Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám
2011. ÁPRILIS 10., VASARNAP 7 INTERJÚ polgár judit Akkor igazi a siker, ha az odáig vezető utat is élvezzük. Úgy érzi, testvéreivel sokat tettek a sakkegyenjogúságért. Most a család a sakk elé került, de az Eb-bronz hatalmas siker. SAKK FÉRFIAGGYAL, NŐI ÉRZÉKKEL Bennünket nagy család vett körül, teljesen természetes volt, hogy még a karrierünknél is fontosabb az, hogy gyerekeink legyenek - mondja az újra csúcsformában sakkozó Polgár Judit. Fábos Erika Most, hogy bronzérmet szerzett az egyéni Európa-bajnok- ságon, olyanokat írtak a lapok, hogy a legjobb formáját idézve sakkozott. Csak másoknak volt meglepetés ez az eredmény, vagy önnek is?- Éreztem, hogy most jó formában vagyok, de magam sem gondoltam, hogy nemcsak az eredménnyel, de a játékommal is elégedett leszek majd. Olyan partikat sikerült játszanom, amelyek közül egy-kettő biztos bekerül a legjobb mérkőzéseim közé.- A sakk nyilván nem szerencse dolga. Mi kell ahhoz, hogy a legjobb formáját hozza az ember?- Ha megy a játék és jönnek a jó eredmények, az segít, de ez elég komplex dolog. 2009-ben a világkupán elindult egy folyamat, amikor a kritikus pillanatban tudtam fordítanj egy partit és nagyon jól végeztem. Azt hiszem, mindez,,annak is köszönhető, hogy az elmúlt egy-másfél évben frendszeresebben és többet tudtam edzeni. Ahogy a gyerekek nőnek, egyre könnyebb, Hanna is óvodás már, és egyre jobban elfogadják, hogy anya néhány napra eltűnik, aztán visszatér. Túl vagyunk egy lakásfelújításon is, amitől szintén nagyon megkönnyebbültem.- Hány csúcssakkozó sorolná még a világból, hogy azért megy most jobban a játék, mert túl van a lakásfelújításon és a gyerek már óvodás?- Talán a női mezőnyben néhá- nyan, de tényleg nem jellemző. A profi nagymesterek között még a férfiaknál is ritka, hogy gyerekük van.- Mennyit kell ahhoz edzeni, hogy valaki az élvonalban lehessen?- Az igazi profik napi 8-10 órát sakkoznak. Én úgy 5-6 órát tudok most sakkal foglalkozni.- Ha női sakkozókról beszélünk, a Polgár lányokon kívül van, akinek az átlagember tudhatja a nevét?- Nem nagyon, a sakkot világ- színvonalon eleve nagyon kevés nő játssza. Nemzetközileg, női szinten nincsenek olyan kimagasló eredmények. A férfiversenyekre jobban odafigyelnek, pontosabban a nyílt versenyeke, mert már így hívják és nem úgy, hogy férfi- meg női verseny. Nagyon sokat tett a családunk és mi, hárman lányok azért, hogy ez megváltozzon. Az, hogy a mai napig folyamatos téma a sakkvilágban, hogy legyenek-e külön női versenyek, az ennek köszönhető. Én megmutattam, hogy egy nő is képes elérni olyan eredményt, amit a férfiak, és szellemi sportok esetében értelmeden női A sakk népszerűsítésével szeretnék foglalkozni. Ezért írtam a Sakkjátszótér című munkafüzetemet. Ezenkívül csak az a célom, hogy jókat sakkozzak. Majdnem függetlenül az eredménytől, elégedett lehessek a játékommal. „Hogy minden siker vagy esetleg kudarc után a családhoz megy vissza az ember, gyógyító és kijózanító hatású.” meg férfi kategóriában gondolkodni.- Mikor sikerült először férfiakat legyőzni a sakktáblánál?- Rögtön az első versenyemen, 6-7 éves lehettem és egy háztömbbajnokságon történt. Még arra is emlékszem, hogy egy pici mágneses sakkészletet nyertem.- Rossz néven vették a fiúk, hogy elvitte előlük a mágneses sakkot?- Voltak ott meglett férfiak is és nagyon meglepődtek, az biztos. Nekem természetes volt, felnőttek vettek körül mindig, mivel Zsuzsi és Zsófi akkor már sakkoztak, tehát semmi különöset nem találtam benne.- Kicsit később, amikor még mindig kislány volt, férfi bajnokok ellen is rendszeresen nyert. Hogy viselték ezeket a vereségeket?- Zsuzsi mondta egyszer, amikor már hosszú évek óta játszod, hogy egészséges férfi ellen még egy partít sem nyert. Mindig volt valami kifogás. Az én ellenfeleimnek is gondot okozott mindig. Kiskoromban még rá is tettem egy lapáttal, ha olyan felnőttet vertem meg, aki nem volt szimpatikus vagy gonosz volt velem. Úgy a 90-es évek végére értem el, hogy nem úgy néztek rám, hogy mivel nő vagyok, ciki, h. t ők vesztenek, hanem úgy, mint egy másik férfi játékosra. Persze akkor már olyan élő pontjaim voltak, amit nem lehetett mással magyarázni, csak a munkával.- Ettől keményebb és férfia sabb lett a karaktere, vagy csak a sakktáblánál?- A mentalitásomon hagyott nyomot. Azt mondják rólám,, hogy férfiagyam van. Lehet Az viszont biztos, hogy sokkal racionálisabb vagyok, mint általában a nők. Névjegy POLGÁR JUDIT 1976. július 23- án született Budapesten. 9 éves korában nyerte első nemzetközi versenyét, 12 évesen és 14 évesen korosztályos világbajnok lett a fiúk között 1991 óta eérfi És női'nemzetköz' nagymester. 1991-ben, 15 évesen megnyerte a férfiak szuperbajnokságát 1989 ÓTA MEGSZAKÍTÁS nélkül vezeti a női világranglistát női csapatban kétszeres olimpiai bajnok (1988. Szalomki és 1990. Újvidék), a férfid a- Az egész gyermekkorukat végigsakkozták, magántanulóként jártak iskolába, versenyeztek. Baráti kapcsolataik is csak a sakkvilágból voltak?- Igen, a sakk azért nem olyan, mint mondjuk az úszás, hogy nem lehet közben beszélgetni. Az edzőpartnereinkkel jó barátságban voltunk, aztán voltak a szüléinknek családi barátai, akiknek voltak gyerekeik, és hát ott voltunk egymásnak mi hárman, nemcsak testvérek, de barátnők is vagyunk a mai napig. patban olimpiai ezüstérmes ' (2002. Bled). 2002-ben beválogatták a Világválogatottba és legyőzte Kaszparovot. TÍZSZERES SAKK OSCAR-DÚAS, ŰZ évszázad sakkozónője szavazáson is Oscar-díjat kapott. Budapesten él. félje Font Gusztáv állatorvos. 2004-ben született első gyermeke, Olivér, második gyermeke, Hanna 2006-ban. hobbija: a pingpong, kirándulás a családdal, színház, mozi.- Évekig egész napokat töltöttek együtt, ma pedig hárman három különböző országban élnek. Nem furcsa?- Ráadásul nem is közeli országban: Zsuzsa Texasban telepedett le, Zsófiák pedig Jeruzsálemben élnek. Rengeteget kommunikálunk az interneten, telefonálunk és évente egyszer az Aquaprofit versenyre mindany- nyian összejövünk, ez immár öt éve hagyomány.- A nővérei élete is máig a sakk körül forog?- Zsuzsa Amerikában alapított egy sakkiskolát, amit nagyon nagy lelkesedéssel csinált. Most pedig, mivel ott nagyon komolyan veszik az egyetemi sportéletet, egy tanszéket vezet, ahol a sakkal foglalkozik. Zsófi előbb lakberendezést tanult, most pedig grafikával foglalkozik, mindig nagyon kreatív volt. Versenyezni viszont egyikük sem versenyez már régóta.- Az hogy dőlt el, hogy ön Budapesten marad?- Mindannyiunk esetében a párunk volt ebben a meghatározó. A nővéreim is a párjukat követték, én pedig az ő kedvéért maradtam itthon.- 23 éves volt, amikor férjhez ment, viszonylag korán, ahhoz képest, hogy azt gondolná egy kívülálló, a sakk egy zárt világ, elvont emberekkel, és biztosan nehéz egy fiatal lánynak az ismerkedés, ha sakkozó.- Igen, kicsit olyan ez, mint a művészvilág, csak innen nem lehet kiöregedni. De általában nem könnyű ez manapság a nők számára. Sok minden megváltozott a fejekben, rossz irányban. Nagy a dilemma, hogy férj és család, vagy karrier. Bennünket nagy család vett körül, teljesen természetes volt, hogy még a karrierünknél is fontosabb az, hogy gyerekeink legyenek. Szerencsém volt ebben. A vizslámat vittem állatorvoshoz a későbbi férjem rendelőjébe. így ismerkedtünk meg és elég gyorsan egyértelművé vált, hogy házasságot és gyerekeket akarunk.- Pedig az édesapjukat jó sokáig minimum bogaras embernek tartották és mindenki attól féltette a Polgár lányokat, hogy nem lesz belőlük egészséges felnőtt. Ezekből a dolgokból gyermekként éreztek valamit?- Persze, hogy éreztünk. Nap mint nap téma volt, mikor mit írnak rólunk az újságok. Egyik nap elmegyógyintézetbe, máskor börtönbe akarták hurcolni, mert nem volt hajlandó iskolába járatni minket. Magántanulóként tanultunk a szüléink módszerei szerint, hiszen ők pedagógusok. A világ számos iskolájában tanítottak már a módszereik szerint, a nővéreim nemzetközi hírű sakkozók voltak, amikor apámékkal még mindig packázott a magyar hatóság. Pedig mindhárman négy-öt nyelven beszélünk, a sakk mellett kiválóan pingpongozunk, több diplománk van, és feleségként is megálljuk a helyünket. Nekünk volt boldogtalan, elnyomott gyermekkorunk?- Tényleg nem hiányzott belőle semmi?- Egy gyerek roppant alkalmazkodó, másrészt nem is tudtuk, minek kéne hiányoznia. Azt érzékeltük, hogy sikereink vannak a sakkban, otthon szeretet vesz bennünket körül és rengeteget utazhatunk a világban, ami a 80-as években azért semmiképpen nem volt általános.- A Polgár lányok közül is mindig önt tartották a legtehetségesebbnek, zseniként és csodagyerekként emlegették. Ettől sosem szállt el?- Amikor hazajöttem egy-egy siker után, a szüleim otthon azonnal leállítottak, hogy oké, ez nagyon szép, de holnaptól ugyanúgy folytatódik a hétköznapi élet. Az, hogy minden siker vagy esetleg kudarc után a családhoz megy vissza az ember, nagyon gyógyító és kijózanító hatású.- A gyerekeik már sakkoznak?- Olivér 6,5, Hanna pedig 4,5 éves és úgy másfél éve kezdtük el. Angol oviba járnak és ott az én könyvemből, a Sakkjátszótérből foglalkoznak a sakkal heti kétszer, mint ahogy a többi gyerek is, mivel ez benne van az óvoda pedagógiai programjában.- Van valami szigorú elvszerű- ség a nevelésükben, a hogylrínak idején az ön esetében?- Az mindenképpen, hogy mindig tartalmasán teljen az idejük. Két idegen nyelven, spanyolul és angolul már beszélnek és szeretnénk, ha mindig jó hangulat és nyugalom venné körül őket itthon.- A sakk terén már minden megvan, amit valaha el akart érni, vagy vannak még célok?- A sakk népszerűsítésével szeretnék foglalkozni. Ezért írtam a Sakkjátszótér című munkafüzetemet gyerekeknek és készül egy könyv a sakkpályafutásomról is, amiben a legemlékezetesebb játszmáim lesznek. Ezen kívül csak az a célom, hogy jókat sakkozzak. Majdnem függetienül az eredménytől, elégedett lehessek a játékommal.- Tíz éve még tervezgette, hogy egyszer a férfiranglistát is szeretné vezetni.- így van, de túl sok mindent kellene feláldoznom, és úgy érzem, hogy az már nem érné meg. Ez, amióta gyerekeink vannak, lekerült a napirendről. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy mindent elértem, amit egy nő a sakkban elérhet a világon.- Mást jelent most a siker, mint amikor még nem volt Olivér és Hanna?- Megváltozott a fontossági sorrend, amióta saját családom van és anya vagyok. Mindig úgy gondoltam, hogy az tud igazán sikeres lenni, aki a hozzá vezető utat is élvezi. Nekem mindig boldogságot okozott a sakk, de most már más is boldogságot okoz. Az, ha a férjemet boldoggá tehetem, az, amikor a gyerekeimmel vagyok, ha itthon minden rendben. Ma sokkal gazdagabbnak érzem magam lelkileg, mint bármikor. f k 7 ft i
