Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. számm

4 2011. NOVEMBER 20., VASARNAP A HÉT TÉMÁJA ellenzék Egyre több civilszervezet és párt hallatja a hangját a politika körül, ami azt jelzi, hogy mind nagyobb tömegek érzik úgy: a politika cserben hagyta, senki sem képviseli őket. CSÍRÁZNAK A JÖVŐ MOZGALMAI Az egyik legnagyobb tüntetés a Fidesz-kormány ellen. „A demokráciát alapjaiban veszélyeztető folyamatok indultak el. Tudtuk, hogy csak magunkra számíthatunk.’’ Újak és megújulok 4Ki - Negyedik Köztársaság mozgalom. Céljuk, hogy 2014- ben a többi ellenzéki párttal (mínusz Jobbik) összefogva válthassák le az Orbán-rend- szert. Baloldali, szociáldemok­rata, patrióta pártot képzelnek el. Vezetőjük Istvánffy András. MAGYAR SZOLIDARITÁS MOZGA­LOM. A lengyel szolidaritás mintájára indult civil kezde­ményezés Kónya Péter és Árok Kornél vezetésével. Szakszerve­zeti vezetők indították, de éle­sen elkülönül az érdekvéde­lemtől, idővel a kormány levál­tását és a politikai elit megtisz­títását tervezi. EGYMILLIÓAN A SAJTÓSZABAD­SÁGÉRT A Facebookon indított kampányból kinőtt szervező­dés, amely az eddigi egyik lég nagyobb tüntetést szervezte a rendszer ellen. Céljuk a civil társadalom, szervezetek meg erősítése, ennek a munkának akar platformot biztosítani. Alapítója Juhász Péter. A kormánykoalíció politi­kája láttán a választók nem fordulnak az parla­menti ellenzéki pártok­hoz. Sorra alakulnak az új típusú civil szerveze­tek és pártok, amelyek­nek több esélye van rá, hogy hitelesen képvisel­jék az érdekeket. Árvay N. T. - Fábos E. ­Kun J. V. Megdőlt a héten a Matolcsy György nevével fémjelzett unortodox gazdaságpolitika. Ma­gyarország, illetve a „szabadság- harcát” csütörtökön feladó Fi- desz-KDNP kormányzat csütör­tökön a Nemzetközi Valutaalap­hoz (IMF) fordult, bár a gazdasá­gi minisztérium kommunikáció­ja szerint nem hitelért, csupán egy»„újfajta megállapodás” lehe­tőségének megtárgyalásáért. A hír azonnal javított Magyaror­szág piaci, befektetői megítélé­sén, a forint pillanatok alatt csak­nem nagyot erősödött az euróhoz képest. Miközben a parlamenti ellen­zék Matolcsy, sőt Orbán Viktor és a kormány bukásaként értékelte a hírt, az elemzők bölcs döntésről beszéltek, az ország stabilitásá­nak egyetlen lehetőségének ne­vezték az IMF-nek nyújtott béke­jobbot. „Kényszerhelyzetben cseleke­dett a kormány, de az ország, va­lamint a gazdaságpolitika szem­pontjából jó döntést hozott, ami­kor az IMF-hez fordul - mondja Kiszelly Zoltán politológus. - Po­litikailag viszont nagy károkat okozhat számára ez a lépés, hi­szen teljesen ellentmond a koráb­bi kommunikációjának. Persze az sem mellékes, hogy mi lesz a megállapodás tartalma. Ahhoz, hogy a hosszabb távú következ­ményekről beszéljünk, ezt min­denképpen ismerni kell. Ez befo­lyásolhatja ugyanis, hogy mek­korát veszít a hitelességéből a kormány.” Kiszelly Zoltán szerint ugyan­akkor nem kérdés, hogy a kor­mány a lépésével elismerte, hogy az egyszeri bevételekre építő gaz­daságpolitika befulladt. A követ­kezmény, hogy Matolcsy Györ­gyöt aligha tudja megmenteni bármi attól, hogy legkésőbb jövő tavasszal beáldozza Orbán Vik­tor. Ez elkerülhetetlen ahhoz, hogy új lapot nyisson a gazdaság- politikában, az ország nagyobb pénzügyi biztonsága érdekében - véli a politológus. A piacok ugyanis jobban kedvelik az „orto­dox” gazdaságpolitikát, így nem kell megvárni, amíg „tőből ampu­tálják” a jobb kezet, ahogy Orbán korábban a gazdasági miniszte­rét nevezte. Kiszelly szerint egy IMF-meg­állapodás egészen biztosan azzal jár, hogy a kormány nem tudja tovább odázni az érdemi struktu­rális átalakításokat. Ezek egy ré­sze ugyan benne van a Széli Kál­mán Tervben, de a koncepciók az utóbbi időben felpuhultak. Az vi­szont némi mentsvárat jelenthet, ha az IMF „szabja” a feltételeket, mert lesz kire hárítani a felelős­séget és így - 20-30 éves késéssel - végre valódi reformokba lehet kezdeni. Kiszelly Zoltán szerint egy év kiesett ugyan, de a jobboldali sza­vazók támogatása nem inog meg, ezért az érdemi lépésektől függ, hogy 2014-re széles körben is lát­szik-e majd érezhető javulás. „Az, hogy felpezsdült a közélet és több civilszervezet hallatja a hangját a politika körül, azt jelzi, hogy egyre nagyobb tömegek ér­zik úgy: a politika cserben hagy­ta, senki sem képviseli őket vagy az érdekeiket" - mondja Kiszelly Zoltán. Ennek hátterében a poli­tológus szerint az áll, hogy nem teljesült a rendszerváltás „nagy ígérete”, ami úgy hangzott: „Úgy fogunk élni, mint Ausztriában!” Ezért az emberek egyértelműen a politikai pártokat hibáztatják. A Jobbik és az LMP is ennek az érzésnek köszönheti sikerét, ám mivel a helyzet alapjában nem változott, sokak szerint még másabb politikára van szükség. A 4K, a Millások vagy a Hallgatói Hálózat más-más ré­tegből és korcsoportból, de a ki­ábrándult vagy a bizonytalan szavazókat igyekszik megszólí­tani. A helyzet csapdája ugyan­akkor, hogy ezek a szervezetek külön-külön feltehetően nem tudnak majd az ötszázalékos küszöbig eljutni. A választási törvény logikája miatt nem na­gyon lesz más út előttük, mint az, hogy összefogjanak, vagy be­tagozódjanak valamelyik „régi” pártba. Ettől pedig éppen az a hitelesség veszhet el, amivel megnyerték a szimpatizánsai­kat, vagyis, hogy ők nem úgy működnek, mint egy politikai párt. Gyurcsány Ferenc Demok­ratikus Koalíciójáról Kiszelly Zoltán azt mondja: ez a régi po­litikusok új pártja és kétségtele­nül jó érzékkel válogatták össze a szereplőit. civil kontroll - Legyünk Egymillióan a Demokráciáért Közhasznú Egyesület Az Egymillióan a Demokráciáért nevű mozgalomból kinőtt szer­veződés, amely az előzőnél ak­tívabb önérvényesítést céloz. Székely Sándor és Vámos An­namária egy jobb és élhetőbb Magyarországért küzd. hallgatói hálózat. Karsay Dorottya, a Nem tetszik a rend­szer sláger énekesének cso­portja. Nincsen tagsága, és nincsenek vezetői. DEMOKRATIKUS koalíció. Gyurcsány Ferenc híveinek új pártja rendkívül aktívnak bizo­nyult működésének első napja­iban. El a kezekkel az evától - szólt például Gyurcsány első nyilatkozatainak egyike az új mezben, és a kormány gazda­ságpolitikáját szinte minden­nap támadják. jesz. Az MDF Jólét és Szabad­ság nevű utódpártja alig több baráti társaságnál AII. kerü­leti időközi választáson 1,13 százalékot szerzett párt azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kampányfilmjében egy választó ágyba csábítja a sza­vazatszedő hölgyet. szociális unió. Szily Katalin független képviselő végül nem fogadta el az Alkotmányt, ho­lott a Fidesz őt használta fel az alaptörvény baloldaliságának demonstrálására. Azóta ő is, mozgalma is hallgatt. haza És haladás. Bajnai Gor­don köre egyelőre csendben ké­szül, egy alapítványi honlapon keresztül tesz közzé tanulmá­nyokat külpolitikai, gazdasági és társadalmi témákban. Napi politikai állásfoglalásai nin­csenek. Nem világos, hogy az Oszkó Péter, Balázs Péter, Szi­getvári Viktor, Szollár Domon­kos nevével fémjelzett csoport kíván e pártpolitizálni is. „Ez gyújtópont az igazi tömegek számára" az elmúlt húsz év öröksége fűti valamennyi frissen alakult civil mozgalmat, de mégis az elmúlt másfél év történései jut­tatták oda a szervezőket, hogy összefogást és közös fellépést hirdessenek. székely Sándor, a Milla, Egymil­lióan a Demok­ráciáért Egyesü-' let társelnöke, aki a szakszer­vezeti összefogó-1 són alapult Akcióegység, illet­ve az ott zászlót bontó Szolida­ritás mozgalom egyik alapítója is. „Március 15-e után látszott, hogy nem pár száz ember el­lenérzéséről van szó, hanem komoly ellenállás van kibonta­kozóban. Éreztem, nem elég tüntetni, tennünk is kell a vál­tozásért. 2002-ben a Fidesz nagygyűlésén voltam, ahol MIÉP-esek is megjelentek, s minősíthetetlen stílusban sze­repeltek, mégsem szólt rájuk senki. Tudtam, hogy valami nagyon rossz van készülőben. Nem szavaztam a Fideszre, de bíztam abban, hogy talpra ál­lítják az országot. De éppen az ellenkezője történik. A kor­mány egy elszabadult hajó­ágyú, az ellenzék meg tehetetlen. A most asztalon lé­vő három jogszabály lesz a ha­tárvonal: ha a közoktatásról, a nyugdíjakról szóló törvényeket, de elsősorban a munka tör­vénykönyvét ebben a formában elfogadja a parlament, egy egé­szen új Magyarországban kell felébrednünk, ahol az emberek megélhetése és alapvető jogai kerülnek veszélybe. Párbeszé­det akarunk kierőszakolni” - mondja. konya Péter, a Szolidaritás társelnöke is fordulópontnak érzi január else­jét. 0 a rendvé- /w > delmiseket ért f * intézkedéssorozatok miatt lé­pett fel és vonult emberek ezre­ivel az utcára ősszel. „Épp az ellenkezőjét adta a kormány annak, amit a vá­lasztásokkor ígért. A cinikus politika nemcsak a rendvéde­lemben dolgozókat, hanem a társadalom szinte teljes körét érinti. A média- vagy a sztrájktörvény, aztán az Alkot­mány elfogadása, az Alkot­mánybíróság, majd a bíróság átszervezése megdöbbentő. A demokráciát alapjaiban ve­szélyeztető folyamatok indul­tak el. Tudtuk, hogy csak ma­gunkra számíthatunk, ezt pe­dig minél többekkel kell meg­értetnünk ahhoz, hogy ered­ményesek lehessünk. A mos­tani politikai vezetés nem él, hanem visszaél a hatalmával, s ez lépéseket sürget. Olyan alternatívát akarunk kínálni, ami reményt és bizalmat ad, amely mellett az emberek el­hiszik, hogy összefogással le­het beleszólásuk az életükbe” - mondja Kónya Péter. JUHÁSZ PÉTER, az Egymillióan a sajtószabadsá- ^ t gért Facebookon indított kam­pány szervezője évtizedek óta próbálja erősíteni a civileket, felrázni a társadalmat. Ő égé szén más oldalról és céllal szervezkedik. Elsősorban szemléletváltást akar, miután a 20 évvel ezelőtt kapott de­mokrácia a fejekben nem ho­zott változást. „át kell állítani a kapcsolót, megértetni az emberekkel, hogy ők a megrendelők. Vagyis a politikusok szolgálják őket és nem fordítva. Elindult végre a folyamat, a rendszerváltás óta annyi ember még pártpolitikai rendezvényen sem gyűlt össze, mint október 23-án a nem tet­szik a rendszer tüntetésén. Az emberek ébredeznek, rájönnek, hogy a sorsukat, életüket ők irányítják és igenis van, kell, hogy legyen beleszólásuk az életükbe. A Fidesz most olyan ügyekbe, és ráadásul annyira felháborító módon nyúlt bele, hogy ez gyújtópont volt igazi tö­megek megmozdítására. A mi fellépésünk, támogatásunk a mindenkori politikának szól, elsősorban arról, hogy minden­kinek joga és kötelessége, hogy hallassa a hangját, ehhez pe­dig mi próbáljuk biztosítani a platformot" - mondja Juhász Péter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom