Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
8 2011. NOVEMBER 27., VASÁRNAP GAZDASÁG Összeesküvés vagy józan ítélet? smoody's Eles bírálatok és meredek esés követte Magyarország leminősítését Péntekre virradóra befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta Magyarország adósságát a Moody’s hitelminősítő intézet. A kormány összehangolt forintellenes spekulációt sejt a háttérben. A forint és a tőzsde pénteken heves eséssel reagált a hírre. Koczur Róbert A Moody’s hitelminősítő intézet egy fokozattal rontotta Magyar- ország adósságbesorolását, és ezzel a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába kerültek. Bár piaci körökben már régóta keringett a leminősítés híre, mégis kisebb meglepetésnek számít a döntés, illetve annak időzítése. Főleg azután, hogy a Standard and Poor’s hitelminősítő néhány órával a Moody’s bejelentése előtt közölte, hogy egyelőre kivár, és várhatóan csak februárban, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalások lezárása után dönt a magyar besorolásról. A kormány szerint összehangolt támadás zajlik Magyarország ellen, és a Moody’s lépése ennek a kampánynak a része. A 2008-ashoz hasonló spekulatív támadás zajlik az ország ellen, és a kormány vizsgálja, hogy kik állnak a támadás hátterében - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő az ATV műsorában. Mint fogalmazott, nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik az ügyet. Hasonlóan fogalmazott a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek reggel megjelent reakciója is. A közlemény szerint a leminősí- tésnek nincs alapja, mivel az elmúlt másfél éves időszakban a magyar gazdaság legtöbb területén minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be. A forint gyengülését pedig nyilvánvalóan sem a magyar gazdaság teljesítménye, sem a költségvetés állapota nem indokolja, annak hátterében így csak egy Magyarország elleni spekulációs támadás állhat, amihez épp az ilyen, szakmailag megalapozatlan hitelminősítői vélemények adnak táptalajt - írja az NGM. Az elemzők nem osztják a kormány által hangoztatott összeesküvés-elméleteket. Számos szakértő kritizálta az elmúlt időszakban az Orbán-kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikáját. Nem a magyar kormány az egyetlen, aki egyre inkább ferde szemmel néz a hitelminősítők ténykedésére. A múlt héten terjesztette be Michel Barnier, belső piacért felelős EU-biztos azt a tervezetet, amely jelentősen megre- gulázná a hitelminősítőket. A francia politikus korábban azt is mondta, hogy az Európai Bizottság egyenesen megtiltaná a hitel- minősítések közzétételét olyan országok esetében, amelyek az IMF vagy az EU által finanszírozott konszolidációs programban vesznek részt, vagy erről tárgyalnak. Ezzel kapcsolatban végül maguk a bizottsági tagok sem tudtak kiegyezni, így kimaradt a javaslatból. Barnier mindenesetre jelezte, hogy a bizottság nem tett le ilyen irányú törekvéseiről, csak elhalasztotta egyelőre. Kétségtelen, hogy a hitelminősítők gyakorta késve reagálnak a megváltozott gazdasági környezetre. Jól mutatja ezt, ha megvizsgáljuk, hogyan alakult Magyar- ország besorolása a Moody’s-nál az elmúlt tíz évben. A Moody’s legutóbb 2002 novemberében változtatott kedvező irányba Magyarország besorolásán, mégpedig két fokozattal feljebb sorolta A3-ról Al-re. Ezt akkor a közelgő EU- és eurózóna-csatlakozásra való hivatkozással tette. Ugyanakkor a felminősítésre azt követően került sor, hogy az újonnan hivatalba lépett Medgyessy-kor- mány eredeti választási ígéretén Zuhanás a forint És a tőzsde is jelentős eséssel reagált a lemin& sítésre, igaz, a forint délután korrigált, és este már a reggeli szintek környékén, 314 forint körül mozgott az euróárfolyam. Közben az állampapírhozamok is jelentősen megugrottak, és a magyar csődkockázat, az úgynevezett CDS-felár történelmi csúcsra ugrott. Magyar- ország pedig újra a nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjába került, valamennyi jelentős gazdasági lap a vezető hírek között számolt be a leminősítésről. is túltéve két száznapos programot hajtott végre, óriási lyukat ütve ezzel a költségvetésen. így a korábbi 3 százalék körüli GDP- arányos költségvetési hiány 8 százalék fölé ugrott. Annak ellenére, hogy a következő években sem javult érdemben a költségvetés állapota, csak 2006-ban jött a Moody’s-tól az első leminősítés. Ezt 2008-ban két további egylépcsős leminősítés követte, majd 2010. novemberben egy kétfokozatú leminősí- tést követően került Magyarország a Baa3-ba, vagyis a befektetésre ajánlott szint alsó tartományába. HIRDETÉS —OTP Bank-ÓVA S /ILAGKUPA onn Négyesfogathajtó és Díjugrató Világkupa VILÁGBAJNOK ÉS OLIMPIKON LOVASOKKAL „ III. Nemzeti Gverek Lovasnap AKCIÓ ES KASZKADŐR Ml SORA Nemzetközi Lovas Show VILÁGSZTÁROKKÁ!. ^ b/Dlürrt* » >• ,f rilui Közutálat tárgya a valutaalap felelősség „Luxushotelből” diktált korábban az IMF Argentínában háziasszonyok is tüntettek a valutaalap ellen „Nincs szükségünk az IMF embereire, akik minden második percben megmondják, milyen irányvonalat kövessünk, ráadásul 10 ezer kilométerről teszik ezt" - ezekkel kelt ki 2002 januárjában Jorge Todesca argentin helyettes gazdasági miniszter a Nemzetközi Valutaalap követelései ellen. A dél-amerikai ország ekkor már lángokban állt: a megszorítások által megnyomorított Buenos Airesben éhséglázadások törtek ki, a tömegek a szupermarketeket rohamozták, a zavargásokban többtucatnyian veszítették életüket. Történt mindez azután, hogy az IMF az általa előírt, de a kormány szerint irreális költségvetési célok nem teljesülése miatt leállította az országnak szánt hitel kifizetését, ami a külföldi tőke meneküléséhez, majd a pénzügyi rendszer ösz- szeomlásához vezetett. Azon persze lehet vitatkozni, mekkora szerepe volt mindebben a valutaalapnak, és mekkora a helyi politikai elitnek - ha a korrupt argentin politikusok nem vezették volna a szakadék szélére az országot, akkor nem kellett volna kapkodni az IMF keze után. Mivel nem így történt, az intézmény Argentínában is villámgyorsan közutálat tárgya lett - csakúgy mint Bolíviában, Görögországban vagy Indonéziában. Az is tény azonban, hogy a valutaalap tevékenységével nem csak az „elnyomottak és megszomorítottak”, a szélsőségesek vagy a világmegváltók haragját vívta ki. Az elmúlt évtizedekben Joseph Stiglitztől Soros Györgyig, számos közgazdász és üzletember ismerte el: a globalizáció legnagyobb intézményei inkább hátráltatták, semmint segítették a rászoruló országok fejlődését. A szókimondásáról ismert Stig- litz véleménye, amelyet A globalizáció és visszásságai című, 2002-es könyvében fejtett ki, meglehetősen lesújtó. „Ha 10 000 méterről dobunk le egy bombát, fel sem fogjuk, mit teszünk. A modern gazdaságirányítás hasonlít ehhez: a luxushotelből az ember könnyedén írhat elő olyan gazdaságpolitikát, amelyet kétszer is meggondolna, ha ismerné azokat, akiknek az életét tönkreteszi” - állítja a Nobel-díjas közgazdász. Azóta azonban változott az intézmény, sőt a közelmúltban Stiglitz is elismerte, hogy az IMF az elmúlt években jó irányba is tett lépéseket. így az intézmény már nem veti el a tőkepiaci regulációk szükségességét, azt is elismeri, hogy a bérek lejjebb nyomása végül csak fokozza a válságot. Másrészt az sem kérdéses, hogy a fő felelősség továbbra is a bajba került államok kormányait terheli - a lavinát ugyanis ők indították el azzal, hogy eladó- sították országukat. ■ ■ Az IMF önkritikát gyakorolt és finomított elvárásain, fő kritikusa, Joseph Stiglitz is elismerte ezt. ® otpbank gg "UJSfflSHI (fK») (öffl'űelíí horig flüjíjg Jaxiál SZÉCHENYI TERV 523 EHBM gg Köptök /n\ Bábolna .■iMFB m ^ *w \/takakmany UNICUM • .. A JBUm 7A rOR hlíUl vrrrm M InntoTERv mozi tv színház I íj Í^Llíliíl D híritt Lovas Nemzet lovasok.hu ITEQAZ-ys iiruuliEtn
