Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-07 / 5. szám
2 HÍRSÁV Irodalmi híd múltból a jövőbe wass albertre emlékeztek csütörtökön a kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégiumban. Az emlékest mottójaként a költőíró szavalt választották: „Az a dolgom, hogy hidat építsek a múlt és a jövendő között. És, hogy ennek a hídnak a pilléreibe beleépítsek mindent, amit a múltból a jövőbe átvinni érdemes”, (szá) Már használják a körforgalmat még kisebb javításokat végeznek a kivitelezők a nagybajomi körforgalmon, ám a közlekedők elégedettek. A körforgalommal egyidőben adták át az új buszfordulót és kerékpárutat is. (szá) Indul a fenyőfák elszállítása csütörtöktől szállítja el a szemetesek mellé kihelyezett fenyőfákat a KVG Zrt Kaposváron. Az örökzöldeket felaprítják és az így keletkezett anyagot fedőrétegként használják, (mk) Százezer forint egy gyerekre A mernyei általános iskolában az állami normatíva felett évente százezer forintot kell a gyerekek után fizetni. Ez kevesebb, mint a környező iskolákban, (szá) Téli sportok a nagyatádi iskolában A NAGYATÁDI ISKOLÁSOK ÍS kihasználják a csónakázó tó téli előnyeit. A testnevelési órák keretében meglátogatják a befagyott tavat és jókedvűen csúszkálnak a tó jegén, (gyj) Az Árpád iskola negyedikes tanulói kőris testnevelés órán Nyolc kilogramm marihuánafogás a családi házban (Folytatás az 1. oldalról) A házban több mint 200 tő különböző fejlődési stádiumban lévő marihuána előállítására szolgáló kender növényt, a gondozásukhoz szükséges vegyszereket, eszközöket és digitális mérőeszközöket foglaltak le a nyomozók. A szóvivő arról is beszámolt: az ügyben elfogott három személyt gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették őket, s a hatóság előterjesztést tett az előzetes letartóztatásukra.- A lefoglalt kábítószer és a növények értéke több tízmillió forintra tehető - számolt be Bíró Gábor. m Harsányi M. MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 7., PÉNTEK Kidőlt a cigány-magyar barátságfa marcali Nem változtak az életkörülmények sem a Dózsa György utcai telepen Tavaly tavasszal ültettek három diófát a marcali Dózsa utcai telepen, a partnerségen alapuló együttműködés jelképeként. Vigmond Erika Ma már nincs fa, s a telepen lakók szerint együttműködés sem. A cigány-magyar barátságfák ültetését a roma származású vándorasztalos, Rostás Árpád kezdeményezte. Mikor tavaly márciusban elültették a fákat, akkor úgy fogalmazott: túl nagy a feszültség a cigányok és a magyarok között, s ahogy nőnek a fák, úgy kellene erősödnie a békének és a szeretetnek.- Most is azt mondom, hogy az életkörülmények változásában a romáknak is együttműködőknek kell lenniük, nem csak mindent az önkormányzatra hárítani - ismételte meg a korábban elhangzottakat Rostás Árpád, mikor a barátságfák eltűnése nyomán a telepre látogattunk. Az ott lakók több magyarázatot is adtak a fák hiányára: az egyik verzió szerint egy hídkor- látnak ütköző, majd árokban landoló autó tarolta le a csemetéket. Más azt mondta, hogy a gyerekek játszadozásakor törtek ki, míg a harmadik vélemény szerint a közhasznú munkások bozótvágóval véletlenül kivágták azokat. A faültetéskor amolyan jelképes megállapodás is született, hogy az ön- kormányzat nem egyoldalúan nyújt segítőkezet, hanem szigorúan elvárja a viszontpartner- séget. Például, ha ad építőanyagot a rossz állapotú házak felújításához, a munkában az ott lakóknak is részt kell venni. Az önkormányzat Gamesz szervezetétől kapott információink szerint összesen hárman éltek Szűkösen vannak. Kiss Máriának, párjával és két gyermekével már csak a konyhában jut fekhely a marcali Dózsa György utcai telep egyik lakásában a lehetőséggel a telepen lakó 27 családból.- Arról is szó volt, hogy kijönnek és felmérik az állapotokat, hogy milyen anyagokra lenne szükség - kapcsolódott a beszélgetésbe az egyik újonnan érkező. - Egész nyáron nem volt itt senki a Rostás Árpádon kívül. Amondó vagyok, hogy igazából figyelembe sem vesznek minket.- Ezen a rissz-rossz járdán úgy elesett az asszony, azt hittem kitörik a nyaka - tette hozzá Orsós István. Ezzel panaszok sorát indította el: az udvari illemhelyek visszataszító állapotát, olykor a patkányok társaságát, a beázó tetőket, a rosszul záródó ajtókat, ablakokat emlegették fel. A pénz, amit kapnak leginkább a megélhetésre kell, s már nem jut belőle felújításra - mondták az azt firtató kérdésre, hogy saját maguk miért nem tesznek ellene.- Ebben a konyhában, ezen az ágyon négyen alszunk - mutatta Kiss Mária. - Egy éves és három éves gyermekeinkkel szenvedünk itt eleget, úgy érzem senki nem törődik velünk. Könyörögtem, hogy próbáljanak adni valamilyen szükséglakást, de eddig még nem sikeA Dózsa györgy utcai telepen összesen 34 lakás van. Nyolc lakás kivételével, összesen egymillió hétszázezer forint lakbértartozása van a lakóknak: az egyhavi elmaradástól kezdve, a több százezer forintos tartozásig. Nyolc lakás komfort nélküli, ahol 1380forült. Csak az a felháborító számomra, hogy akadnak olyanok, akiknek kiutalták a szociális lakást, de mégsem költöztek be, s ott áll üresen. Adnák inkább nekünk. Szaka Zsolt, a Gamesz vezetője elsőként abból a kormányrendeletből idézett, ami meghatározza a lakás és helységbérletet. - Olyan esetben, mikor a fizetenrint a lakbér havonta. Ezekben a lakásokban víz sincs, a közkutakról elhasznált víz után is a Gamesz fizet Fél- komfortos lakás 21 van a telepen, kétezer forint körüli átlag lakbérrel A komfortos lakások száma öt, itt 8760forint a havi fizetendő összeg. dő lakbér összegét szociális alapon állapítják meg, a bérlőt terheli a lakás berendezéseinek, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak karbantartása, felújítása, pótlása, cseréje - sorolta. - Ezzel szemben ahol égetően szükséges volt, a tetőt mi javítottuk ki, a nyílászárókat az újonnan beköltözők esetében cseréltük, vagy éppen a télen betört ablakot pótoltuk, hogy ne fagyjanak meg. Mi végeztük a víz mellékmérők cseréjét, vagy fizettük a kéménytisztítást is. Aki hozzánk fordult, hogy szeretne kisebb javításokat végezni a házán, de nem tudja megvenni hozzá az anyagot, akkor azt is adtunk. Mivel a terület kaszálását is mi végezzük, elképzelhető, hogy a dolgozók véletlenül kivágták a diófákat. Amennyiben igény van rá a lakók részéről, gondoskodunk a póüásáról. Milliót meghaladó a lakbértartozás a telepen Terített asztal a vadnak a tarló, a szóró, az etető vadgazdálkodás A téli etetés esélyt jelent a vadállománynak az életben maradásra A Sefag Zrt. az ország legnagyobb vadgazdálkodójaként 8 vadászterületen, mintegy 103 ezer hektáron végez vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet. A kezelt vadállomány minősége és nem utolsó sorban mennyisége miatt az etetés, kiegészítő takarmányozás szakmai és anyagi szempontból is komoly feladat. A természetes táplálékban szegényes téli, kora tavaszi hónapok jelentik a legkritikusabb időszakot. Az etetők, etetőterek környéke nemcsak táplálékforrást biztosítanak, hanem nyugalmat is adnak a nagyvad számára, itt vadászati tevékenység nem folyik.- A hideggel, hóval, jéggel küzdő állomány rendszeres takarmányozása, és a területen tartása az elsődleges feladat - tájékoztatott Balog Tamás a Sefag Zrt. vadgazdálkodási előadója. - Az egész év folyamán felhasznált takarmánymeny- nyiség több, mint kétharmada ebben az időszakban kerül ki az etetőkbe. Szemestakarmányból a 2000 tonnát is meghaladó mennyiség elsősorban szemesés csöves kukoricából, kisebb Még akad csipegetnivaló az erdőn, de a vad már felkeresi fel az etetőket arányban pedig tritikáléből és árpából tevődik össze. A lédús takarmányok étrendjavító hatása mellett egyéb fontos beltar- talmi tulajdonságaik miatt kapnak kiemelt szerepet a téli időszakban. A szezonálisan rendelkezésre álló cukor- és konzervipari melléktermékek mellett túlnyomórészt a kukoricából, vagy cirokból előállított szi- lázs etetése a jellemző. A zi- mankós hónapokban kietetett lédús takarmányok mennyisége megközelíti a 2500 tonnát. A szálastakarmányok mennyisége is számottevő. A zömében réti szénát, lucernát, illetve a magasabb beltartalmi értékű gabonafajok szalmáját a kérődző _ nagyvadfajok kiegészítő eteté- J sére használjuk fel. Ezek összes | mennyisége megközelítőleg 200 tonna. A téli vehemépítés, illetve az őzbakok téli agancsfejlesztésének elősegítés miatt folyamatos az ellátás nyalósóból is. Meiszterics János a Tapsony és Vidéke Vadásztársaság elnöke azt mondta, hogy a téli etetés hatmillió forintba kerül a társaságnak.- Egyelőre nagy gond még nincs, hiszen szederinda levelet talál a vad, de ennek ellenére folyamatosan töltjük az etetőket - tudtuk meg Meiszterics Jánostól. - A 22 szóróra cukorrépából 30 tonna, szemes kukoricából 60, csövesből 50, tört szemből 80 tonna kerül. Felkészültünk a hótolásra is. ,A tavaly januári, februári fagyos tél harminc százalékkal megtizedelte a vaddisznó állományt, az akkori szaporulat teljesen hiányzik, nem lehet 60-70 kilós süldővel találkozni. A közép- illetve idős korú, nagytestű kocák hamarosan malacozni kezdenek. Egy hétig a koca a saját zsírjából képes előállítani a tejet, ennyi ideig meleg, száraz fészket biztosít a kicsiknek. Utána azonban táplálkoznia kell. Ha túl zord az idő a malacok megfáznak, elpusztulnak.- Megjött a várva várt fagy, lehet közlekedni a fóldutakon, nyiladékokon, így könnyebb kijuttatni a táplálékot az etetőkbe - mondta Kemenszky Péter a vadászkamara titkára. - Elég sok beszántatlan kukoricatarló maradt, ami ajándék a vadnak. Amit már a vadászatra jogosultak vadkárként kifizettek, azt most meg tudja enni, emiatt egyelőre kevesebb takarmányt kell kijuttatni. Általában nyalósó, tört szem, szemeskukorica, búza kerül az etetőkbe. Pillanatnyilag úgy látszik, hogy a vadállomány kondíciója jó, fel van készülve a télre. Ha nem lesz túl hosszú ideig tartó extrém időjárás, jól át fog telelni. ■ F. Szarka Ágnes
