Somogyi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
2011. FEBRUAR 6., VASARNAP katasztrofak Hazankban elofordulnak erosebb foldmozgasok, de nem a rengesek okozzak a legtobb kart. Az emberi felelotlenseg keriil sokba az orszagnak. „NEM TISZTEUOK A TERMESZEIET «' Nevjegy Juhasz Arpad abban bizik, hogy a karoknak haszna is lesz: a szabaiyok szigorodnak, es a tervezokben kialakul egy jo ertelemben vett felelem Juhasz Arpad geologus sze- rint az oroszlanyi es az ah- hoz hasonlo foldrenges nor- malis jelenseg hazankban. Ennel nagyobb katasztro- faktol nem kell tartanunk. A termeszettel szembeni tiszteletlensegiink azonban megbosszulbatja magat. Arvay N. Tivadar- Negyed szazad ota a mult szombati volt az elso nagy foldmozgas Magyarorszagon. A 4,7-es erossegevel hova he- lyezheto az oroszlanyi renges a hazai esemenyek soraban?- Ez a renges magyar viszo- nyok kozott az erosebbek koze tartozott. Hala istennek nalunk ritkan fordulpak elo foldmozga- sok, az utolso karokat is okozo foldrenges az 1985-os berhidai volt.- A berhidai mennyivel volt puszd'tobb az oroszlanyinal?- Berhidan sem voltak tetemes karok. Falak repedtek meg, ke- menyek doltek le. Annak 5,1 -5,2- es volt az erossege a Richter-ska- lan, amelynek ertekei egyebkent nem linearisan emelkednek. Az egyes fokozatok kozott sokszoros szorzoszamok vannak, nagy ko- zelitessel azt lehet mondani, hogy harmincszoros a kiilonb- seg. Ha a gyakorlatban akarjuk osszehasonlitani a rengeseket, akkor erre jo pelda a mostani magyar es a tavaly Haitit megrazo foldmozgas. Utobbinal a „csak” 7,2-es ertdke ellenere ezerszer nagyobb energia szabadult el.- Mi okozza a magyarorszagi rengeseket?- Afrika nyomul eszak fele, es peremreszei belefurodnak Euro- pa testebe. Ezek az ekszeru dara- bok kiilonbozo idopontokban fe- | sztilteknekiEuropanak, Magyar- s orszag eseteben a behatolas 15 millid eve tortent, tehat a mostani rengesekhez kdzvetleniil nines koze. A mozgas azonban nem allt le. A Gibraltari-szorosnal evente egy-ket centimeteres se- besseggel kozeledik egymashoz a ket kozetlemez, Torokorszag- nal 3-4 centimeter az eves el- mozdulas, a legnagyobb mozga- sok pedig Iran terseget jellemzik, ahoi a foldrengesek is erosebbek.- Mitol fiigg a pusztitas merteke?- A talajviszonyok es kiilono- sen az epiiletek minosege befo- lyasolja a rombolas nagysagat. Haitin a papundeklihazak kartya- varkent omlottak ossze, mig a magyarorszagi rengeseket repede- sekkel megusztuk. A karok tobb- sege panelhazakon keletkezett, il- letve a vargesztesi templom bolto- zata repedt meg. Ugyanakkor Me- xikovarosban volt olyan renges, amelynek az ereje nem volt ki- emelkedoen magas, a talajviszonyok miatt megis romba doltek a hazak. Mexiko fovarosa ugyanis egy evezredekig moesar- ral boritott teriiletre epiilL A leg- puszh'tobb foldmozgasok a Csen- des-ocean tersegeben, a Tuzgyu- ru menten pattannak ki. A vala- ha mert legerosebb foldmozgast peldaul 1960-ban Chileben mer- tek: 9,6-es ereju renges razta meg az del-amerikai orszagot. A Rich- ter-skalanak egyebkent nines ma- ximuma, ezert nem kizart, hogy lesz ennel nagyobb foldmozgas.- A hazai rengesekben van rendszeresseg?- A berhidai elott 1956-ban So- roksaron, 1925-ben Egerben, 1911-ben Kecskemeten volt nagyobb renges. Mondhatnank, hogy 20-30 evenkent ismetlod- nek a foldmozgasok, de a multbol nem lehet a jovore kovetkeztetni. Egy biztos: a magyar foldmozga- sok a vilag mas pontjain tapasz- talhatokhoz kepest szerenyek.- Hogyan hat az epiiletekre a renges?- Tobbfele lokeshullam letezik, ezek kiilonbozo modon terhelik az epiileteket. A iongitudinalis hullam hosszanti iranyban, a transzverzalis keresztiranyban halad. A hosszanti hullam alulrol „megiiti”, a transzverzalis pedig keresztiranyban „megrazza” a hazakat. A ket hullamtipus egy- szerre hat, ezert ugy kell megepi- teni az epiileteket, hogy a szerke- zetiik mindket eronek ellenall- jon. Azokat az epiileteket, amelyek egy esetleges foldmozgas utan a mentes reszei - korhazak, tuzoltosagok - ugy kell megepi- teni, hogy a nalunk eddig mert legkomolyabb rengesnel erosebb lokeseket is kibirjak. Ez vonatko- zik a veszelyes ipari letesitme- nyekre, peldaul az atomeromu- vekre, vagy a vegyi iizemekre, amelyeknel a masodlagos karok nagyobb pusztitast okozhatnak, mint a renges.- Miert mondhatjuk, hogy Magyarorszagon 6-osnal erosebb renges nem varhato?- A tapasztalat ezt mutatja. A dokumentalt rengesek ennel so- sem voltak erosebbek. Igaz, van nyoma komolyabb foldmozgas- nak is. A Szombathelyen feltart romai kori mozaikokon egyertel- muen latszanak egy nagyobb ereju renges deformalo hatasai.- A Somogybabodon vagy a Rules es Dunaujvaros kornye- ken tapasztalt rejtelyes fdld- csuszamlasok, arokkepzode- sek hattereben is a foldrenge- sek allnak?- Nem. Ez a talaj osszetetele- tol fiigg. Loszos, agyagos teriileteken fordulnak eld ezek a jelen- segek, ahoi a sok eso hatasara a fold instabilla valik. Ha a Duna - partot vessziik, akkor tobbek kd- zott Szazhalombatta, Rules, Dunaujvaros, Dunafoldvar, Duna- szekeso erintett, ahoi a jegkor- szak idejen keletkezett a 40-60 meter vastagsagu loszfalakra epitkezett az ember. A losz iire- ges szerkezete eros, gyarakat lehet epiteni ra, ahogyan azt Du- naujvarosban megtettek. Csak- hogy ha atazik, szetfolyik, mint a sar. A folyamat evszazezredek ota tart a Duna partjan. A folyo alamossa a loszfal peremet, ha- talmas, tobb millid tonnas dara- bokat szakit le rola, amit emberi technikaval megallitani nem lehet. Addig kell stabilizalni a fa- lakat, amig meg nem csusznak. A parthoz legkozelebb eso terii- leteken 50-100 meteres savban tokeletesen biztositani kell a viz elvezeteset csatornakkal, vizel- vezetessel, vizatereszek epitese- vel. De nem utcakban, hanem telepiilesekben gondolkodva. A problemat az elore nem latas, esetenkent a felelotlenseg, neta- lantan a korrupcio okozta. Olyan helyekre epitkeztek, ahoi tudhattak, hogy evtizedek mulva megindul a talaj.- Dunaujvaros bajban van?- A kritikus helyeken mar megtortentek a legfontosabb munkak. Lepcsozetes teraszokat alakitottak ki, megfelelo beton- alapozassal es teljes vizelvezetes- sel. Egyebkent erdemes megnez- ni, hogy hogyan epitkeztek eze- ken a teriileteken, amikor meg esak apro falvacskak voltak. Az emberek nagyon megneztek, hogy hoi alljon a hazuk, vagy a templom: minden varosmag ma- gaslatokra epiilt. De ugyanez fi- gyelheto meg Relet-Magyarorsza- gon, ahoi tavaly arvizek pusztitot- tak. Regen senki nem volt olyan oriilt, hogy az arterben epitkez- zen. Az aszalyosabb evtizedek miatt azonban eltunt az embe- rekbol a felelem, pofatlanabbak lettiink, nem tiszteljiik a terme- szet torvenyeit. Az uj szemlelet az, hogy a gatak megvedenek, ezert mindent beepitettek. Az extrem karok bekovetkezese sok- szor a viz- es az epitesiigyi hato- sagok szamlajara irhato. Teljesen abszurd, hogy egy bevasarlokoz- pontot vagy egy autopalyat ugy epitsenek meg, hogy az terelogat- kent funkcionaljon.- A belviz is egyre tobb problemat okoz. A termeszet vissza- veszi, ami az ove?- Maria Terezia koraban pon- tos katonai terkepek kesziiltek Magyarorszagrol. Az Alfoidet nezve ezeken tobb a kek folt, mint a zold vagy a barna. Mint a finnorszagi tavak videke, ugy ne- zett ki a videk. A korabeli telepii- lesek magja ott magaslatokon allt A ma jellemzo epitkezesi gat- lastalansag eredmenye az, hogy most ott is hazak allnak, ahoi ko- rabban evszazadokig a viz volt az ur. A klimavaltoza*s szeszelyes idojarasi helyzeteket produkal. A fizika torvenyei szerint a felmele- _gedes kovetkezmenye az, hogy egy adott teriileten hirtelen tul sok eso esik. Ebbol a jelensegbol egyre tobb lesz.- A 2005-os matrakeresztesi aradas ts a klimavaltozas szamlajara irhato?- Nem uj keletu problemarol van szo, noha a termeszetes szi- vacskent mukodd erdok irtasa mar nem gatolja az eso es olva- dekviz gyors lefolyasat. De a viz- gyujto teriileteken, amidta a vilag vilag, vannak extrem jelensegek. A Pilis barmelyik patakvolgye- ben talalkozhatunk menku nagy kdtombdkkel, amelyekrol el sem tudnank kepzelni, hogy az ott csordogalo erecske hozta oda. Ezek a sziklak bizonyitjak, hogy idonkent hatalmas ar zudul vegig a volgyeken. A latvanyos szurdo- kokat sem csordogalo erecskek alakitottak ki, hanem az evezre- dek soran egyszer-egyszer elofor- dulo felhoszakadasok utan for- malodott at a taj. Matrakeresz- tesnel egy ilyen esetnek lehet- tiink tanui. Hasonloak mind gyakrabban fordulhatnak eld, ahogy az arhullamok szintje is emelkedik, a vizgyujto teriilete- ken tortent erdoirtasok es a fel- gyorsulo olvadas miatt.- A Balaton kiontese is sok fejtorest okoz.- Pedig nehany eve az alacsony vizszint volt a gond. Sot az 1860- as evekben volt idoszak, amikor Balatonfurednel alig volt viz. Akkor epitettek ki a Tagore-setanyt. A Velencei-to tobbszor kiszaradt az 1800-as evekben. A helyiek azt tervezgettek, hogyan lehetne hasznositani a teriiletet. De a viz mindig visszatert. A tavak torte- netere egyebkent jellemzoek a szelsosegek. A Balaton valaha olyan nagy volt, hogy a tapolcai medencet is viz boritotta, a kor- nyezo hegyek - a Csobanc, a Gulacs, a Badacsony - szigetkent csucsosodtak ki belole. Egy ilyen helyzet persze ma mar nem for- dulhat elo, de a geologia nem em- beroltokben gondolkodik. Az ev- ezredek soran olyan termeszeti valtozasok voltak tajban es kli- maban az ember beavatkozasa nelkiil is, hogy a jovore nezve szinte majdnem minden megtor- tenheL Az ember egyebkent mindig abban remenykedik, hogy a karok haszna az lesz, hogy az il- letekesek jobban odafigyelnek ezekre a dolgokra, szigorodik az epitesi engedelyek kiadasa, es lesz vegre egy jo ertelemben vett felelem a tervezokben. 7 INTERJU
