Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám
SZTORI 5 Dll. MAJUS 15., VASARNAP l/i'z mar van, oktoberben jeg is lesz arosliget Latszik mar a budapesti mujeg feluji'tasanak vege - A csonakosok pentektol evezhetnek fyolc eve csak a por es a zemet gyulik nyaranta budapesti varosligeti to ledreben. A mujeg huto- sohalozata nem bfrta lar a vizet. Tobbek ko- ott ezert, es persze a fo- adoepiilet siralmas alla- ota miatt kellett felujita- i a palyat. A projekt be- ijezese egy szezont csu- zott, de iden atadjak. Arvay N. Tivadar gy ottfelejtett mobilvece all a arosligeti to egyik sarkaban, a siitortdkon mar csaknem 30 sntimeter mely vizben. Jellem- o” - mondom fotos kollegam- ak lemondoan, a kek bodegara mtatva. Mindketten egiink a ki- ancsisagtol, hogy vajon hogyan melik majd ki a feledekeny me- isok a parttol jo kohajitasnyira rvalkodo muanyag illemhelyet meteres vizbol, hiszen majus 0-an nyolc ev utan ujra meg- yit a Vajdahunyadvar toveben a sonakazdto. Egy nemreg meg ajlektalanok altal onkenyesen lfoglalt trafohaz fele baktatunk, mely most takaros kuriakent ipul a platanok alatt. Az Elmu segltett - deriil kl ne- any pillanattal kesobb. „Le kartak dozerolni a regi trafot - londja az ajtoban Bartha Lasz- 3, a Varosligeti Mujegpalya igaz- atoja. - Terdig allt bent a sze- let meg a fekalia, megis meglat- ak benne a lehetoseget. Felke- esttik a villamos muvek illete- eseit, adnak inkabb nekiink, jo jnne irodanak a mujeg felujlta- a idejen, kesobb meg kulturka- ezo, amolyan bekes piheno le- ietne. Bolintottak, mi meg oriil- Link, s Lampert Rozsa, a Kultu- alls es Oroksegvedelmi Hivatal (luemlek-feliigyeldje is lelkese- ett az otletert.” Odabent leiiliink Bartha ur ieiglenes irodajaban, hata mo- ;ott a falon harom hatalmas mu- zaki rajz: a mujegpalya epiilete- lek harom szintje, a felujitasi erv minden reszletevel. S bar iivb heten megnyitora kesziil- lek, idefele jovet szerkezetkesz, le nyilaszarokkal meg kisse hi- nyosan ellatott eptilet fogadott ninket a Mucsarnok mogott. Valoban, egyelore csak a csonaA varosliget mujeg szamokban Beruhazas erteke 4,7 milliard forint lAL 0?rMBE! Bartha Laszlo, a mujegpalya igazgatoja szerint mostantol otven evig ehhez nem kell hozzanyulni kazoto nyit, de a viz alatt keszen all az oktoberi iizemkezdesre a legkorszerubb technikaval fel- ujitott korcsolyapalya is - mond- ja Bartha Laszlo. - Pentekig el- kesziil a mujeg epiilete elotti se- tany, a partszakasz kiepiteset mar befejeztek, a csonaksteg is all, nines akadalya a nyari sze- zon inditasanak.” Kisetalunk a vizhez, mutatom is rogton a „vizi vecet” az igazga- tonak, de pestiesen szolva ala- posan beegek. „Az is egy a modern installaciok kozott - mond- ja Bartha ur. - A Szepmuveszeti Muzeum szervezett kortars szo- borkiallitast a to ujjasziiletesere idozitve, 25 nemzetkozi hiru al- koto reszvetelevel." Hirtelen er- telmet nyernek a felbe fureszelt Volkswagenek, a semmibe me- redo rozsaszin nyaloka es a felig vizbe rogyo portasbode. Hiaba, haladnom kellene a korral. A mujegpalya fogadoepiilete- nek egyelore esupasz falai mel- lett viszont megerint benniinket a klasszikus szepseg. A homlok- zaton mar ott figyelnek azok a barokkos szobordiszek, amelyek a felujitas elbtt a rajuk hordott tucatnyi festekreteg miatt mar csak amorf hupliknak latszot- tak. Bartha Laszlo megall a fo- epiilet kozepenel, es az ovalis ab- lakkeretekre mutat. „Hat nem csodalatos? Nehany eve meg el- kepzelni is nehez lett volna, hogy ez az eptilet ennyire szep lesz egyszer. Velhetoen ez lesz eletem legnagyobb projektje, Semmin nem sporoltak A mujeg mindenben a legkor- szerubbet kapta. Uj peldaul a beleptetorendszer, amely ke- pes lesz kezelni a legujabb ge- neracios mobiltelefonok fize- tesre (rt alkalmazasait es az uj bankkartyakat: a vendeg megallds nelkill besetal a kapun, a jegy drat pedig a telefonszamlajaval fizeti meg. A hagyomanyos jegyeket es berleteket plasztikkdrtyak valtjak, amelyek az oltozo- szekrenyeket (ezekbol ezer dll majd a vendegek rendelkeze- sere) is nyitjak. Az eptilet ege- sze akadalymentesitett lesz, az etterem, az irodak es a korcsolyakolcsonzo mellett egy idegenforgalmi informacios kozpont is helyet kap benne. A diszterem pedig kulturdlis esemenyeknek, kiallitdsok- nak, es a menedzsment reme- nyei szerint a legktilonfelebb rendezvenyeknek ad majd helyet. amelyet az elejetol a vegeig ira- nyitok, de biiszken mondhatom, hogy a felujitas utan legalabb 50 evig olyan mujegpalyank lesz, amely eurdpai viszonyok kozott is a legkorszerubbnek szamit. S mindez a kivitelezes esuszasa el- lenere is ugy valosul meg, hogy alig ne- hany tizmillio forint- tal lepjiik tul a terve- zett koltsegeket.” Mielott gyanakodni kezdenenk, hogy a tobblet a regi varosve- zetes valamelyik promi- nensenek zsebebe vagy cegenel landolt volna, Bartha ur magyarazatot ad a pluszkiadasokra. „A regi disztermet a belso- epiteszek modern dizajnnal almodtak ujra. Hatalmas tiikrok- kel, korszeru vilagitassal, egy- szeru butorokkal. A falakat va- kargatva azonban elobukkantak a nyolcvan ewel ezelotti arany- diszitesek, ugyhogy Lampert Rozsa, a KOH illetekese uj terveket keszittetett. Minden az 1926-os allapotokat tiikrozi majd: valodi aranyozas keriil a falakra, regies csillarokkal, elrejtett epuletgepe- szeti megoldasokkal. Ez pefsze tobb penzt visz el, de a vegered- meny minden ketkedot meggyoz majd.” S hogy mitol lesz szuperjo az uj mujeg es a csonakazoto? Pel- 1 daul attol, hogy a viz- szint minimum 86 centimeter lesz a ko- rabbi 40 helyett. Az ide tervezett vadiuj csona- kok evezos es kenu uzemmodban is mukod- nek majd a tavon, amelyet a Szechenyi fiirdo hasz- nalt termalvizevel, illetve kutjaibol toltenek majd fel. A jegpalya pedig akar mar oktober kozepen fogadhat majd la toga- tot, mert az uj gephaz plusz 10-13 fokig viszonylag gazdasa- gosan birja a palya huteset. Tortenet a sziv szines almairol egy rideg korszakban RADOS VIRAG van ugy, hogy az ember keres valamit, tudja is, hogy mit, az- tan a nagy kutatas kozben va- ratlan kinesre bukkan. Csak ugy, raadaskent. Igy jart fiatal ismerosom, Balogh Istvan. Be- kesi szarmazasu emberkent szukebb hazaja tortenetet ku- tatta, es allandoan egy ktilon- leges noi nevbe botlott. Lang Ida. Ott volt a bekesesabai get- to halottainak listajan, akik- nek emleket a helyi temetoben kiilon parcella orzi. A sirfelira- ton tobbek kozt ez olvashato: „irdno”. Elt 1897-tol 1944-ig. A korabeli lapokban lepten-nyo- mon feltunnek alkotasai. Pedig, mint kideriilt, Lang Ida ki sem mozdult sziilovarosabdl, az akkor hetezer lelkes, bekesi Vesztorol. Ferje es ket gyerme- ke mellett elte le eletet. az a fajta muvesz volt, akire azt mondjak: meltatlanul elfe- ledett. Finom hangu, borongo. versei, ha nem is allitjak egy vonalba Kosztolanyival vagy Toth Arpaddal, e nagy koltok lelki tarsava emelik ot. „Ilyen az, amikor egy tehetseges no almodozni kezd - mondja Istvan kutatotarsa, Virag Emese. „Kepzeletben kilep kornyezete- bol, amely a mindennapokban fogva tartja. Rejtett elete lesz. Csaladcentrikus no leven, Lang Ida nem bontotta szet az ot kd- riilvevd kozeget, inkabb beliil lazongott.” Ennek lenyomata egyetlen fennmaradt kotete, az 1944-ben megjelent „Tun- doklo hid”. MILYEN SOKAN VAGYUNK lgy ezzel! Keressiik a helyiinket, mert homalyosan erezziik, az valahol mashol van, mint ahol eppen vagyunk. De a minden- napok, a kotelesseg, a lelkiis- meret vagy a megszokas terhe alatt nem mozdulunk. Voltak ugyan, akik kitortek a regibol az uj kedveert, mint peldaul Paul Gauguin, a festo, aki ege- szen Tahitiig „kergette” onma- gat. Vagy Georges Sand, a ferfi modra elo, szabad szellemu irond. Lang Ida nem ilyen volt. Talan ezert sem tud rola sem- mit a szenzaciohajhasz utokor. de most ket fiatal megtalalta a konyvet, es osszefogott, hogy megmentsek ot az emlekezet- nek. Tanulmanyokat irtak, es megszerveztek a kiadast. Sot, Balogh Istvan nemesak hogy palyazatot nyert a megjeleneshez, de sajat zsebbol is aldo- zott ra penzt. Meggyozodese, hogy Lang Idanak helye van az emberek konyvespolcan. Ahogy Virag Emese l'rja: Jolla nyoman porcelanfigurak kel- nek eletre, lakatlan palotak baltermei nepesednek be ujra, (...), eletre kelnek a csillagok is, egy sziv szines almaiva ele- venedik az egesz vilag.” olyan idoket elunk, amikor nagy sziikseg van az almokra. Ebben a rideg vilagban sok- szor kutatni kell utanuk. Lang Ida verses almait peldaul meg sajat, ma elo rokonai sem is- mertek. Es kellenek az olyan almok is, amiket valora valt az ember. Istvan es Emese alma egy uj konyvrdl valosag lett. A ket fiatal tehat az almok nyomaba eredt, es megtalalta oket. Nem, nem Budapest! Athen! A gorogok kiakadtak: a jelek szerint csodbe megy szeretett hazajuk, amelyet megint a gazdag nyugat-europaiaknak kell megmenteni. Nem lesz tobb 18. havl (!) fizetes sok allaml allasban, nem lesz pontossagi bonusz annak, aki idoben beer munkahelyere, nem tarthat a mozdonyvezetok szabadnapja 28 oraig, nem garantalnak a gyogyszertaraknak 35 szazalekos nyereseget: Csoda-e, ha kitort a balhe?
