Somogyi Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-02 / 128. szám

■ • -v:-. *'*■ f'" KÖZÉLET Június elsejétől Horváth Ádám a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki szeptember óta miniszteri biztosként irányította az intézményt. A megbízás öt évre szól. A 38 éves új főigazgató zenei tanulmányait Grazban végezte, ahol 2003-ban opera tanszakon, majd 2007-ben dal és oratórium szakon szerzett mesterdíplomát. Döntés már van, pénz még nincs kórházak Egészségszervezők menedzselik az optimális betegutakat Réthelyi Miklós tárcavezető, Nagy Anna kormányszóvivő, Szócska Miklós államtitkár, Beneda Attila kabinetfőnök ismertetik a várva várt részleteket BFTfTTTMI Brüsszelben megnyílt a Székelyföldi Iroda megnyílt tegnap Székely­föld képviseleti irodája Brüsszelben. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes szerint ez Romániának is javára válik, mivel uniós források kerülhetnek a térségbe. Még három hónapot ráhúz a NATO Líbiában „90 nappal meghosszabbít­ja a NATO a líbiai külde­tést” - jelentette be Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára. MSZP: szovjet típusú tanácsi rendszer épül az mszp szerint a kormány cserbenhagyta az önkor­mányzatokat, és szovjet tí­pusú tanácsrendszert épít ki. Pál Tibor képviselő le­szögezte: a kormányhivata­lok feladatokat vesznek át a helyhatóságoktól, miköz­ben élükön nem választott vezetők, hanem politikai kinevezettek állnak. Nem fogunk harcolni Afganisztánban? „A kormány novemberig ki­dolgozza Magyarország af­ganisztáni szerepvállalásá­nak középtávú stratégiáját. A katonai részvételt egyre inkább fel fogja váltani a ci­vil és segélyezési politika”- mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár. Szerin­te Afganisztánban javult a biztonsági helyzet, amely ennek ellenére továbbra is rendkívül törékeny. Németh: Segélyezési politika Térségi egységekre épül­het az egészségügyi rend­szer, mivel a kormány elfogadta az ágazat meg­mentésére készült Sem- melweis-tervet. Állami kézbe kerülnek a fővárosi kórházak, de az intézmé­nyek integrációjával fel­szabaduló 10-20 milliárd forint kevés az orvosel­vándorlás megállítására. Nógrádi Tóth Erzsébet­Vég Márton „Átfogó átrendezés előtt áll az egészségügy, a változásokat cél- | zó koncepciót a Világgazdaság 2 múlt év novemberi konferenciá- I ján mutattuk be” - utalt tegnap J az ágazat megmentésére készült 1 Semmelweis-terv országjárásá­nak indulására Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztéri­um minisztere. A kormány ked­den elfogadta a tervet. Végrehaj­tásával rendet vágnak az egész­ségügyben, a földrajzi szükség­letekhez igazítják az ellátórend­szert, meghatározzák az egyes ellátási szintek feladatait, ami­vel az a kormány célja, hogy ja­vuljon a gyógyítás színvonala és felére csökkenjenek a várólisták - mondta Nagy Anna kormány- szóvivő. A miniszter azt várja, hogy visszaálljon a beteg és az orvos-ápoló közötti bizalom, ami­re a szétzilált rendszerben nagy szükség lenne. A négy orvosegyetem (Buda­pest, Debrecen, Szeged, Pécs) mellett további négy, térségi egy­ségből álló ellátórendszert alakí­tanak ki, amelyben egymásra épülnek a városi, a megyei és a progresszív ellátás csúcsát nyúj­tó intézmények. Figyelembe ve­szik a közlekedési lehetőségeket, a kórházak elérhetőségét és a szakmai hagyományokat. Ám a pontos térképről nem döntött még a kormány - mondta Szócs­ka Miklós államtitkár. Egy biz­tos: nem feltétlenül a közigazga­tási határok mentén alakítják ki az optimális betegutakat, s az is biztos, hogy nem az aktív kórhá­zi ágyak számának csökkentése a cél. Arról, hogy kell-e fizetni a betegúttól való eltéréskor a be­tegnek, nincs döntés. Az alap- és a szakellátás megerősítésével megszűnik a kórházcentrikus- ság, előfordulhat, hogy funkciót váltanak egyes gyógyító intéz­ményekben, s nem kizárt, hogy a felszabaduló ingatlanokat el­adják vagy hasznosítják. Az így nyert pénzt a központi régió fej­lesztésére fordítják, mert itt nem kaptak EU-forrást. Az intézmé­Ráczienő, a magyar kórház- szövetség ELNÖKE „A szövetség egyetért a Sem- melweis-tervben megfogalma­zott erőforrás-koncentrációval, az intézmények centralizáció­jával és integrációjával, de a változtatásokhoz pénz is kell. A szervezett betegellátást tá­mogatjuk, ám szerencsés len­ne, ha nem földrajzi, hanem a közigazgatási határok mentén alakítanák ki a térségi ellátási egységeket” nyék kapacitásait, a gyógyítás progresszivitásának szintjeit és a gazdasági együttműködésüket egészségszervezési központok menedzselik. A kormány a fővárosi kórhá­zak 6-9 hónapon belüli állami kézbe vételéről is döntött. A fővá­roson kívüli kórházak tulajdon­lásáról várhatóan ősszel, az ön- kormányzati törvény módosítá­sát követően döntenek. A takaré­kosabb ellátórendszer révén 10- 20 milliárd forint mozgósítható az ágazati bérek emelésére. A Csiba Gábor, a stratégiai szövetség a magyar kór­házakért EGYESÜLET ELNÖKE „A terv legnagyobb hibája az lenne, ha nem valósulna meg. Szerencsés, hogy a vidéki kór­házak tulajdonlásáról még nem döntöttek. Az önkormány­zati törvénykezés során ügyel­ni kell arra, a település tegyen eleget fejlesztési-beruházási kö­telezettségeiknek, hogy azt ne a gyógyításra kapott pénzből oldja meg a kórház”. struktúraváltást idén készítik elő, jövőre kezdődik el, a 2012-es költségvetés mellett pedig alter­natív forrásokat is keresnek. „A Magyar Orvosi Kamara szerint a Semmelweis-terv nem oldja meg az egészségügy problémáit” - mondta a köztestület elnöke. Éger István kijelentette: a felvá­zolt betegút-, valamint az ehhez kapcsolódó ellátásszervezéssel nem értenek egyet. Azt is nehez­ményezik, nincs kilátásban a bé­rek rendezése, így a dolgozók el­vándorlása sem fog megállni. Sínké Eszter, a Semmelweis EGYETEM MENEDZSERKÉPZŐ KÖZPONT PROGRAMVEZETŐJE „Az egészségügyi ágazat átala­kításának iránya jó, ám a fő­város kivételével a tulajdonvi­szonyok bizonytalanok, csak­úgy, mint a dolgozók béremelé­se. Erre sem adott megfelelő választ ó meghirdetett Semmelweis-terwel a kor­mányzat. A térségi egészség szervezési központok létre­hozása helyes döntés. ” MSZP: káosz, rombolás az mszp szerint a Semmelweis- terv káoszt eredményez az egészségügyben, ezért Horváth Csaba felszólította a Fidesz képviselőit: ne szavazzák meg a jogszabályi változásokat. A fővárosi frakcióvezető szerint a kormány koncepciója rombo­lást hoz, az egészségügy meg csonkítását tartalmazza. Hiá­nyolta, hogy nem készült hatás- tanulmány, s nem egyeztettek a szakmai és civilszervezetekkel. Papp Magot, a magyar rezidens szövetség elnöke „A terv elfogadása az ágazat átalakítása szempontjából fon­tos döntés, ám a struktúravál­tástól, a kórházak közös köz- beszerzéseitől elvárt 10-20 mil­liárdos megtakarítás üdvözlen­dő, de kevés a rezidensek és a szakorvosok itthon tartására. Ahhoz, hogy 200 és 300 ezer forint nettó kezdő bért kapja­nak a kezdő szakorvosok, 60- 80 milliárdra lenne szükség. ” Semmelweis-terv: az első reakciók Pintér újra kinyitotta a börtönajtókat rabok A szigorú törvények és a több rendőr miatt nagy a zsúfoltság Pénteken áll először Ratko Mladics a bírák elé Ahogy arra korábban ígéretett tett, Pintér Sándor belügymi­niszter tegnap megnyitotta a 2009-ben bezárt fővárosi Gyors­kocsi utcai börtönt. A részlegben a 100 millió forintos felújítás ré­vén 237-tel nőtt a fogvatartotti férőhelyek száma. „Több rend­őrt vezényeltünk az utcára, akik több embert fognak el. Ahhoz, hogy a fogvatartottak emberi kö­rülmények közé kerüljenek, nél­külözhetetlen volt a lezárt intéz­mények újranyitása” - fogalma­zott Pintér Sándor. A belügymi­niszter szerint könnyítettek az elhelyezési viszonyokon, de cse­rébe azt várják, hogy a fogva­tartottak dolgozzanak. A tárca­vezető reméli, hogy a kormány szigorúbb büntetéspolitikája és a három csapás törvény megfe­lelő mértékű elrettentő érővel bír majd, így további bezárt inté­zetek megnyitására csak akkor fog sor kerülni, ha az szükséges. Magyarországon jelenleg 17 ezer 166 rab van börtönben, szá­muk idén már több mint 800-zal nőtt. Kökényesi Antal országos bv-parancsnok elmondta: ösz- szességében 136 százalékos telí­tettséggel működnek a börtö­nök. Legrosszabb a helyzet Sza­bolcs megyében, ahol 214 száza­lékos a zsúfoltság. Korábban Szabó Máté ombudsman és több emberi jogi szervezet is jelezte: drámai állapotok uralkodnak a magyar börtönökben. ■ A fővárosi Gyorskocsi utcai fcSríönt 3.00 miilió forintért újították fel Elkészült a Ratko Mladics volt boszniai katonai főparancsnok elleni vádirat új változata a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélke­ző Nemzetközi Törvényszéken; az egyik vád tovább­ra is a népirtás - je­lentette be Serge Brammertz főügyész szerdán Hágában. A múlt héten letartóztatott fővád­lott pénteken jelenik meg elő­ször bírái előtt, hogy nyilatkoz­zon, bűnösnek tartja-e magát a vádpontokban vagy nem. A fő­ügyész elmondta: a vádiratot egyebek között annak érdeké­ben dolgozták át, hogy az eljárás minél gyorsabban lefolytatható legyen. A vádpontok között to­vábbra is szerepel polgári sze­mélyek üldözése, gyilkosság, ki­telepítés, embertelen cselekede­tek, túszejtés, fosztogatás. Még nincs döntés arról, egyesítik-e Mladics és Radovan Karadzics volt bosz­niai szerb vezető vádiratát. Mladics kedd este érkezett meg a Hágához tartozó Scheve- ningenbe, a törvényszék börtö­nébe, ahol egy 10 négyzetméte­res cellát kapott. A főparancsnok elfogása és kiadása után felgyor­sulhat Szerbia uniós integráció­ja, ez volt az egyik feltétele az ér­demi párbeszéd megkezdésének Belgrád és Brüsszel között. ■ ■ Elkészült a vádirat i^j változata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom