Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-05 / 259. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 5., SZOMBAT 4 MBSm&m MEGYEI KÖRKÉP Karhatalom helyett szülőket az internetre disszertáció A kommunikáció doktorával a ledér képek megosztásától a mérges madár megértéséig Barkóczy László mi vagyunk az utolsó gene­ráció, akik még emlékeznek arra, hogy mikor kapcsolták be először a számítógépet, idézi az Apple régiós kereske­delmi igazgatójának néhány éve egy konferencián elmon­dott beszédét Barkóczy Lász­ló. A Kaposvári Egyetem ad­junktusa hozzáteszi, nagyma­máink arra emlékezhetnek, pedig ez nem ma volt, mikor kapcsolták be először a televí­ziót. A gyorsuló idő mellett önmagát is belehelyezte ebbe az idézetbe az egyetemi ad­junktus, aki még abban a ge­nerációban szocializálódott, amely - mint mondja - mo­biltelefon nélkül volt kényte­len felnőni, és mégis itt van. a kommunikáció- és médiatu- domány tanszék tanára ettől függetlenül követi a trende­ket, és ma is felveszi a ver­senyt bármely fiatallal, ha a mobiltechnológiákról van szó. A nemrég elhunyt ikonikus Apple-vezértől ő is sokat kapott, éppen tőle olva­sott egy könyvet, amikor Steve Jobs halálhíre címlapokra ke­rült Nem tartozik ugyan az éjfélkor sorban állók közé, akik az új eszközöket első­ként akarják magukénak tudni, de a beszerzésükkel nem sokat vár. Amikor elrom­lott a laptopja, a föld alól is előteremtette a pénzt egy Macbook-ra. Lelkesen mesél a hűséges és strapabíró, gaz­dája kedvére működő szerke­zetről Élete szerves része az internetes technológiák és fe­lületek használata. azon kevesek közé tartozik Somogybán, ha nem az egyet­len, aki kommunikációs PhD- programban végzett. Disszer­tációját a Változó szerkezetű közösségek címmel az inter­netes kommunikáció társa­dalmi hatásairól írta. ZALAEGERSZEGEN Született 1975-ben, s a kaposvári kom­munikáció szak 1993-ban in­dult első évfolyamában vég­zett tanító-kommunikáció szakon. A szegedi egyetemen kommunikáció mestersza­kon, a Gábor Dénes főiskolán informatikai mérnök képzés­ben diplomázott. Az internet kiszakítja a családból, a barátok köré­ből a felhasználókat, érvel­nek az ellenzők. Mások szerint a virtuális közössé­gek jobbak, mint offline, valóságos társaik: a cyber- térben nincs korrupció, cserbenhagyásos gázolás. Balassa Tamás fogják az utasításainkat- Az internetfelhasználók át­lagos életkora évről évre nő. Na­gyon sok Idősebb barátom oda­ült, és megtanulta, mert látta, hogy a kapcsolatok fenntartásá­hoz, az információszerzéshez in­portálok hirdetései egyre inkább kitalálják a gondolatainkat. Szinte testre szabottak.- Nem egy „szép, új világ épül” most? Vagy az internet olyan, akár a dinamit, segíthet ben­nünket, de pusztíthat is?- Vagy mint az említett könyv­tár: jó könyvet kell adni az olva­sónak. Sok szülő szerint a szá­mítógépes játékok miatt van több erőszak. Ez szerintem így nem igaz. Az a szülő, aki szerint az internet veszélyes, az a legve­szélyesebb, mert nincs a neve­léshez szükséges tudás birtoká­ban. De nem késő elkezdeni a ta­nulást. A lemaradást persze érezni kell. Japánban 5-6 éve in­dítottak programot, hogy a gye­rekeket visszaszoktassák a mo­bilról a számítógépre. Az Egye­sült Államokban az írástanulás hangsúlya a gépíráson van.- A közlekedésben vannak 200 lóerős autók, bukkanok és ned­ves utak, és vannak jogsza­bályok, melyek tisztázzák a közúti protokollokat. A szabá­lyozás utolérte az internetet?- Kína példája ne legyen irányadó: egy demokratikus platformot szabályozni nem kar­hatalmi eszközökkel kell. Van annak értelme, hogy a döntésho­zás kiírja a 12-es karikát a tévé­műsorra, és letudja a felelőssé­get? Az internetes közösségek jórészt magukat szabályozzák, a gyűlöletkeltőket jelenteni kell.- Nincs okunk azt hinni, hogy a iPhone-okkal elértünk a fejlő­dés csúcsára. Látni már a web 3.0-at?- Az iPhone-okban megvan­nak a jövő alkalmazásainak az előfutárai. A mesterséges intelli­gencia és a szemantikus web fé­lé megyünk.- Mondanám, hogy értem...- Ma kódokkal, egérmozdulat­- Egy hűséges olvasónk nem­rég a Facebook ellen emelt szót, a gyerekeket féltve a meg­osztott tartalmaktól. Ennyire félelmetes az internet? Vagy olyan mint egy könyvtár, ahol zseniális és csapnivaló olvas­mány egyaránt akad.- Az utóbbi mellett érvelnék - mondja Barkóczy László egyete­mi adjunktus, aki az internetes kommunikáció társadalmi hatá­saiból írt disszertációt, és csütör­tökön vette át nyelvtudományi doktori oklevelét Pécsen. - A vi­lág felgyorsult, az egykeresős családmodeilnek leáldozott, és a munka mellett nincs elég idő a fiatalokra. Pedig az inter­nethasználat is nevelés kérdése, amiben a szülők felelőssége megkerülhetetlen.- Túdnunk kell hol jár a gye­rek, képletesen is?- Igen. Talán kevéssé ismert, de a Facebook-ra 14 éves kor alatt nem szabad regisztrálni. De ha már fenn van a gyerek, és tisztában van magával, a világ­gal, mivel korábban odaadó fi­gyelmet kapott, akkor nem oszt meg magáról ledér képeket.- Alig több mint húsz éve ta­nuljuk a digitális közösségek világát. Nem túl gyors ez a fej­lődés? Csoda, ha a középgene­ráció nem tud lépést tartani?- A fejlődés tényleg gyors, a web 1.0 még a tartalomfogyasz­tásról, a web 2.0 már a tartalom­megosztásról szól. A disszertáci­ómban kérdésfelvetések sora szerepel, hogy az utóbbi miként változtatja meg az életünket. A tévé is ezt tette egykor. Előbb összehozta az embereket közös tévézésre, aztán minden szobá­ban tévé lett, és ez meglazította a közösségeket. Előbb-utóbb a he­lyükre kerülnek a dolgok. Nem úszhatjuk meg az internet megtanu­lását itirísehh tegrálniuk kell az új technológi­ákat. A szélessávú hálózat előse­gíti ezt A finn internetes penet­ráció, a hálózat elérésének mér­téke 70-80 százalékos, őket a fel­ismerés mellett a földrajzi adott­ságok is erre szorították. Nálunk egyelőre 50-54 százalékos a lefe­dettség. De a fejlődés a mobil- technológiák felé mozdul.- Okostelefonok?- Például. Ha telefont cseré­lek, nemcsak a számaimat kell átmentenem, hanem a Facebook-profilomat és a google- postafiókom adatait is. Ma már nem a hardver, az eszköz a drá­ga, hanem a hihetetlenül értékes adatállományok. Ez egy bizton­sági kérdést is felvet, hiszen a tu­dásunkat nem saját, hanem tő­lünk távoli szervereken tároljuk. Ez a számítási felhő izgalmas kutatások tárgya. A , google a Mis­sissippin vízi­erőművet épí­tett a szer- verparkjá- n a k áramel­látására: hatal­mas adat- mennyiség­ről van szó.- És értékről. A látogatott weboldalakon sütik (cookie-k) jelzik, merre jár­tunk, ami rele­váns információ a kereskedelemnek... - Ne csodálkozzunk, ha a keresőprogramok és a tál és billentyűvel adunk utasí­tást, a beszélt nyelvet nem értik a berendezések. A nem is olyan távoli jövőben leülünk a gép mellé, és diktálunk a wordnek. Ha éttermet keresünk, akkor nem az „étterem” és a „Kapos­vár” jelekkel adunk utasítást, hanem azt mondjunk, Mondj ne­künk egy jó éttermet Kaposvá­ron! A 20q.net oldalon ma is barkóbázhatunk, gondolunk va­lamire, és gép megpróbálja kita­lálni. Általában kitalálja.- Az oktatás kulcskérdése, hogy sokszor bebetonozza a társadalmi különbségeket ahe­lyett, hogy csökkentené őket. Áz információs technológiák még erőteljesebben tehetik ugyanezt, nem? A minap per­cekig ültem egy kép előtt: egy mérges madár támadt a zöld „bokrokkal” teli Parlamentre. A képet százak lájkolták, mi­közben én kommunikációval foglakozóként sem értettem...- Az Angry Bírd: a hároméves unokaöcsém és a kedvesem is játssza. De az a fontos, hogy az érdeklődés megvolt, és aztán megtudta, miről van szó. Ez a lé­nyeg. Az internetről is el kell ol­vasni ezt, azt is. Egyik sem lesz igaz, mert az igazság mindig az összesben van.- A legrégebbi hazai kommu­nikációs képzésben kezdte Ka­posváron, ma ugyanitt a kom­munikáció tudományának a doktora. Az információs tech­nológiaváltások és újságírói el­bocsátások idején mire képzik a hallgatókat a tanszéken?- Változik sok minden, és mi egy átmeneti időszak végén já­runk. Évente csaknem három­ezer hallgatót bocsát ki 17-18 in­tézmény. Nekünk abban kell a legjobbnak lennünk, ami egyet­len nagy egyetemnek sem jut eszébe. Úgy látom, a piaci igé­nyeket szem előtt tartó, azokra jól reagáló képzést szeretnénk kicsi, de innovatív egyetemként létrehozni. Egyedülálló, de min­denképpen versenyképes tudást kell adnunk. Van közgazdász- képzésünk, és közben látunk ki­váló cégvezetőket, akik egysze­rűen nem tudnak megszólalni. Mi ehhez adhatnánk stratégiai tudást. Meg kell tanítanunk be­szélni az embereket, az internet nyelvén is... A lóversenypályától a konstruktivista sportcsarnokig emelt fejjel Még szignált is komponált az épület ünnepélyes átadására a kaposvári színház karnagya 1983. április 29-én egyetlen gombostűt sem lehetett volna le­ejteni a megyeszékhely legújabb sportlétesítményének nézőte­rén. Buda István, az Országos Testnevelési és Sporthivatal el­nöke mondta a megnyitóbeszé­dét, amellyel hivatalosan is át­adták a Kaposvári Sportcsarno­kot. Az ünnepség színes műsorá­ban sokan felléptek a Vikár kó­rustól a Somogy Táncegyüttesig, a Toldi- és a Tóth Lajos iskola nyolcvan kisdiákjától a Mun­kácsy Mihály Gimnázium tánc- _ csoportjáig. Erre az alkalomra | szignált is komponált Hevesi | András, a Csiky Gergely Szín- J ház karnagya. Maga a sportcsar- £ nők amfiteátrumszerű, kör ala- Előző heti feladványunk: a kaposvári sportcsarnok épülete kú, vasbeton vázas épület. Hom­lokzati megjelenését a 24 hom­lokzati főtartó közé ferde síkban elhelyezett kopolitüveg fal hatá­rozza meg. Ezt a monoton, szigo­rú rendet csak a körépítmény elé helyezett dobozszerkezetű főbe­járat tömege töri meg a két lép­csőházi építmény közé szorított karcsú oszlopokkal és a velük alátámasztott szalagablakkal. Az épület díszítményektől mentes, következetes, a rendel­tetéséhez igazodó, szerkezetisé- gét hangsúlyozó konstruktivis­ta, modern alkotás. A sportlétesítmények együt­tesét, ahol a sportcsarnok he­lyet kapott, a Szent Imre (abban az időben még: Lenin) utca északi végénél, a volt téglagyár területén kezdték el kialakítani az 1970-es években. A város sportélete akkor már csaknem másfél évszázados múltra te­kinthetett vissza. A reformkor lendületében került a figyelem középpontjába Kaposváron a ló- tenyésztés és a vele egybefonó­dott lóversenyzés. 1835-ben megalakult a Somogy Várme­gyei Lótenyésztő Társaság, s a megyeszékhely közelében, He­tes határában lóversenypályát is kialakítottak. A modern érte­lemben vett sport azonban csak a kiegyezés után lépett be a ka­posvári társadalom életébe. ► Bővebben: S0NUNE.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom