Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám
4 2011. JULI US 10., VASARNAP A HÉT TÉMÁJA A kémkedés a hidegháború után sem veszített a jelentőségéből. Sőt ma komolyabb befolyással bír, mint bármikor. Korábban döntően katonai és politikai céllal történt, manapság gazdasági-technológiai információkra is kiterjed. Látlelet kémbotrányok idején. Árvay N. Tivadar - Fábos Erika Szeretne kémnek állni? A lehetőség adott: ha ön magyar állampolgár, betöltötte 18. életévét (de nem több 35-nél), büntetlen előéletű, rendezett a magánélete, egészségi és pszichikai szempontból alkalmasnak bizonyul, és nem utolsósorban tud titkot tartani, belevághat. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) honlapján közzétett feltételek között ilyen és ehhez hasonló elvárásokat találhat az, aki úgy dönt, életét a hazájának szenteli. Noha a kritériumok teljesítése nem tűnik lehetetlen küldetésnek, a szervezet nyomatékosan figyelmezteti a jelentkezőket, hogy az elvárások „nagyon magasak” a közigazgatás általános elvárásaihoz viszonyítva. A jó ügynöknek ugyanis „meg kell értenie az elöljárók által meghatározott feladatot, majd önállóan végre kell azt hajtani, és az eredményről az elvárt színvonalon számot is kell adni”. Hogy a magyar kémszakma krémje erről hogyan vélekedik, arról - tekintve bizalmas küldetésüket és az ehhez kapcsolódó inkognitójukat - vajmi keveset tudunk, arról viszont jóval többet, hogy mekkora bajba kerül, aki letér az elöljárók által kijelölt ösvényről. A rendszerváltozás előtti időszak nagy kémbotrányai között említhetjük például Be- lovai István ügyét, aki a vád szerint 1984-ben londoni katonai és légügyiattasé-helyettesként az amerikai hírszerzést (CIA) tájékoztatta arról, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés vezetése mindent tud arról a NATO által telepített aknazárról, amelynek feladata az lett volna, hogy megvédje Nyugat-Európát egy keletről érkező inváziótól. Belovait regényekbe illő módon „kapcsolta le” a belügyi elhárítás 1985-ben, a kelenföldi pályaudvaron, ahol éppen egy CIA-től érkező „csomagot” vett volna át. A kivégzést ugyan megúszta, de teljes vagyonelkobzással és életfogytiglani szabadságvesztéssel büntették a rendszerváltozás után szabadon engedett, majd Amerikában letelepedett, s 2009-ben elhunyt alezredest. Ennél is cifrább Halmi Zoltán és Rimner Gábor története. Halmi - akit a Magyar Televízió Kékfény című műsorának egy korabeli adása a „legkártékonyabb kémként” mutatott be - a Belügyminisztérium hírszerző iskolájában végzett, s 1974-től a bogotai főkonzulátusunk titkára lett. Itt került kapcsolatba a CIA-vel, s adott át információkat. Ingyen, mert mint később állította, így próbált vezekelni az „ÁVH-nál és a hírszerzésnél másfél évtized alatt ráragadt mocsok miatt”. 1981-ben bukott le, s 1990-ig ült börtönben, akkor kegyelmi kérvénnyel szabadult. Rimner története Szudánban kezdődik, ahol szülei kiküldetése miatt élt. A Karóimba akkreditált amerikai kulturális attasé - miután a 17 éves fiatalember a segítségét kérte egy kaliforniai ösztöndíj megszerzéséhez - felismerte Rimner kommunistaelle- nességét, s sikerrel szervezte be az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) csapatába. Feladata a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokról való információgyűjtés volt. A magyar elhárításnak 1980-ban lett gyanús a Bel-, Had- és Külügyminisztériumban tolmácsként foglalkoztatott férfi, akit 1981-ben a nyílt utcán fogtak el. Két férfi a hóna alatt felemelte, betuszkolta egy mellettük fékező BMW hátsó ülésére, majd ráültek'a férfira és elhajtottak vele. Később a házkutatások során megtalálták nála a speciális vegyindigót, valamint egy tőrt, amelynek a nyelébe mikrofilmolvasót építettek. Őt 12, feleségét bűnsegédlet miatt 2 évi szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de elvették szülei tihanyi nyaralóját is. Jó magaviseletéért 1990-ben szabadult, de csak 2002-ben nyerte vissza teljes körű állam- polgári jogait. Halmi és Rimner filmbe illő sztorija egy 1999-es televíziós műsorban egyesült: a két férfi egy volt NATO-kémek ügyeivel foglalkozó műsorban vett részt, ahol mindkettőjüket étellel és itallal kínálták. Néhány nappal később mindketten rosszul lettek, a szívinfarktus tüneteit mutatták. Rimner, a fiatalabb túlélte, de Halmi belehalt az infarktusba. Rimner meggyőződése, hogy a televízióban fogyasztott étellel mérgezte meg őket valaki. Többek között ők azok, akiket valamilyen formában a haza elárulásával vádoltak meg az elmúlt évtizedekben, de a ma működő Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) is hasonló ügyekben nyomoz. S nem is kell ahhoz közel lenni a tűzhöz, hogy valaki bajba kerüljön. A hivatalhoz ugyanis bejelenthető (akár e-mailben is) minden olyan értesülés, amely a nemzet biztonságának veszélyeztetésére vonatkozik. Az NBH pedig cselekszik - törvényi felhatalmazással - nyílt és titkos információgyűjtéssel , s indokolt esetben még a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető állam- polgári jogokat is korlátozhatja. Kontrollt az igazságügy-miniszter vagy a Fővárosi Bíróság bírója gyakorol a szervezet felett. S bár a kelet-nyugati szembenállás megszűnt, a hazánk elleni kémtevékenységgel ma is számolni kell. A hadititkok helyett azonban a politikai élet, a kormányzati és más állami szervek, a gazdasági és tudományos intézetek kerültek az „ellenség” ügynökeinek érdeklődési körébe. De puhatolózik az NBH is, az ipari kémkedés területén például magáncégekkel karöltve is dolgozott már a hivatal. De feladatuk a gazdasági hírszerzés - amely az ország gazdasági érdekei ellen irányuló információszerzés, és a megbízó rendszerint egy másik állam titkosszolgálata - elhárítása és megakadályozása. Vélhetően - ha a nemzeti érdek úgy kívánja - a magyar ügynökök is végeznek hasonló munkát külföldön. Innen már csak egy lépés eljutni James Bondig, de a hivatal igyekszik eloszlatni a romantikus ábrándokat az NBH hollywoodi szerepeit illetően. Fegyvert ugyan tartanak maguknál a nemzetbiztonság tagjai, de azt csak nagyon indokolt esetekben használhatják. A 007-es ügynökhöz hasonlóan azonban hozzáférhetnek minden információhoz - beleértve az államigazgatás adatbázisait is - de nem kényük-kedvük szerint, és szigorúan dokumentálva a bepillantás tényét. A politika számára nemkívánatos személyek „eltüntetése” is csupán legenda, az efféle módszerek alkalmazását törvény tiltja. Ciprus és Svájc a kémközpont EURÓPA LEGNAGYOBB kémközpontja továbbra is Svájc. Az ország ugyanis 1815 óta semleges és a világháborúk alatt is úgy viszonyult a világpolitikához, hogy a hírszerzés a legnagyobb háborítatlansággal dolgozhatott náluk. ciprus szintén közkedvelt központja a titkos ügynököknek, mivel az Európai Unió többi országától eltérően jelenleg is kommunista párt van kormányon, amely remek kapcsolatokat ápol Moszkvával és a többi volt szociálista országban is vannak kapcsolataik. Sablonos, de máig jól működik a csodafegyver, a bombanő a módszerek máig alig változtak a hírszerzésben. Ha mondjuk egy fekete afrikai államfő tudni szeretné, hogy elrejtik-e a pénzét Svájcban, elég, ha odaküld néhány szép nőt, akik „kapcsolatba lépnek” a megfelelő személyekkel, és máris megvan az információ. A MUNKÁT MINDENKI pénzért végzi, akkor is a pénz mozgatta a szálakat, amikor a két nagyhatalom - Amerika és a volt Szovjetunió - még ideol& giai eszmék mentén próbálta felépíteni saját kémhálózatát. a nagykövetségeken regisztrált diplomaták nagy része is végez hírszerző tevékenységet, ez a WikiLeaks-dokumentu- mok nyilvánosságra hozatalával vált egyértelművé. Olykor egy-egy ország diplomatáinak kiutasítása is összefüggésben lehet ezzel, hiszen a követségeket mindenütt figyelik. Ezért aztán akár azt is mondhatjuk: az összes kémbotrány időzítés kérdése. Ennek ellenére hazánk nem kémközpont és még csak kiemelt tranzitországnak sem nevezhető, ha hírszerzésről van szó. Aldrich Ames Az FBI-nál az orosz ügyekért volt felelős, de 1994-ben lebuktatta az összes Oroszországban beépített ügynököt, akik közül tízet ki is végeztek. Életfogytiglant kapott. Alexander Litvinyenko 1986-ban szervezte be a KGB, de 1998-ban elárulta a szervezetet. Letartóztatták, majd 2000-ben Angliába menekült. 2006-ban megmérgezték, a gyanú szerint az orosz titkosszolgálat tette. George Trofimoff Az amerikai haditengerészet ezredese, 25 éven át szállította az információkat Moszkvának, csak az ezredfordulón bukott le. Életfogytiglani börtönt kapott. J Róbert Hanssen Az FBI ügynökeként az oroszoknak kémkedett. 1979-től 2001-ig volt aktív, bécsi otthona közelében kapcsolták le. Életfogytiglani büntetést kapott, egy amerikai börtönbe került. James Bond (Sean ( A 007-es valójában egy kém. A figurát lan Flemii meg 1953-ban. Hőse ne\ philadelphiai ornitológusl kölcsönözte. 2008-ig hat játszotta el James Bond: Margaretha Geertruida Zelle Mata Hari a leghíresebb kémnő, egy holland származású bártáncosnő volt. A francia hadbíróság 1917-ben találta bűnösnek a németeknek végzett kémkedés vádjában. Kivégezték, de nem bizonyosodott be, hogy ügynök volt.
