Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-11 / 84. szám
4 A KÖLTÉSZET NAPJA SOMOGYI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ Egy kaposvári családanya a Parnasszuson Kisfaludy Kötéséről indult, első nőként választotta tagjává a Petőfi Társaság, lánya is jól rímelt Talán nem mindenki tudja, hogy a kaposvári Kisfaludy utca nem Károlyról és nem Sándorról, hanem egy igazi somogyi költőről kapta a nevét: Kisfaludy Ataláról. KISFALUDY ATALA: Neheztelsz... Neheztelsz, hogy lantom mindig Oly panaszló hangot ad; Neheztelsz, hogy szemeimből Mindig újra köny fakad. Nem tudod, hogy ősz felé oly Búsak a madárdalok, S hogy a virágnak szemében Napnyugatkor köny ragyog? Neheztelsz, hogy halvány arczom Mindig oly sötét s hideg; Neheztelsz, hogy mosolyogni Már-már el is feledek. Az éjszaka nem sötét-e, Ha letűnik csillaga? S hol a virág, hol a levél, Ha eljő a tél fagya? Már nem csupán verseket, hanem ezeknél erőteljesebb novellákat is írt. Elbeszéléseinek kötete 1879-ben Rajzok címmel jelent meg, s a következő évben kiadták összes költeményeit. Atala többször erőt vett visszahúzódó természetén: utazásokat tett Európában, rendszeresen jótékonykodott, és a kor jeles íróit, költőit látta vendégül. Szalayék háza a város egyik kulturális központjává vált. Kisfaludy Atala 1904-ben a Berzsenyi Társaság megalapítása körül is bábáskodott, mégis csendesen, az új nemzedék előtt szinte ismeretlenül hunyt el 1911-ben Kaposváron. A legújabb időkben több irodalmár és helytörténész - többek között Cséby Géza, Laczkó András, Lévai lózsef György és Takáts Gyula - fáradozott azon, hogy ne merüljön feledésbe Kisfaludy Atala neve: az első hölgyé, akit tagjává választott az 1876-ban életre hívott Petőfi Társaság. Atala három leánya közül Szalay Fruzsina szintén jeles költőnő volt; közös sírkövüket 1996-ban avatták fel a kaposvári Keleti temetőben. Nagy Zoltán Az 1832-ben Kötésén született hölgy a Dunántúl egyik legősibb nemesi családjából származott, s apai ágon valóban távoli rokonai között tisztelte Kisfaludy Károlyt és Sándort. Édesapja drago- nyos kapitány és Vas vármegyei birtokos volt, Somogyországban Atala anyja révén jutott földhöz a família. A lány Pozsonyban végezte tanulmányait, de a szünidőt mindig otthon, Kötésén töltötte a nagyanyjánál. A szociális érzékenységéről, segítőkészségéről ismert asszony maradandó hatást tett a kis Atalára, akinek a falusiakkal való mindennapi kapcsolat, a somogyi táj szépsége, a Balaton ekkor vált meghatározó élményévé. 1852-ben a következő évtizedek egyik legismertebb kaposvári személyisége: Szalay Károly ügyvéd, a későbbi országgyűlési képviselő vette feleségül Atalát. A megyeszékhelyre költözött, Kötéséhez fűződő kapcsolatát azonban élete végéig megtartotta. Házasságkötése után hosszú, lázas betegség verte le a lábáról, ezt kezdett verseket írni. Egyik művét Roboz István újságíró-író elküldte a Hölgyfutár című fővárosi- lapnak, amely a címoldalon közölte azt 1858 júliusában. A lap később is gyakran adott helyet verseinek, de Atala a Divatcsarnokba és a Családi Körbe is írt. Nem szeretett szerepelni, eleinte csak a keresztnevét adta műveihez; összegyűjtött verseit tartalmazó első kötete Atala költeményei címmel 1861-ben jelent meg Pesten. A verseskönyvről Szász Károly méltatása nyomán az irodalmi közvélemény is tudomást szerzett. Kisfaludy Atala szentimentális költeményei főleg a szerelemről, az elmúlásról, a szenvedés, a kiszolgáltatottság érzéséről szóltak, sokszor dolgozta fel a biedermeier kedvelt témáit. Szecessziós szépségkultusza, a lelki harmónia utáni vágya meleg emberi érzelmek, merengő, álmodozó hangulatok tolmácsolójává tették. Szabó Richárddal együtt 1861-ben megindította a Gyermekbarát című újságot, ahol több gyermekverse is megjelent, a folyóirat a'zömah nemsokára megszűnt. Az 1860-as évek végén egyre súlyosbodó szembaja testben és lélekben is meggyötörte, s elvonta az alkotástól. Mégis ez az idő teremtett számára alkalmat a költői elmélyülésre, az érettebb művek megformálására. Éppen ekkor írt verseivel Kisfaludy Atala nem szeretett szerepelni, először csak a keresztnevét adta verseihez, amelyek főként szentimentális hangvételűek voltak. Őt tekintik Kaposvár első költőnőjének jutott a legmagasabbra. Hosszú hallgatását Roboz István lapszerkesztőnek sikerült megtörnie, aki 1870-től sorra jelentette meg munkáit a Somogy című hetilapban, s a Fővárosi Lapok, a Koszorú, a Vasárnapi Újság és a Képes Családi Lapok is örömmel fogadta újbóli jelentkezését. Csodálatos tehetség volt Roboz: Atala minden tekintetben első írónője az országnak Dicsőségeinek zenitjén is mintakép volt mint anya, feleség A SOMOGYI HÍRLAP BÚCSÚZÓ SORAIBÓL: „Egy költői lelkületű, csodálatos tehetségű igazi magyar nagyasszony hunyta le örökre szemeit az éjszaka. Szalay Károly volt országgyűlési képviselő, a nagyhírű kaposvári ügyvéd özvegye, született Kisfaludy Atala meghalt 79 éves korában. Az országos hírű költőnő, ki nagy rokonaitól, Sándortól és Károlyiéi örökölte költői lelküle- tét és tehetségét, a hetvenes és nyolcvanas évek legolvasottabb és legnépszerűbb költőnője volt. ” roboz istván, a másik híres kötcsei születésű irodalmár ezt írta róla 1880-ban megjelent könyvében: „Kisfaludy Atala jelenleg minden tekintetben első írónője az országnak.. SOHASEM DOLGOZIK kenyérkeresetből, hanem az ihlet ösztönzésére; ezért nincs egy munkája sem, mely magán ne viselné a tehetség bélyegét... A világtól elzárkózott, de azért vendégeket szívesen fogad, szegényeket vigasztal, betegeket gyógyítJÓ ÉS NEMES SZÍVét áldják a szegények, mert segély nélkül még egy sem hagyta el küszöbét. ” a somogyvármegye című napilap így köszönt el tőle: „A mai irodalmi mérték már nem biztosítana neki oly fényes sikereket, de ez egy csöppet sem von le költészetének értékéből, amely a maga idején, a maga korában jelentős volt... szalay károlyné dicsőségeinek zenitjén sem kívánkozott ki boldog családi életének szűk köréből. Igazi mintaképe volt a legjobb anyának és feleségnek... az agg írónő, kinek tevékeny műkö- "•azz-/ dése mellett egészen új irodalmi irányok vertek gyökeret és hervadtak már le teljesen, élete utolsó napjáig megőrizte szellemének frissességét, és folyton érdeklődéssel kísérte az irodalmi élet összes moz- | galmait, meg-megúju- : ló forradalmait. ” Szülinap versekkel Hatszáz versét égette el, mert azt hitte: a kutya sem kíváncsi a gondolataira Helyi alkotók: pontokat ér a kultúra Segesden 1241-ben április 11-én kezdődött a gyászos végű Muhi csata, ahol a tatár seregek szétverték Béla király seregét. 1896-ban már jobb hír kapcsolódott ehhez a naphoz; Athénban Hajós Alfréd úszásban megszerezte Magyar- ország első olimpiai aranyérmét. Április 11. József Attila születésnapja miatt lett kiemelt a naptárban. 1964 óta a költészet napja. Az ínséges időkben is jut ilyenkor figyelem a versekre. A születésnapjáról is írt verset József Attila: „A tállá kalászait hányva/ S a verebek közé beleesvén/ nagy szél kapott föl egyszer engem/Hirtelen, április estén”. A nagy szél valóban messzire repítette: a költészet csúcsára... A somogyudvarhelyi 84 éves Horváth Rudolfról még a falubeliek sem tudták, hogy verseket ír, úgy „lepleződött le”, hogy 3. díjat nyert egy versenyen. A férfit levente gyerekként háromszor hurcolták el a nyilasok, de mindig megszökött. Aztán az élet mégis rabságba kényszerítette, a szovjet hadifogságból 1947 augusztusában, csonttá soványodva ért haza. 1949-ben elkezdett verseket írni, soknak volt ihletője a rabság, talán még többnek az Isten, a létezés értelmének keresése. Később legalább hatszáz költeményt el is égetett, mert azt gondolta, hogy a kutyát se érdekelnék. Máig bánja. Könyvvel és baráttal. 2007-ben jelent meg kötete Csak vers címmel, Szántó Kiss Imre álnéven Egy szó a szépért Vedd föl a szépet öledre, dajkáld, tedd még szebbé. Akard, hogy jó is legyen, gyengéd,/még édesebb mint a régebbieké. Arca legyen, két simogató keze/mint az angyalé. Ne vádold ki sarat dob elibéd,/ö is egy anyáé. Legyen szép a szó is,/ fényes,/mint az ég/ a'gusztus este. Ahová lépsz az is/ legyen szép mint azé/ ki a szépet szerette. Helyi alkotók mutatkoznak be időről-időre - a remények szerint nemcsak helyieknek - a segesdi könyvtárban. A hagyomány tavaly indult, amikor számos segesdi kiállított, most pedig a költészet napja apropóján folytatódik: Mi segesdiek címmel Koncz Andrea tanárnő munkáiból nyílt kiállítás. Péntek László polgármester ajánlotta a közönség figyelmébe az alkotót. Megtudtuk: az alföldi származású pedagógus 2010 szeptembere óta a segesdi és taranyi általános iskola tanára, ahol „igyekszik tanítványaiba belenevelni a művészet sze- retetét. A könyvtár emeletén művészeti képeslap kiállítás nyílt a budapesti Keresztes Sándorné képeslapjaiból, aki a Somogyiak Baráti Körének tagja. Az antik világtól napjainkig jelenít meg képzőművészeti alkotásokat. A megnyitó után az általános iskola vers és prózamondói vetélkedtek, Pantyata Alexandra a 7-8.-, Orsós Vanessza az 5-6. osztályosok legjobbja lett. A rendezvény egyébként nyitóprogramja is volt egy sorozatnak, mint azt Nagy Erika könyvtárvezetőtől megtudtuk. Meghatározott helyi események szervezésével, azokon való részvétellel ugyanis pontokat lehet egész évben gyűjteni, és aki a legtöbbet szerzi, ajándékot kap. ■ Varga A.
