Somogyi Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám

2011. JÚLIUS 10., VASÁRNAP SZTORI 5 A gyereksírást nem hallja meg senki? erőszak A társadalom szemet huny, a szakemberek pedig eszközök híján sokszor tehetetlenek Az erőszak nem válogat, státusztól és anyagi helyzettől függet­lenül van jelen. Egy jobb módú családnál legfeljebb kevésbé vannak szem előtt a problémák, és ők könnyebben megúsz- szák, mert jobban tudják az érdekeiket érvényesíteni. Évente harminc magyar gyermek hal meg bántal­mazás vagy elhanyagolás miatt. Létezik, hogy nincs megoldás? Kun J. Viktória * 34 Évente harminc gyerek bizonyí­tottan szülei gondaüansága vagy agressziója miatt veszti életét, több ezren szenvednek folyama­tos lelki, fizikai, szexuális bán­talmazástól, míg több százezerre tehető a veszélyeztetettek szá­ma. Szakemberek szerint a ma­gyar társadalom, de sokszor a szakma is karba tett kézzel, sőt, elfogadóan figyeli a tragikus ese­ményeket. A napokban kapott 14 év bör­tönt az a többszörösen büntetett 34 éves férfi, aki élettársával és gyermekeivel élt egy Jánoshalma melletti tanyán. A házban és an­nak környékén egyáltalán nem tartottak rendet, a lakásban kosz uralkodott, az ingatlan körül évek óta halmozódott a szemét és az ürülék. Gyakran előfordult, hogy a gyermekek fekhelyei körül rág­csálók és háziállatok futkostak, az udvaron terjengett a bűz, a ki­csik ruhája elhanyagolt, koszos volt, s a gyerekek télen-nyáron mezítláb járkáltak az udvaron. A vádlottak minden este lerésze- gedtek, pénzüket elitták, a férfi a gyerekek előtt bántalmazta élet­társát. A kicsiket orvos nemigen látta, a betegségeket lábon hord­ták ki, ápolatlanok, tetvesek és alultápláltak voltak. A vádlott két kiskorú fiával és egy kiskorú lá­nyával heti rendszerességgel faj- talankodott Mindez három évig folyt háborítatlanul, míg végül la­kossági bejelentés alapján a gyámhivatal tett feljelentést. Évente mintegy harminc gyer­meket veszítünk el bántalmazás, illetve elhanyagolás miatt, emel­lett fizikailag 2391, míg érzelmi­leg 4571 gyermeket bántalmaz­tak, szexuális bántalmazás pedig 240 gyermeket ért tavaly. A valós számok, a gyermek­bántalmazások tényleges nagy­sága ennek sokszorosára tehető. A gyermekek tíz százaléka van veszélyben, fizikai elhanyagolás miatt több mint 13 ezer, érzelmi elhanyagolás miatt pedig több mint 10 ezer gyermeket gondoz­tak. Legalábbis ezek a kiderült és regisztrált esetek, a látencia azon­ban ezen a területen talán a leg­nagyobb. A nemzetközi adatok­ból kiindulva minden ötödik gye­rek találkozott már a szexuális erőszakkal. Dr. Kovács Zsuzsa há­zigyermekorvos, az ÁNTSZ Or­szágos Gyermek-egészségügyi Intézetének munkatársa szerint évek óta próbálják elérni és meg­győzni a kollégákat, védőnőket arról, hogy járjanak nyitott szem­mel, s ha érzékelik a problémát, jelezzenek, de az eredmény her- vasztó. „Az ország több, ráadásul a leginkább hátrányos részei fehér foltként világítanak a térképen: nemhogy gyerek-, de még felnőtt háziorvos sem igen jut el hozzá­juk, itt a beavatkozás egyelőre reménytelen. A fizikai bántalma­zás az ország középső és keleti részein gyakoribb, az érzelmi bántalmazás viszont az egész or­szágban jellemző. A szexuális bántalmazás az ország középső, „fejlettebb” területein fordul elő magasabb arányban. A bántal­mazás azonban minden társa­dalmi rétegben jelen van, csak mindenhol más módon jelenik meg” - fogalmazott a szakem­ber. Kovács Zsuzsa szerint a tár­sadalom és a gyermekvédelmi rendszer is sokszor szemet huny, sőt egyik saját példáján is láttatja: hol is tart ma a társada­lom. „Egy bakonyi faluban példá­ul, amikor egy ott nyaraló pesti kislányt a szomszéd 5-ó éves ko­rától rendszeresen molesztált, megerőszakolt, s ez évek után kiderült, a család feljelentést tett, a tettest elítélték, a faluban meg nem értették, miért kell azt a szegény embert így meghurcol­ni” - mondja a doktornő. Gyurkó Szilvia, az Országos Kriminológiai Intézet munkatár­sa, a téma kutatója szerint ko­moly probléma van a magyar tár­sadalommal ezen a téren: hiába tilos már akár egy pofont is adni a gyerekünknek, ma is születnek olyan ügyészségi vagy bírói dön­tések, ahol egy bizonyított, súlyos bántalmazásról felmentő ítélet születik, az indoklásban pedig fe- ketén-fehéren leírják: a verés a szülő méltányolandó aggodalmát fejezi ki, a házi fegyelmezési jog része. A szakember szerint ez 200 éve nem igaz. „Ez utóbbi eset például egy al­földi nagyvárosban történt, az egyházi iskola pedagógusaként dolgozó nevelőapa a kilencéves nevelt lányát rendszeresen és olyan súlyosan bántalmazta, te­szi ezt a mai napig is, hogy leg­utóbb épp a gyerek foga esett ki. A hatóság a mai napig csak asszisztál a lány vergődéséhez, és nem nyújt védelmet a gyerek­nek, aki többször is jelezte: in­kább öngyilkos lesz, mint hogy hazamenjen. De ugyanígy meg­rovásban sem részesült az az apa, mert a bíróság véleménye szerint méltányolható volt a fel­háborodása és a házi fegyelme­zési jog része, hogy megverheti a 13 éves lányát, csak mert a ba­rátnőjénél akart aludni. Az apa azzal büntetett, hogy fülestül tépte ki a fülbevalóját, fejét pedig az ajtófélfába verte úgy, hogy a fa is megrepedt” - hoz egy példát a szakember. A bántalmazok minden második esetben a szülők A tájékoztatás, a gyermek- bántalmazások megelőzése érdekében indította el az ÁNTSZ a gyermekbantal- mazas.hu honlapot, amely gyermekeknek, kamaszok­nak, szülőknek, szakembe­reknek nyújt segítséget. Mankót adhat ahhoz is, hogy az érintettek, valamint a környezetükben élők is tudják, mi a teendő, ha baj van. Ezen olvasható az ENSZ Egészségügyi Világ- szervezetének a felmérése is, amely szerint a gyermek­bántalmazás és -elhanyago­lás elkövetői 50 százalék­ban a természetes szülők, 17 százalékban idegen, 17 százalékban az anya új partnere, 6 százalékban mostohaszülők. Hazánkban a gyermekbántalmazás 80 százalékát családon belül követik el, 41 százalékban a vér szerinti apa, 39 száza­lékban pedig a vér szerinti anya a bántalmazó. Az országban nagyon nehézke­sen működik a gyermekvédelmi jelzőrendszer. Se az iskola, se szo­ciális segítő, se a rendőr, se az or­vos nem érzi úgy, hogy lépnie kel­lene, éppen ezért tudnak ennyi ideig húzódni az ügyek, vagy ki sem derülni a tragédiák. A szociológus szerint az erő­szak nem válogat, státusztól és anyagi helyzettől függetlenül van jelen. Egy jobb módú család­nál legfeljebb kevésbé vannak szem előtt a problémák, és ők könnyebben megússzák, mert jobban tudják az érdekeiket ér­vényesíteni. Gyurkó Szilvia sze­rint a társadalmi hozzáállás mel­lett egyértelműen a súlyos szak- emberhiány és a tudáshiány is nehezíti a helyzetet. „Van olyan országrész, ahol egyetlen védő­nőnek saját kismotorját használ­va negyven kistelepülésen 150 gyereket kellene rendszeresen látogatnia. El lehet képzelni, mennyire lehet hatékony ez a munka” - teszi még hozzá a szakember. A gyerekeket ért bántalmazások megoszlása (százalék) A kapcsolati tőke, avagy lúzerek Mutyiországban RADOS VIRÁG Újságíróként a mindennapja­imhoz tartozik, hogy új isme­retségeket kössek. Asztalo­mon, fiókjaimban évek óta szaporodnak a névjegykár­tyák, sőt két jókora cipősdo- boz is tele van velük. Sógor­nőm úgy képzeli, ez az én gyarapodó „kapcsolati tő­kém”. Vagyis hogy e kapcso­latok forintosíthatók: egyre több olyan ember kerül be is­meretségi körömbe, aki vagy jól fizető munkával dob meg, vagy beajánl bizonyos he­lyekre, ahonnan csak egy ug­rás a siker. Ami sógornőm szerint egy nagy zsák pénz­zel egyenlő. először nem szóltam neki er­re semmit, aztán hümmögtem, majd, amikor már sokadszor adta elő vízióját, megpróbál­tam őt lehűteni. Hogy ez nem így működik. Hiába vagyok te­gező viszonyban olyan szemé­lyekkel, akik itt-ott komoly be­folyással bírnak, az ő kertecs- kéjükben nékem nem terem babér. Mert a kapcsolati tőke korántsem pusztán ismeretsé­geket és kedélyes szia-sziákat jelent. A kapcsolati tőke érdek­hálózatok bonyolult szövevé­nye. Magyarán: te kérsz tőlem valamit, én teljesítem a kérése­det, hogy fordított helyzetben aztán te állj az én rendelkezé­semre. Ám ha nem látom ré­szedről a záros határidőn belü­li ellentételezést, kérhetsz tő­lem bármit, a kisujjamat sem fogom érted mozdítani. jártam így párszor, amikor például állást kerestem. Még az is megesett, hogy a befolyá­sos ember az irodájába kére­tett, és hosszan hallgatta be­számolómat, miért lennék neki jó munkatársa. Amivel még egyet is értett, mondván, pont ilyen kollégáról álmodott. Utá­na ő vázolta, milyen „ajtókat” (értsd lehetőségeket) fog előt­tem kinyitni, majd megígérte, hamarosan felhív a konkrétu­mok végett. Hetek teltek el, vé­gül én csörögtem rá, a telefont azonban nem vette fel. EGYIK BARÁTOM azt mondja Ma­gyarországról: Mutyüand. Dis- neyland mintájára. Csak ott Mi­ki egér áll a középpontban, itt pedig a markát tartó befolyásos személy. Nálunk mindenki mindenkitől vár valamit, senki sem tesz meg sehkinek semmit „csak úgy”. Sógornőm persze, aki kisvárosi ápolónőként más pályán mozog, mint én, nem ér­ti ezt Úgy képzeli, ha én iksz igazgatóval pertu vagyok, akkor csupán csettintenem kell, az ug­rani fog a kedvemért. Csakhogy engem más fából faragtak. Mert mialatt mutyiék érdekhálókat szövögetnek, én barátkozom. S mivel hasonló a hasonlónak örül, tartja a mondás, olyanok­kal ápolok jó kapcsolatot, akik utálják a mutyiszövetségeket mi vagyunk azok, akikre mutyiék azt mondják: széplel- kek, holdvilágfalók, lúzerek. Hadd mondják. Mi addig őszin­téket beszélgetünk, és nem azon görcsölünk, hogy mit nem szabad mondanunk, hogy ki ne essünk a pikszisből. Da­gonyázzanak csak mások ab­ban a pikszisben. Kit rejteget, Mr. Murdoch? Rupert Murdoch médiacézár tartja kézben a brit miniszterelnököt? A tüntetők szerint legalábbis, hiszen a Murdoch- figura hóna alatt Dávid Cameron és a kulturális miniszter bújik meg. A News of the World bulvárlapot a lehallgatási botrány után bezárják, de Cameronnak magyarázkodnia kell: miért vette fel sajtófőnöknek Andy Coulsont, aki korábban a Newsnál dolgozott, és most letartóztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom