Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám
8 2011. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP GAZDASÁG Sokan a Mai Zrt.-t tartják felelősnek, de bíróság még nem mondta ki ezt Legalább öt hatóság mulasztása vezetett a vörös- iszapömléshez - áll az ombudsman jelentésében, amely fél évvel a tragédia után, a héten készült. Braunmüller LajosSztojcsev Iván őzöm Legalább,öt hatóság hibázott az ajkai timföldgyár tározóinak engedélyezésében, mert külön-kü- lön, csak szűk szakmai szempontjaik szerint közelítettek a veszélyes létesítmény működéséhez, illetve csak a hatáskör hiányát állapították meg, írta Fü- löp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a tavaly októberi katasztrófa hátterét vizsgáló jelentésében pénteken. Az ombudsman vizsgálata szerint a tározóra, mint vízi létesítményre vonatkozó engedélyt á Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adta ki, legutóbb 2002-ben, majd a területi szervek átszervezése után a vízjogi engedélyezési hatáskör a vízügyi igazgatóságtól a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez került. A felügyelőségnek a létesítményt ötévente kellett volna ellenőriznie, ám azt elmulasztotta, és nem jelezte azt sem, hogy már nem tekinti vízi létesítménynek a tározót, illetve nem intézkedett, hogy a létesítmény építésügyi felügyelete átkerüljön az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Fülöp Sándor kiemelte, hogy az engedélyezési eljárásban kü- lön-külön is több hatóságnak kellett volna eljárnia, a többi között a katasztrófavédelem, a vízügy, a környezetvédelem, az építésügy és a bányászat megfelelő szintű hatósági szervezeteinek. Közben végső fázisához érkezett az úgynevezett száraz technológia bevezetése a Mai Zrt. ajkai gyárában. Az új, nagyteljesítményű nyomószűrők üzembe állításával a gyár szűrőkapacitása százötven százalékra emelkedik, és megszűnik a vörösiszap gipsszel történő semlegesítése - jelentette be az állami felügyelet vezetője csütörtökön. Kossá György hangsúlyozta:-az állami felügyelet féléves munkájának egyik jelentős eredménye, hogy az ajkai timföldgyár hetven év után februárban folyamatos üzem mellett technológiát váltott, amellyel folyékony vörösiszapot többé nem termel. Megkezdődött csütörtökön a vörösiszappal elöntött mezőgazdasági területeken az energianövények ültetése is. Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a katasztrófavédelmi törvény javaslata, Bakondi György legalábbis arról tájékoztatta a sajtót fél évvel a vörös- % iszapkatasztrófa után, hogy le- | zárult a tervezet társadalmi vitája. A kormányzati elképzelések szerint a veszélyes anyaggal foglalkozó vállalatok a bevételük 0,1 százalékát fizetnék be egy katasztrófavédelmi alapba, egységes iparbiztonsági hálózatot hoznának létre, s új alapokra helyeznék a veszélyhelyzetek kezelésénél az állami feladatokat. Az állam nagyobb szerepet kap na a veszélyes anyagokat termelő cégek irányításában is. Ez történik október óta a Mai Zrt.-nél is. A cég, amelyet sokan felelőssé tettek a katasztrófáért, de azt a bíróság még nem mondta ki, egy héttel a tragédia után került állami felügyelet alá, s továbbra is bizonytalan, meddig marad ebben a helyzetben. Egy parlamenti határozat június végére tette a határidőt, ám Bakondi már arról beszélt, hogy a kétéves állami felügyelet sem kizárható. A Mai energiáinak jelentős részét a biztonsági intézkedésekre fordítja, ám a termelés sem áll le. Tény, komoly anyagi problémákkal is szembe kell nézniük - a cég kétmilliárd forinttal tartozik az áramszolgáltatónak. Igaz, vállalták, hogy Magyarország talán legsúlyo- sabb ipari katasztrófája történt október 4-én, amikor átszakadt a Mai Zrt. Ajka melletti zagytározójának gátja, és csaknem egymillió köbméter lúgos vörösiszap zúdult a környékre. A katasztrófában tíz ember életét vesztette, több mint százan súlyos égési sérüa tartozást még áprilisban rendezik. A károk helyreállítása mindeddig az ígéretek szerint halad: egy korábbi kormányhatározat arról rendelkezett, hogy június 30-ig be kell fejezni a kártalanítást. Az időjárás miatt azonban csak nemrég lehetett elkezdeni az építkezéseket, Ko- lontáron jelenleg 21, Devecse- ren 87 ház épül. Utóbbi településeket szenvedtek a maró hatású anyagtól. A kiömlő iszap jelentős pusztítást végzett Devecser, Kolontár, valamint Somlóvásárhely épületeiben és a helyiek ingóságaiban, valamint számos háziállatot is elpusztított. Az anyagi kár több milliárd forintra tehető. A hí- gabb, lúgos anyag a Torna-palésen Bakondi tájékoztatása szerint a lakhatatlanná vált házak 40 százalékát már elbontották. A mezőgazdasági külterületek és a Torna-patak mentesítése még tart, eddig mintegy száz hektáron fejeződött be a vörösiszap összegyűjtése. Az újjáépítés tehát lassan, de biztosan halad, s a tavalyi borsodi árvízkatasztrófa után jó az takon keresztül eljutott a Marcal folyóba, valamint a Dunába, előbbinek gyakorlatilag a teljes élővilágát kipusztítva. BÁR AZ ALUMÍNIUMIPARI CÉG minden felelősséget elhárított, a cég vezetőjét, Bakonyi Zoltánt, valamint több más menedzserét is közveszélyoko- zással gyanúsítja a rendőresély arra, hogy megközelítőleg sikerül tartani a határidőket. Akkor több száz ház helyére kellett újat építeni, s a feszes határidők ellenére csupán két hetet csúsztak az építők. Többen is vannak azonban, akik nem hagyták el a házukat vagy máshol élnek, de kisebb munkák miatt rendszeresen visszajárnak, s nem tartják megfelelőnek a kárpótlás mértékét. Köztük nagyobb riadalmat okozott, amikor néhány napja a bontást végző cég eldóze- rolt egy utat és lekapcsolta az áramot - sokak szerint így próbálnak nyomást gyakorolni az ott maradókra, bár ezt cáfolják az érintettek. A kormánybiztos tájékoztatása szerint minden érintettel megkötötték a házvásárlásra vagy a pénzbeli kártérítésre vonatkozó szerződést, az ingóságokért fizetendő összegről szólóknak, valamint a vállalkozók kártalanítási szerződésének a megkötése folyamatban van. Sokak szerint azonban a kártérítés feltételei nem megfelelők. Szintén vita tárgya a mezőgazdasággal foglalkozók kárpótlása. Ugyan a város belső részeiről már eltisztították a vörösiszapot, a külterületeken még nem mindenütt, s nem lehet biztosan tudni, menynyi időbe telik, amíg a földek újra termelésre foghatók lesznek, ígéret ugyan van arra, hogy a várostól távolabbi földeket megkaphatják a károsultak, de ezzel sokan elégedetlenek. Egyrészt azért, mert az ottani föld gyengébb minőségű, mint amilyen a termelésbe korábban bevont volt, másrészt pedig azért, mert néhány parcella akár 10-15 kilométerre is lehet a várostól, vagyis traktorral gyakorlatilag megközelíthetetlen. ség. A kormány a balesetre reagálva elfogadtatta a parlamenttel azt a javaslatot, amelynek értelmében állami irányítás alá helyezték a céget. A helyreállításra az állami pénzen túl országos méretű adakozás kezdődött, amelynek során csaknem kétmilliárd forint gyűlt össze. Már nem folyhat a vörösiszap a mal a korábbinál jóval biztonságosabban termel. A száraz technológiát február vége óta fokozatosan vezetik be; ez a vörösiszap kezelésének új módszere, amellyel a képződő iszap víztartalmát az eddigi 80-ról 30 százalékra csökkentik. A nagy nyomású szűíéssel kapott anyag állagát tekintve földszerű, elfolyni nem tudó, nedves tapintású szilárd anyag - adta hírül a Belügyminisztérium. A technológiafejlesztés eredményeként nem bocsátanak ki folyékony anyagot a tározóba, vagyis ott nincs szabad fázisban folyadék, ami kiömölhetne. A Mai Zrt.-hez február közepén érkezett meg az első nyomószűrő, amelyet a hónap végén már üzembe is helyeztek. Ezek állítják elő a szilárd anyagként viselkedő, csökkentett lúgtartalmú vörösiszapot. További két nyomószűrőt még áprilisban üzembe helyeznek. Fejlesztési terv kerül a kormány elé „NÉHÁNY NAPON BELÜL egy komplex fejlesztési tervet teszünk a kormány elé, azt szeretnénk, ha ezek a javaslatok kiemelt szerepet kapnának. Az iszapömléskor tönkrement sportlétesítmények helyett a város bontásra ítélt központjába Devecser új közösségi sportpályát szeretne. Az önerőt a katasztrófa után létrehozott kármentő alap nagyobb része biztosítja” - vázolta fel a közeljövőt illető terveket Toldi Tamás, Devecser polgármestere szerint az állami kárenyhítésen felül sokaknak van kártérítési igénye, ezt helyi rendeletben szabályoznák. az egészségügyi kockázatokról úgy vélekedett: a szakértők szerint a legfontosabb a porzás megakadályozása, hiszen a vörösiszap után visszamaradt por belélegzése káros az egészségre. Ezért a kármentesítési munkálatok legnagyobb részét még a nyári kánikula előtt szeretnék befejezni. Több száz házat ítéltek lebontásra Devecseren és Kotontáron Tíz ember életét követelte Magyarország eddigi talán legsúlyosabb ipari katasztrófája I t i vörösiszap Jól halad az újjáépítés fél évvel a tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap- katasztrófa után, ám az érintett lakosok egyelőre hiába várnak a kártérítésre. TRAGÉDIA UTÁN KÁRTÉRÍTÉSRE VÁRVA
