Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-05 / 259. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 5., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Lemond az igali polgármester döntés Varjú Lászlót egyesek terminátorként akarták látni a kisvárosban (Folytatás az 1. oldalról) Előreláthatóan februárban tű­zik ki a polgármester-választást Igáiban.- A testület egyes tagjaival képtelen vagyok az együttmű­ködésre; lemondok - erősítette meg pénteken a Somogyi Hír­lap információját Varjú László polgármester. Tegnaptól már szabadságát tölti. Mozgalmas napokon van túl: tüntetés, rendkívüli testületi ülés és vi­haros megbeszélés zajlott a hé­ten. A testületi tagok - szerin­te - minden ésszerűséget és lo­gikát nélkülöző döntése miatt elhatározása végleges: távozik a város éléről.- Minden embertársamnak segítettem, aki hozzám fordult, polgármesteri szobám ajtaja mindenkinek nyitva állt - ol­vasható az igaliaknak írt leve­lében. - Senkit nem bántot­tam, senkit nem tettem az ut­cára, mert látnom kellett, hogy úgy az önkormányzaton, mint a fürdőnél mindenki becsület­tel végezte munkáját. Nem vol­tam hajlandó azok vágyait tel­jesíteni, akik terminátorként akartak látni, mert engem nem fűtött bosszú senkivel szemben sem. Orvosként és az Amerikai Légierő főtisztjeként ' mindig becsülettel szolgáltam és polgármesterként is ez a szellem vezetett. Varjú László rendkívül sö­téten és tragikusan látja a jö­vőt: erről még a hét közepén beszélt. Ismert: a fürdőigazga­tó szerződésének meghosszab­bítása körül kipattant vita vál­sággá súlyosbodott. Ez az ügy volt az utolsó csepp a pohár­ban, ami végül lemondásához vezetett. A polgármester leve­lében állítja: az igazgató évtize­des tapasztalattal rendelkező humánus ember, aki a fürdő minden molekuláját ismeri, s aki minden problémát megol­dott. A romokban heverő für­dőt konszolidálta és nyeresé­gessé tette.- Most egyesek győzelmi ün­nepként élhetik meg ezt a helyzetet - utalt a végfejle­ményre Varjú László. - Ók pil­lanatnyilag örömittas, eufóri­kus állapotban lehetnek, ám korántsem biztos, hogy fel­mérték: mi lesz majd ezután. Rájöttem, hogy nem sza­bad egy levegőt szívni bizo­nyos emberekkel - fejtette ki lapunknak a polgár- mester, aki november 28-án akarja benyújta­ni a lemondását. Nem tud és nem kíván együttműködni a „percemberkék­kel”.. s nem lát más kiutat, mint a visz- szavonulást. Ezt ' egyesek talán meg- futamodásnak vé­lik, ám - szavai sze- ^ rint - korántsem er­ről van szó. Aláhúzta: akárcsak máskor, ebben a helyzetben Is felelősen, tisz­tességesen akar dönteni.- Igái a szülőfalum, örömmel tértem annak idején vissza - emelte ki. - Most viszont már ott tartok, ha tehetném elad­nám a házat és csak minden­szentekkor jönnék haza a szü­leim sírjához. ■ Harsányi M. Voksolnak az igaliak A szabályok szerint az al­polgármester veszi át a pol­gármesterfeladatait az idő­közi választásokig, amelyre előreláthatóan jövő február­ban, legkésőbb márciusban kerülhet sor - tudtuk meg. A lemondástól számított 90 na­pon belül kell megtartani a voksolást Szakemberek na­gyon fontos tartják, hogy az átmeneti időszakban is bizto­sítva legyen a település folya­matos működőképessége, a napi teendők gördülékeny ügyintézése. Gyűlölettel nem lehet varjú László szerint gyűlöletettel nem lehet közös­séget vagy országot építeni, rombolni viszont igen. Nem kíván a továbiakban sorskö­zösséget vállalni a testület univerzális tagjaival, akik „mindenhez értenek”. s mihez kezd ezután a lemondására készülő polgár- mester? A 73 éves sebész vélhetően egy privát amerikai klinikán vállal majd munkát. Érez magában kellő energiát, hogy valóra váltsa terveit. Százmilliókkal tartoznak a költségvetési szervek adósság A Kaposvári Egyetem a nagy érdeklődésre való te keddre ígért választ A Kaposvári Egyetem adósságál­lománya szeptember végére elér­te a 875 millió forintot. Ez a Ma­gyar Államkincstár hazai költség- vetési szervek tartozásait összesí­tő legutóbbi jelentéséből derült ki, csakúgy mint az, hogy a So­mogy Megyei Rendőr-főkapitány­ság adósságállománya 182 mil­lió, míg az alig több, mint tíz hó­napja felálló Somogy Megyei Kor­mányhivatalé 262 millió forintra rúg. A hazai költségvetési szervek össz-adósságállománya szep­tember végén 37,2 milliárd fo­rint volt, az előző hónaphoz ké­pest 4,1 milliárddal csökkent. A minősített adós intézetek száma emelkedett, jelenleg 38 a Ma­gyar Államkincstár adatai sze­rint. Az összes adósság 43 száza­A Kaposvári Egyetem nincs könnyű helyzetben, adóssága 875 millió forint léka jelentkezik a nagyrészt az orvos-egészségügyi centrummal rendelkező egyetemeknél. A Pé­csi Tudományegyetem tartozása 6,8 milliárd forint. A Kaposvári Egyetem tartozá­sainak rövid- és hosszú távú ha­tásait firtató kérdésünkre Lévai András sajtószóvivő azt mondta: kedden közleményt adunk ki a témában. ■ Márkus Kata JEGYZET CZENE ATTILA Kérdések a nép nevében „köztársaságunk és a saj­tó együtt emelkedik fel, vagy bukik el. Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely kép­zett intelligenciával tudja, mi a helyes és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kor­mányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsol­doslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köz­társaság jövőjének építésé­re az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz.” ezt pulitzer József mond­ta, aki névadója a világ leg­híresebb újságíró-díjának, amit leginkább azok kap­nak, akik a hatalom vissza­éléseiről, korrupciójáról ír­nak tényfeltáró cikkekeL Pulitzer Makón született, s 100 esztendeje hunyt el az USA-beli Charlestonban. Charleston a „csárlszton” el­nevezésű tánc miatt él, már amennyire él a magyar köz­tudatban, s Pulitzerre sem olyan büszke a hazai politi­ka, mint a többi külföldre távozott, az atomfizika vagy orvostudomány területén vi­lághírűvé vált magyarra. MAGYARORSZÁGON SajtÓSZa- badság van. Ugyanakkor ta­gadhatatlan: egyre bővül azon sajtótermékek; tévék, rádiók, újságok köre, ame­lyek kritika nélkül közvetí­tik a kormány döntéseit. A felmerülő, esetleg kínosnak értékelhető kérdésekre pe­dig egyre nehezebb és több ideig tart választ kapni. az volna A jó, ha mindenki a saját szerepét töltené be. A politikus dönt, jól vagy rosszul, s szerencsés né­pek esetében korrigál. A sajtó pedig ne celebcsi- nálással foglalkozzon, ne legyen mikrofonállvány, hanem fontosat kérdezzen. A nép nevében. Parlamenti vizsgálat: több cukorgyár is elkelne édesipar Suchman Tamás is beszámolt a cukorgyárak privatizációját ellenőrző bizottság előtt Közszemlén ■ ■■ // r m a jovo évi adótervek (Folytatás az 1. oldalról) A soros ülésen meghívott vendég­ként Suchman Tamás korábbi privatizációs miniszter is beszá­molt arról, hogy az ÁPV Rt. mi­lyen erőfeszítéseket tett a kapos­vári cukorgyár megmentéséért. Megemlítve azt, hogy mikor Petőháza és Kaposvár között moz­gott a mérleg nyelve, az a somo­gyi város gyárának javára billent. Suchman Tamás a bizottsági ülé­sen azt is kifejtette: jó lenne, ha to­vábbi cukorgyárak létesülnének, mert a cukortermelésre igény van hazai és külföldi piacon is, s ez további munkahelyeket jelen­tene. Ebben a vizsgálóbizottság­ban is egyetértés volt. Megkér­deztük Suchman Tamást is, aki azt mondta: az új munkahelyeket teremtő koncepcióba nagyon jól illeszkedne, ha legalább még két- három városban működne cukor­gyár, melyekben összesen, úgy 1500-2000 ember tudna dolgoz­ni. - A kaposvári cukorgyár érde­kében kétszer hoztam döntést: egyszer a 90-es évek elején, mi­kor Petőháza és Kaposvár között kellett dönteni, az utóbbit támo­gattam. Másodszor pedig 2000 elején, mikor pénzügyi gondokon segítettem - tette hozzá a volt pri­vatizációs miniszter, aki arról is beszélt, hogy a 90-es években a cukorgyár mellett, még két cég megerősítésével is foglalkozott Somogybán: az egyik a Videoton Feldolgozás: a kaposvári gyárban javában tart a kampány volt, a másik a kaposvári hús­kombinát, melyek a legnagyobb somogyi foglalkoztatók között vannak. Suchman Tamás az ülésen a magyar cukoripar magá­nosításáról úgy vélekedett, hogy ennyi év távlatából nem lehet megtalálni a válaszokat a felme­rült privatizációs problémákra. Azt mondta: az elmúlt 20 évet el­rontották, de rendszerváltás utá­ni első négy évben sem a kor­mány, hanem „mások hozták meg a politikai döntést”. Közölte azt is, hogy például nem lett vol­na szabad 1990-94 között fel­gyorsítani a magánosítást, a cu­kor- és az élelmiszeripar privati­zációját legalább 15 év alatt kel­lett volna kivitelezni. Kész arra is, hogy összehívja a privatizáci­óval korábban foglalkozó összes vezetőt, és ennek alapján kísér­letet tenne a magyar privatizáció történetének összefoglalására, megírására, mint ahogyan la­punknak nyilatkozva fogalmaz­ta: világosan lásson Magyaror­szág. ■ Vigmond Erika ■ Ön szerint minek a privatizációját lenne még érdemes kivizsgálni? Szavazzon hírportálunkon „ ^ / ma 16 óráig: S0NUNt.hu 'W A szavazás eredményét hétfői számunkban közöljük. Közszemlére került egy önkor­mányzati rendelettervezet Bar­cson. Barcs Város Képviselő­testülete 2012. január elsejei hatállyal új adónemeket vezet­ne be, ugyanakkor a kommu­nális adóra, valamint a vállal­kozók által fizetendő építmény­adóra vonatkozó rendeleteket hatályon kívül kívánja helyezi. A testület ezért a lakosság szé­les rétegének jogait, kötelessé­geit érintő rendelettervezetét, harminc napra közszemlére tette. Az ezzel kapcsolatos ész­revételeket, javaslatokat a la­kosság írásban vagy elektroni­kus úton a jegyzőnél teheti meg. A részletekről Barcs hon­lapja is beszámol. ■ J. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom