Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-11 / 136. szám

Informatikai fejlesztés Vésén A vései Véssey Mihály álta­lános iskolában három, a nemesdédi tagintézmény­ben egy tantermet láttak el digitális táblával és ve­zeték nélküli internettel uniós támogatással (ve) Stockholmi művész alkotásai Csurgón sara zsabka festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a csurgói városi múzeum­ban. A Stockholmban élő művészt Angyal Mária művészettörténész méltat­ta. A megnyitón a SI-SA- QUA együttes zenélt, (va) Ötvenöt és fél millió belterületi vízrendezésre belterületi vízrendezésre nyert Csurgó pályázati tá­mogatást. Az 55, 5 millió forintos beruházás augusz­tusban kezdődik, és töb­bek között a sportcsarnok környékének, a kertváros és Alsók egy részének, a Petőfi térnek a vízelvezeté­sét oldják meg. (va) Hittanosok ünnepe a látrányi templomban bókáné botos Andrea re­formátus lelkész tartott áhítatot a hittanosok évzá­ró istentiszteletén a közel­múltban Látrányban. A kis Sámuel elhívására is fi­gyeltek a gyerekek, s ösz- szefoglalták a tanévben ta­nultakat. (ga) Kaposvár épületei grafikákon a Kodályban ábrámovics antal rajzta­nár munkáiból nyílt kiállí­tás a kaposvári Kodály központi általános iskolá­ban. A művésztanár grafi­káin Kaposvári séta cím­mel jórészt kaposvári épü­letek láthatók, (mk) Ábrámovics Antal: a Csiky Gergely Színház épülete A balatoni pontyivadéknak túl tiszta a víz (Folytatás az 1. oldalról) A szaporulat amúgy sem len­ne elég a pontyállomány szint­jének fenntartásához.- ívik is a ponty a Balaton­ban, de az ívóhelyek korláto­zott területei, az ivadékok sze­rény eltartó-képessége nem te­szi lehetővé, hogy megfelelő méretű, önfenntartó pontyállo­mány alakuljon ki - így Füstös Gábor. - A kiváló minőségű víz sajnos nem kedvez az iva­dékoknak: a plankton is ke­vés, egy esetleges ívásból ke­vés hal maradna meg, azok is lassan nőnének. Ezek az egye- dek szeptemberre elérhetik a fogható méretet is. ■ F. I. MEGYEI KÖRKÉP 3 Határtalanul beskatulyázva pályázat A kisiskolák nem nyerhetnek támogatást a határon túlra (Folytatás az 1. oldalról)- Hol itt az esélyegyenlőség? - kérdezte Krénuszné Tóth Ezsébet, a szennai iskola tanára. - Az osz­tályomba 19 diák jár, valószínű­leg lemaradunk a tervezett szer­biai kirándulásról. A családok­nak - főként az ilyen kisiskolák­ban - nincs pénzük a költségek­re. Pedig szívesen pályáztunk vol­na, hisz az ilyen kisiskolák, mint a miénk, csak pályázati pén­zekkel tudnak létezni. Létjogo­sultságunkat ugyanakkor mi sem bizonyítja jobban, minthogy évről évre több szülő íratja gyer­mekét iskolánkba, Kaposvárról is. A Határtalanul program a hoz­zánk hasonlóknak nem ad esélyt a határon túli kirándulásokra. Holott a program a hazai diá­koknak a határon túli magyar­ságról szóló ismereteit kívánja bővíteni - áll a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Apáczai Prog­ramigazgatósága ismertetőjé­ben. Kizárólag nagyobb iskolák­nak - tehetnénk hozzá, hisz a kiírás így fogalmaz: a pályázat keretében legkevesebb 20 diák és két kísérő, legfeljebb 80 diák és nyolc kísérő egyszeri utazá­sához kérhető támogatás. Az el­nyerhető pénz - osztálykirándu­lásra - nem kevés: legfeljebb 33 ezer forint diákonként, ami visz- sza nem térítendő, és utazási, illetve szállásköltségre fordít­hatnak a pályázók. A kirándulá­sokat szeptember 1. és 2012. jú­nius 30. között kell lebonyolíta­ni. Az eredményekről várhatóan 2011. augusztus végén levélben értesíük a pályázókat. A rendel­kezésre álló keret 500 millió fo­rint. ■ Márkus Kata Életre szóló élmény az osztálykirándulás. A somogyi kisiskolák diákjai nehezen juthatnak el a határon túlra Kárpátaljai magyarokkal találkoztak a szennai diákok két kárpátaljai idegenvezetőnek köszönhetően nem csupán törté­nelmi és kulturális helyeket láto­gattunk meg, hanem képet kap­tunk a kárpátaljai magyarok helyzetéről, mindennapjairól, kapcsolatukról az anyaország­gal. így összegezték a szennai is­kolások és tanárok annak az öt­napos kárpátaljai kirándulás­nak az élményeit, amelyen 16, többségében hátrányos és halmo­zottan hátrányos helyzetű diák és három tanár vett részt Egy másik pályázati támogatásnak köszönhetően jutottak el a ma­gyarlakta területre az iskolások. BEJÁRTUK BEREGSZÁSZT és Ungvári, megnéztük a nevickei várromot, a munkácsi, a huszti, és tanárok a beregszentmiklósi várat - mondták -, a Schönbomi és Perényi kastélyokat, láttuk a Sipoti vízesést és a Szinevéri ta­vat. A Vereckei-hágón felidéztük a honfoglalást a2 Árpád-vonal­nál pedig a második világhábo­rút és következményeit A Rákó­czi szabadságharc emlékeivel is találkoztunk. (Folytatás az 1. oldalról) Az aulát a Calypso kórus, a múze­umot a Tegnap világa című kiállí­tás, a Kortárs Galériát Simon Csü- la fotóművész közönségtalálkozó­ja, a mozitermet Pálfi Margit szín­művész előadása avatta fel a Kul­turális Korzóban. A kétszintessé átépített, átriumos kultúrpalota a civil szervezeteknek is helyet ad, valamint a felnőttoktatás korsze­rű feltételeit is megteremtették. A vendégeket a szabadtéren, Mar­cali elmúlt 20 évének legfonto­sabb kulturális eseményeit, fejlő­désének állomásait bemutató ki­állítás, valamint a Marcato Ütőe­gyüttes térzenével fogadta. Sütő László polgármester megnyitójában kitért arra: ezek is mutatják, hogy milyen ren­dezvényekkel lehet megtölteni a létesítményt, mely agóra jel­leggel, s a sokszínűségével vál­hat vonzóvá. Szászfalvi László államtitkár ezt a gondolatmenetet folytatva arról is beszélt: közösségi köz­pontként a kulturált emberi ta­lálkozások helye szolgálja Mar­cali és térségének kohézióját, szellemi építkezését. Azt kíván­ta az ünneplőknek, hogy a kul­turális élmények sokasága úgy tudjon összegződni, ami kifeje­zi az egységet, az összetartozás­tudatot, egymás megbecsülését. Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke pedig köszön­Több mint háromszázmillió forintos beruházással épült ki Marcali legújabb büszkesége, a Kulturális Korzó tőjében előrevetítette: hamaro­san újabb avató várható. Tár­gyalásokat folytat a város és a megye, hogy Marcali átvenné a Bernáth-hagyaték egy részét. Eddig a Bernáth Galéria adott otthont az időszaki kiállítások­nak, ám ezt a szerepet is átveszi a Kulturális Korzó. Ezért a Bala­ton festőjének szülőházát em­lékmúzeummá alakítják át. ■ Vigmond E. Korzót kapott a kultúra Marcaliban avatóünnepség A város elmúlt húsz évének legfontosabb állomásai JEGYZET CZENE ATTILA Derűs finnek sapka nélkül FINNORSZÁG CSUPA HÓ és jég Európa északi felén. Nem csoda, hogy legismertebb polgáruk a legtöbb magyar ember számára a Télapó. Aki ajándékot hoz még an­nak is, aki nem érdemli meg. EL KELLENE fogadni a sza­loncukron és a Nokián kí­vül jó tanácsokat is, hisz bár a jó fekete somogyi ter­mőföldhöz hasonló tán egy deka sincs, mégis nagyon sikeresek az ott élők. SIÓFOKRA ÉRKEZETT most Ouluból, a finn testvérvá­rosból egy küldöttség, s a lappfóldről szóló fotókiállí­tás megnyitó beszédében a nációt jól ismerő Somogyi Gyula nyugalmazott alpol­gármester csokorba szedte, hogy mit is tanulhatunk, ta­nulhatnánk tőlük. A hazafiság a finneknél nem zászlólengetés, nem melldöngetés, hanem a nemzeti adottságokkal való élni tudás. A múlt fontos számukra is, de a jövő a múltnál fontosabb. A hagyo­mány nem alternatívája a tudásnak, a korszerű tech­nológiák alkalmazásának, ezek Finnországban erősí­tik egymást. A globalizáció nem istencsapása, hanem lehetőség, amivel ők na­gyon jól élnek. NAGYON FONTOS AZ IS, hogy Finnországban a környezet- tudatos gondolkodás nem csak lózung, hanem a min­dennapok részévé vált. Tényleg abban a tudatban élnek, hogy a földet az uno­kájuktól kapták kölcsön, s arra mindenkinek, minden nap muszáj vigyázni. A „LEGFÉLELMETESEBB" az volt a finn társaságban, hogy mindegyiküknek fe­ne jó kedve volt. A moso­lyukat belülről fakasztja a nyugalom, elsősorban a kiszámítható jövő miatt. Sokat adtak ezzel is, pedig egyikükön sem volt piros sapka és köpönyeg... Megmaradhatnak a munkahelyek a barcsi cégnél Új termelőcsarnok épül a Drá­va parton a barcsi Avermann- Horváth KfL-nél. A közel 200 millió forintos beruházás ké­szültségi foka mintegy 85 szá­zalékos. A cég 107 munkahely megtartását vállalta sikeres pályázatával. Ez a térség hátrá­nyos helyzetéből adódóan ki­emelkedő jelentőségű. Németh Ferenc projekt-me­nedzser elmondta: itt fogják gyártani a nagy teljesítményű bálázógépeket. Hozzátette: céljuk, hogy minél hatéko­nyabban, gyorsabban és keve­sebb normaidővel tudjanak termékeket előállítani, hiszen ez meghatározza a jövőjüket a piacon. ■ Jeki G. SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 11., SZOMBAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom