hallhatóvá tételére alkalmas. A Carretera Austral Augusto Pinochet diktátor szívügye volt, ■ Hornopirén faluban mindenki megáll. A délre vezető út itt nekifut egy ijordnak, amelyen csak komppal lehet átjutni. akinek katonai juntája 1973 és 1990 között volt hatalmon Chilében. A „déli útnak” azt a szerepet szánta, hogy az északi országrészt összekösse Patagónia elhagyatott vidékeivel, amelyeket addig - a légi vagy a tengeri közlekedést leszámítva - csak az Andok szinte járhatatlan hágóin keresztül lehetett megközelíteni. A katonaság munkaalakulatai két évtizeden át robbantották a hegyet, hogy utat törjenek maguknak a tájban. A „Ruta 7” egyes térképeken úgy jelenik meg, mint összefüggő útvonal, de már egy órával a Puerto Montt-i indulás után komppal kell átkelnünk a nyolc kilométer széles Reloncaví-fjordon. Valamivel délebbre, Hornopirén halászfaluban ismét vízre kell szállnunk. Hat órát töltünk kint a zord tengeren, mire Caleta Gonzalóba érünk; hat órán át élvezhetjük a loca geográfia, vagyis az „őrült földrajz” nyújtotta kilátást, amelyet még Pinochet útja sem kerülhet meg. Az Andok itt meredeken omlik a Csendes-óceánba, havas csúcsai zafírkék fjordok fölé magasodnak. A partot szegélyező, mohalepte kőbuckák sziluettjét a távolban elhomályosítja a párás levegő. Érkezésünk után meglátogatjuk az igazi őslakosokat: a 3000 éves vörösfákat (alerce). Az út fölé boruló délibükkök és illatozó Winterkéregfák, az ágakról szakállszerű páfrányok és zuzmók zöld alagutat képeznek. Eltévedni nem tudunk, hiszen észak-déli irányban itt ez az egyetlen országút. A Carretera jelenvalóvá teszi a mítoszt, táplálja; újból és újból magányos hősöket szül: vannak itt izraeli túrázók, akik a gyenge forgalomnak köszönhetően napokig várakoznak, hogy valaki felvegye őket; valenciai kerékpárosok, akik küzdenek a széllel; egy napbarnított valdiviai orvos, aki eldugott településeken teljesít szolgálatot, míg szabadidejében távoli tavak hullámain lovagol. Ahogy itt van Vincente Madureida is, egy hatvanesztendős asztalos, aki néhány éve gondolt egyet, felnyergelte a lovát, és délre lovagolt. Egy lakatlan völgyben felvonta zászlaját, letarolta az erdő egy részét, és épített egy kunyhót. Azóta lazacra vadászik a folyóban, és egy bottal védi juhait a pumáktól. A Carretera nem akarja, hogy autózzunk rajta: azt akarja, hogy legyőzzük. Ezrével jönnek a kanyarok. Tekerjük a kormányt, amíg belefájdul a karunk. A nyakunk elgémberedik, ágyékcsigolyáink recsegnek-ropognak, farpofáink megfájdulnak, végül elzsibbadnak. A szemünk ég a portól, és köhögnünk kell. Az autó pedig csak zsugorodik. Legalábbis egyre szűkösebben vagyunk benne, nehezen vesszük a levegőt, és a fülünk lüktet a be- létolult vértől. A Puyuhuapi Lodge-nak köszönhetjük, hogy megmenekülünk. A cölöpökön álló fényűző faépítmény erkélyeivel, tornyaival és zsindelytetőivel egy távoli fjord partján fogad bennünket. Belemerülünk a türkizszínű szabadtéri medencébe. A gőzöl■ Az 50 méter magas és több ezer alercék a Chai- tén melletti Pumalín Park legnagyobb látványosságai közé tartozik. gő víz megnyugtatja fáradt idegeinket. A rejtett hangfalakból lágy muzsika árad. A termálszentély - a Thalasso-kúra, az algapakolás és a nyugtató arcmaszk - hatására indulataink elpárolognak. Pisco sour koktéllal koccintunk. Este oldott hangulatú vendégek társaságában fogyasztjuk el a sitakegomba- ágyon tálalt marinált lazacot, miközben a szálló jóleső félhomályba burkolózik, és az öböl delfinjei táncot lejtenek a holdfényben. Másnap reggel egy sas köszönt bennünket, amely reggeli reményében közelít az üdülőhöz. Alig telik el két nap, máris hiányzik a murva. Irány a Carretera! Kora reggel útra kelünk, és alkonyaiig meg sem álAz Amerikát átszelő főútvonal A PÁNAMERIKAI MŰÚT (ÍZ Észak- és Dél-Amerika országait összekötő autóutak rendszere, amelynek része a Carretera Austral. 1923-ban eredetileg még csak egyetlen útvonalat terveztek, ám az érintett országokban utóbb számos úttal bővült a hálózat. Az Alaszkától és Kanadától Chiléig, Argentínáig és Brazíliáig terjedő rendszer teljes hossza csaknem 48000 kilométer. A 20. század végén már csak a 400 kilométeres panamai és kolumbiai szakasz - az úgynevezett darieni hézag - nincs kiépítve. A Carretera Austral a műút déli szakasza, amelyet még Pinochet diktátor építtetett a katonaság bevetésével 20 éven át, hogy elérhetővé tegye Patagónia messzi vidékeit is. lünk. Minden egyes kátyúnál bólintunk egy nagyot, pont mint azok a pingvinek, amelyeket a chileiek előszeretettel tesznek ki a műszerfalra. A Lago General Carrerához, Latin-Amerika egyik legnagyobb tavához érve jobban át- érezzük a Carretera nagyságát. Itt is, ott is gomolygó felhők árnyéka vetül a hullámzó víztükörre. Nyárfák törnek nyílegyenes sorokban a horizont felé. Az imént még perzselt a nap, az ingünk odatapadt az üléshez, a szürke felhők pedig összezárultak, akár egy cipzár, az ég leszakadt, és a szél belekapaszkodott az autóba. Felfogjuk, hogy ez a monumentális táj bármikor megragadhat, összetörhet, és a levegőbe röpítve széttéphet bennünket. Helyzetünk védtelennek és kiszolgáltatottnak tűnne, ha nem volna a Carretera. Ez a különös érzés érthetőbbé válik számunkra, miután este Cochrane-ben találkozunk Vic- tor Paradesszel. A szikár férfi csaknem ötven évvel ezelőtt az édesapjával érkezett erre a vidékre. Az öreg kerítéseket javított. Akkoriban mindössze hat ház állt itt. És mivel a Carretera csak 1986-ban érte el Cochranet, egészen addig minden szükséges alapanyagot Argentínából, a Roballó-hágó túloldaláról kellett beszerezni. Az út hat napig tartott málhás lovakkal. „Azt a biztonságérzetet, amit ma az út nyújtott maguknak, annak idején mi már a kitaposott ösvénytől megkaptuk” - magyarázza Victor. A természet errefelé ellensége a telepesnek. Az ösvény pedig, amelyet az ember kialakít, amelyben megbízik, mert ápolja, és állandóan használja, az első kis győzelmet jelenti a túlerőben lévő ellenfél felett. A természet ellenség. E mottó szellemében az első telepesek gáüástalanul égették fel az erdőket. A tűz gyakran kezelhetetlen- nek bizonyult, a lángok ágról ágra terjedtek - csak az Aisén régióban két és fél millió hektárnyi őserdő pusztult el így. Az itteni tájképet máig meghatározzák a kopár hegyoldalak, a több millió halott fatörzs, a nyílt sebként tátongó eróziónyomok. A távolság és a magány érzete kilométerről kilométerre nő. Apró tavak lebegnek tükörként a hegycsúcsok között. És hirtelen megvilágosodik előttünk, hogy ez az út a régi ösvényeket olvasztotta magába. Mi nem látjuk őket, de a telepesekben még él emlékük. Ránéznek a barázdált útra, és önmagukat látják: a reményeiket és az álmaikat. Megajándékozhatjuk a GEO két lapszámával? Éljen a lehetőséggel, vegyen részt próbaolvasási akciónkban, és fedezze fel a GEO világát! Kérjük telefonáljon 2012. január 4-én szerdán 8:00 és 16:00 óra között, és igényelje lapcsomagunkat! Várjuk jelentkezésétT^^^^ © Telefonon: (+36-1) 488-5588 © E-mailben: elofizetes@axels.hu Ajánlatunk 2012. január Wn beérkezett jelentkezés eseten értényes. Probaotvasáel ajánlatunk kizárólag az ártott magyal napilap terjesztési területén lakóhelyel/tartózkodasi hellyel rendelkező előfizetők által vehető igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területevei kapcsolatosan érdoklődjón a megyei napilap helyi tarifával hívható ögyfétezo^álati tBlefonszámán. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik Igárybe, akiknek az akciót megelőző 3 hónapon beli a megadott személyes adatokkal és/vagy címen nem mit érvényes, az ajánlatban feítnntetett magazin/ntagazinokra előfizetése. és nem volt próbaolvasása sem. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkazé rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszatiályzathan találta a vwvsf.aslmiok.hu oldalon. Az ajánlatban fellűitetelt magazinok korábbi lapszámait összecsomagolva küldjük ki az akcióban résztvevőknek, a készlet erejéig.