Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám

2011. NOVEMBER 27., VASÁRNAP 7 INTERJÚ malek miklós Nemcsak mentorál, sokat tanul is az X-Faktorból. Műsor után jön a saját lemez, az egész családja a versenyzőiért szurkol. „AZ ŐSZINTE DOLGOKAT KERESEM” Malek Miklósnak az élete a zene. Úgy érzi, az X- Faktort mentorként meg­nyerni nagy kihívás a sorstól, s nehezebb fel­adatnak tűnik, mint egy világsikerű produkciót létrehozni. Fábos Erika- Amerikában zenei produ­cerként és zeneszerzőként dolgozik. A négy mentor kö­zül ebből a szempontból a leg­komolyabb karriert futotta be, mégis kevesen ismerték az ar­cát, amikor kiderült, hogy ön lesz az egyik pártfogó az X- Faktorban. Annyi ismert ha­zai zenész helyett miért önt kérték fel erre a szerepre?- Őszintén szólva nem kér­deztem meg, amikor megkeres­tek ezzel a lehetőséggel, csak sejtem, hogy olyasvalakit keres­tek, aki rendelkezik nemzetközi tapasztalattal és dolgozott világ­sikerű produkciókban, világ­sztárokkal. A zenei producerség nagyon hasonló az X-Faktor-beli mentorsághoz, persze azzal a különbséggel, hogy itt minden­hol ott vannak a kamerák.- Másként figyel egy produk­ciót, aki dolgozott már világ­sztárokkal?- Az alapelvek természetesen azonosak, de mind a négyen tel­jesen másként közelítünk meg egy produkciót és másként dol­gozunk. Én az őszinte dolgokat keresem, amiknek hatásuk van. A munkámból kifolyólag való­ban a világszínvonalhoz viszo­nyítok. Nem kevés múlik raj­tunk, de a dolog lényegi része a versenyzőktől függ. Addig tu­dom őket elvinni, ameddig haj­landók és képesek elmenni. Eb­ből a szempontból is nagyon büszke vagyok Tarány Tamásra és Kocsis Tibire, mert rengeteget fejlődtek a nézők szeme előtt a műsor során.- Miben lehet mégis a legtöb­bet segíteni?- Mivel zenével és előadómű­vészekkel foglalkoztam egész életemben, sok tapasztalatot szereztem azzal kapcsolatban, hogy mitől lesz sikeres egy pro­dukció. Ezekből próbálok átadni a mentoráltjaimnak, amennyit csak bírok. Szeretném, ha nem­csak a műsorban teljesítene re­mekül Tamás és Tibor, hanem utána is. Egyszerűen talán úgy tudnám megfogalmazni, hogy a hozzáállásukat szeretném alakí­tani, leginkább egyfajta profi at­titűdöt szeretnék átadni nekik.- Mit jelent a hétköznapokon a profi hozzáállás?- Nyitott gondolkodást, alkal­mazkodni tudást, tudni akkor beleadni mindent, amikor szá­mít, tudni kell eldönteni, mikor kell erősnek lenni és mikor ér­zékenynek, s közben megma­radni önmaguknak - nekem va­lami ilyesmit jelent és még sok egyebet.- Tehát az úgynevezett X- Faktor nem egyszerűen tehet­ség, hanem mindez együtt?- Ha vége az X-Faktornak, új­ra irány Amerika és egy újabb világsztár?- Nem, ha vége a műsornak, a saját lemezemet szeretném befejezni végre. Régóta készül. Az életem során, ha valami | fontos történt velem, akkor azt 1 általában zenében fogalmaz- I tam meg dalok formájában, és I összejött már az évek alatt eb- % bői egy lemezre való. Ez az 1 anyag egy amolyan szerelem- “j gyerek, nem a siker motivált 2 akkor, amikor a zenék szület- ^ tek és akkor sem, amikor úgy döntöttem, hogy kiadom őket, hanem az, hogy nagyon szere­tek énekelni.- Még ennél is több és nincs is rá jobb szó. Nehéz ezt megfo­galmazni. Egyszerre jelenti, hogy valaki tehetséges és alkal­mas, de csak akkor; ha ehhez van egy olyan karizmatikus sze­mélyisége, amiből mindenki számára egyértelműen sugár­zik, hogy színpadra való és oda kell rá figyelni.- Tavaly csapatokkal dolgo­zott, idén a 25 év feletti ver­senyzőkkel. Azt gondolná az ember, egy sokszínű csapat­ban könnyebb megmutatni az X-Faktort, ehhez képest idén is a csapatok estek ki az elsők között, ahogyan tavaly.- Ez érdekes módon nem fel­tétlen így van. Egyetlen ember­hez mindig könnyebb viszonyul­ni, mint egy csapathoz, köny- nyebb megszeretni. Több ember­nek nehezebb koreográfiát csi­nálni, bonyolultabb beleilleszte­ni őket hétről hétre az adott te­matikába, szóval valóban más munka a kettő. Most gyakorlati­lag kész embereket kaptam, ki­alakult személyiséggel. ]ó, hogy nem az alapoknál kellett kezde­ni, viszont a részletekbe bele kell menni, amivel szívesen foglalko­zom. Ugyanakkor még nagyobb a felelősségem, hiszen Tibornak és Tamásnak az X-Faktor nem egy játék, hanem lehet, hogy az életük utolsó nagy lehetősége.- Felelősség és egy nagyon ta­nulságos helyzet. Egy befutott zenei producer is tud belőle tanulni valamit?- Sokat, és nem csak zenei­leg. Hétről hétre mást álmodha­tok meg, amit azonnal le is tu­dok tesztelni, hogy működőké­pes-e többmilliós közönség előtt- ez egy zenei producer számá­ra hatalmas lehetőség, ahogy az is, hogy több ezer ember között kereshetem a tehetséget, figyel­hetem, mi az, ami megfog vagy hatással van rám. Ez egy nagyon kreatív játék, amiből folya- É matosan tanulok.- Nem igazán, így is elérem, ami nekem fontos. Azt, hogy gondolatokat, érzéseket adjak át a zenén keresztül.- Az egész családjuk élete a zene körül forog. Volt egyál­talán esélye, hogy más pályán induljon el?- Esélyem volt, de igazából annyira szerettem a zenét, hogy teljesen egyértelmű volt, ezzel szeretnék foglalkozni.- Mikor döntötte el, hogy el­megy Amerikába és miért vá­gott neki a világnak?- 13 éve és több oka is volt. Hajtott a kíváncsiság, a kaland­vágy, hogy megismerjem, ho­gyan csinálják az amerikai ze­nét, amin a szüleim révén fel­nőttem. Másrészt szerettem vol­na az identitásomat is megtalál­ni, egy ilyen híres családdal ez itthon nem volt könnyű, úgy éreztem, ha elmegyek, tiszta lap­pal tudok indulni.- Önnek kik voltak a mento­rai?- A szüleim a maguk jJ módján rengeteg min- Jpí;'. (lenre megtanítottak, ér- Jr zelmileg és szakmailag 1 : is, de mentoraim nem voltak, szerettem min- '•w ;'T§ dig a saját utamat jár­ni. Csomó év munká­ja, sok próbálkozás, ki- Rlí'l sérletezés van mögöt- ■Ly- Egy zenei pro- I dúcért, aki a szó- p rakoztatóiparban | dolgozik, úgy képzelne az em­ber, hogy van benne valami la- I zán rosszfiús, ehhez képest ön egy fegyelme- K zett, megfontolt, amolyan régivágású, ud­varias férfinak tűnik a képér- K- Aki nem csak I a képernyőről is- % mer, ebből sok mindennel vitatkoz­na, de ha ez látszik, nem szeretném lerom­bolni ezt a képet. Azért nem, mert tulajdonképpen nem fon­tos, milyennek látszom. Ez a műsor nem rólam szól, nem nekem kell kitárulkoznom, $| én a munkámat végzem és jn azt szeretném, ha a mén- ^1 toráltjaim tárulkoznának ki és belőlük lennének sztárok.- Sosem akart sztár lenni? van, miközben a szórakoztató­ipar nem dübörög éppen. Nem csak egy káprázat ez a műsor?- Ezt sokan mondják, én még­is úgy gondolom, hogy nagyon jó, hogy vannak tehetségkutató műsorok, mert ezeknek az ere­deti, tehetséges embereknek, mint például Kocsis Tibor és Tarány Tamás ez az egyetlen esélyük. A kiadók már nem vál­lalják fel, hogy tehetségeket ke­ressenek és hosszasan foglal­kozzanak velük, mert túl sok időbe telik és túl nagy a kocká­zat. Egy ilyen televíziós show hatalmas lehetőség és óriási lö­kést adhat egy pályának. Amúgy ez globális trend, a vi­lágban mindenütt sok a tehet­ségkutató műsor, ezek nagyon népszerűek és nemcsak ná­lunk, máshol is válságban van a szórakoztatóipar. Főleg a zene, mert az emberek nemigen vesz­nek már CD-t, a letöltésekért nem szívesen fizetnek, újfajta, működő üzleti modell pedig még nincs. Zenésznek lenni most sehol sem könnyű, leszá­mítva azokat, akik tényleg a vi­lág élvonalában dolgoznak.- Annak, hogy nincs a világ élvonalában magyar előadó, ön szerint mi az oka?- A nagy világsztárok mögött olyan gépezet van, annyi em­berrel, amit nem tud eltartani a magyar piac a méretei miatt. De ez nem magyar sajátosság, ke­vés átütően sikeres előadó van kis országokból, nem ismerünk mondjuk japán világsztárt sem. Egy biztos, nem az a bizonyos „X faktor” hiányzik. Magyaror­szágon nagyon sok tehetséges ember, világszínvonalú előadó van, de ennek a pályának csak egy szelete a tehetség. Sok min­den kell még a sikerhez, főleg a nemzetközi sikerhez. Persze nem teljesen reménytelen, de nagy kihívás. Úgy kellene öt­vözni a Kelet és a Nyugat stílu­sát, hogy abból valami olyasmi jöjjön ki, amire felkapják a fejü­ket a világban, és azt mondják: igen, ez magyar zene, magyar sztár. hogy ennél azért van kemé­nyebb dió, mondjuk megnyerni az X-Faktort.- Aki megnyeri, annak később is talpon kell maradni, és ahogy a tehetségkutató műso­rokban olyan gyakran láttuk, nem mindig a győztes lesz az igazi nyertes. Mi kell ahhoz, hogy valaki ne sodródjon el?- Igen, ez így van, és bár ez a műsor nagyon jól szimulálja a későbbi show-bizniszt egy fel­gyorsított formában, az csak ké­sőbb derül ki, hogy a verseny­zőknek van-e saját mondaniva­lójuk és stílusuk. Hiszen itt a résztvevők mindig nagy sztárok híres dalait éneklik. Az, hogy ki tud közülük talpon maradni, azon múlik, mennyire tudják úgy kialakítani a saját egyéni imázsukat minden értelemben, hogy az hiteles, szerethető és nem utolsósorban eladható is le­gyen. Ez hatalmas kihívás, de aki ennek megfelel, az sikeres lehet.- Manapság nagyon sokan akarnak sikeresek lenni, te­hetségkutató műsorból is sok tem és azok voltak a nagy, útba­igazító pillanatok az életben, amikor valamit felismertem a saját erőfeszítéseimnek köszön­hetően.- A szülei az egész életüket abban a világban élték le, amiről az X-Faktor szól. Meny­nyire figyelik a műsort?- Nagyon, hétről hétre ellát­nak tanácsokkal, drukkolnak és SMS-eket küldenek nekem még az élő műsor alatt is. Anyukám a múltkori párbajnál fel alá jár­kált a szobában, annyira izgult, szóval a versenyzőim mögött ott van az egész Malek família, nem csak én.- Abból, amit szakmailag el­ért, mi az, amivel elégedett, amire a legbüszkébb?- Elégedett nagyon ritkán va­gyok. Szép pillanatok azért vol­tak, például amikor bementem egy lemezboltba és ott volt Jennifer Lopez CD-je, amin én is dolgoztam, s akkor épp 16 or­szágban vezette a slágerlistákat, hétmilliót adtak el belőle -vvilágszerte. Most per- sze úgy érzem, hét évig New Yorkban dolgo­zott, majd Los Angeles felé vet­te az irányt. együtt dolgozott olyan híres­ségekkel, mint Jennifer Lopez, Anastacia, Donna Summer, Jessica Andrews, Tarkan. szülei: Malek Miklós karmes­ter, zeneszerző és Toldy Má­ria, a 60-as évek kedvelt éne­kesnője, énektanár. Nővére, Malek Andrea színésznő, éne­Névjegy Fi SZÜLETETT 1975. / április 15-én, Bu- I dapesten. A ZENEAKADÉMIA el­végzése után Ameriká­ba ment, ahol Boston­ban tanult to- vább. Ezt ■■ 'ő:\' lak kővetően

Next

/
Oldalképek
Tartalom