Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-05 / 3. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 5., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Kiszámíthatóság: gyermekáldás Magyarország holnap A súlyos helyzetből kivezető utat elvben már megtalálták Ötvenedik év: máshogy számolja a Balaton történetét A somogyi megyenap keretében harmadik alkalommal szervezett Magyarország holnap címmel konferenciát az Esélyek Háza. A keddi tanácskozáson az idén is a kiutat keresték a meghívott előadók a súlyos gazdasági, társadalmi helyzetből. Márkus Kata Tavaly a magyarok több mint 85 százaléka tartotta súlyos problémának a népességfogyást. S bár harminc éve folyamatosan csökken a lakosságszám, az értékrenddel még nincs baj hazánkban: a magyar nők ma is szívesen vállalnának gyereket, ám ehhez stabil, kiszámítható családtámogatási rendszerre volna szükség. Egyebek közt ez derült ki Pongrácz Tibomé demográfus előadásából. Azt mondta: 2000- ben még a nők 80 százaléka gondolta úgy, hogy ugyan fontos a munka, de fontosabb a család számukra. 2009-re aztán drasztikusan lecsökkent azoknak a nőknek a száma, akik a családot helyezték első helyre a munkával szemben. - S ha ez így van - tette hozzá a szakember -, akkor azt is tudomásul kell venni, hogy a mai nők számára rendkívül fontos, hogy a gyerekvállalás után vissza tudjanak menni dolgozni. Szükség van tehát a jelenleginél több, megfelelő színvonalú gyerekintézményre rugalmasabb nyitva tartással. S ami talán még ennél is fontosabb: a család- támogatási rendszer stabilitása. A magyar családok értékrendjével még nincs baj: szívesen vállalnának több gyereket is. Ehhez azonban biztonságban kellene érezniük magukat Nem szabad, hogy ciklusról ciklusra változzon a szabályozás. Jakó Gergely, a megyei közgyűlés alelnöke azzal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a tanácskozást: jó volna, ha arról is szó esne, hogy mi az egyén feladata. S úgy hívta föl a megye szerepének fontosságára a figyelmet: nem csupán intézményeket kell fenntartania, hanem irányt kell mutatnia a településeknek, nagyobb közösségeknek. Papp Lajos szívsebész professzor, nyugalmazott egyetemi tanár Nemzet, nép, tömeg, fogyasztó - szakrális Magyarország, polgári Magyarország című előadásában azt hangsúlyozta: a baj még nem olyan nagy, mint amilyennek látszik, ám a megoldási kulcsok nem ott vannak, ahol naponta keressük. - A magyar nemzet nagyon beteg - mondta a profesz- szor -, ám a természettudományos kutatásaimat követően arra döbbentem rá, hogy ennek rendkívül mély okai vannak. Egyszerűen nem vagyunk nemzet, elvesztettük, elfelejtettük történelmünket, hagyományainkat, a kapaszkodóinkat, a gyökereinket. A nemzet óriási lehetősége, ha újból felismeri történelmünk, a gyökerek jelentőségét és a nemzetünket mindig összetartó szeretetnek az erejét. A történelmi hagyományokhoz, az Istenhez való visszatérés, a természet rendjébe való Uleszkedés vezethet a nemzet gyógyulásához. Utánozzák a természetet a zselici erdőkben fakitermelés Folyamatos erdőborítást láthat a természetjáró tájidegen fajok nélkül Erdőkezelési munkálatokba kezd a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a Zseüci Tájvédelmi Körzetben a töröcskei erdőben.- Az erdőben a vegetációs és fészkelési időszak befejeztével kezdtünk erdőkezelési munkálatokba - mondta Nagy Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságának területi osztályvezetője - A kis csoportos vágással a természetazonos folyamatokat utánozzuk. Azt szeretnénk elérni, hogy az elegyetlen, egykorú tömbökből álló erdőterület változatos szerkezetűvé, többkorúvá, önmegújulásra képessé és a betegségekkel szemben ellenállóvá váljon. Ugyanakkor ne legyenek vágásterületek, hanem folyamatos erdőborítást érzékeljen az erdőjáró. Ennek érdekében apró, elszórt lékekkel, nem mértani formák határolta belenyúlásokkal végezzük a munkákat mind a fiatal, mind a közép- és időskorú állományokban. A tájidegen fafajok - akác, vöröstölgy - kiszorítása is cél.- A vörös tölggyel nincs különösebb gond, mert nem terjed olyan agresszíven, mint az akác - tette hozzá, - de ennél is kerüljük a vegyszeres beavatkozást, kéreggyűrűzéssel szárítjuk el. Ezeket a folyamatokat a helyszínen, a Fekete harkály Tanösvényen is bemutatják.- Az erdőlátogatók a tanösvényen jelenleg is találkozhatnak a különböző erdőkezelési folyamatokkal. így a hagyományos vágási technológiával, a vízmosás mentén a természet erdőalakító hatásával és a változó kor és faj összetételű folyamatos erdőborítással. A későbbiek során a különbség szemmel láthatóvá válik. A munkákat a téli időszakban végezzük, amikor fagyos a talaj, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzuk a növényzetben, a talajban. Ennek ellenére a tanösvény egyes szakaszain a bejárást nehezítheti az éppen ott folyó fa- kitermelés - sáros útszakaszok, kidöntött fák, farakások -, de mindezek ellenére is érdemes kilátogatni a téli erdőbe. ■ F. Szarka Ágnes Negyvenöt éves volt 2010-ben a siófoki Balaton Táncegyüttes Balogh István szerint, két év múlva valójában már az ötvenedik születésnapjukat ünnepük. Természetesen már a legutóbbi, 1998-as, 35. évfordulós ünnepségsorozat dátuma sem stimmelt Balogh számítása alapján, ahová álütása szerint meghívást sem kapott, holott 1965 és 1977 között vezette a néptáncegyüttest. - Azóta az az érzésem, hogy ezt a harcos 12 évet valakik ki akarják törölni az együttes történetéből - mondta lapunknak Balogh István. - 1963-ban három táncegyüttesből jött létre a Balaton, de egy dániai turné után fól is oszlott. Együd Árpád, a neves koreográfus kért fel az újjászervezésére 1965-ben. Harminc táncosunk lett, 32 táncból áüt a repertoárunk, a pántlikázó volt a kedvencem. Amikor Együd Árpád Marcaliba távozott, az utánpótlás gardírozása is rám maradt. Élénk klubélet zajlott Siófokon, külföldre jártunk, cimbalmot, bőgőt vettünk és rajkózenekart alakítottunk roma gyerekekből, augusztus 20-án bennünket hívtak Kaposvárra szerepelni. A 35 évre emlékező rendezvényekre szóló meghívóról aztán „lefelej- tődött” a nevem. Tablóiból, sok száz fotójából amolyan „ellenkiálh'tást” is rendezett 1998-ban. Úgy emlékszik, az együttes tagjai, vezetői nem voltak rá kíváncsiak. - Számos eüsmerést őrzök abból az időből, valamit talán mégis csináltam - tette hozzá. - Egyszer azzal hívtak Lengyelországba, hogy a templom közelében felállított színpadon táncoljunk - egyidő- ben a misével. Ha 1965-ben nem alakulunk újjá, talán ma sem létezne a Balaton... ■ F. I. Balogh István: büszke vagyok arra a tizenkét esztendőre Szakképzési központ a Rudnay középiskolában tanmühelybővítés Régiós hiányszakmákat oktathatnak Tabon a jelentős fejlesztés révén A diákok birtokba vették az új tanműhelyeket. Piacképes tudást szerezhetnek korszerű berendezéseken Fonyódon is megkezdődik a tőketörlesztés Balatonboglárhoz hasonlóan Fonyódon is megkezdődik a korábbi kötvénykibocsátás tőketörlesztése 2011-ben. Hídvégi József polgármesternek a fonyódi közmeghallgatáson elhangzott tájékoztatása szerint ez 86 mifiió forinttal terheli meg a városi büdzsét éves szinten, ám a településnek száz- milüós kamatterhet is ki keü gazdálkodnia. A polgármester közlése szerint Fonyód anyagi helyzete javult az utóbbi években: a 2006-ban még 1,46 milli- árd forintos hiányt 300 millió forinttal faragták le idénre. A jelenlegi 1,1 müüárd körüli hiányukhoz 50 millió forintnyi kifizetetlen számla adódik. ■ F. T. A Somogy megyei TISZK 1,2 milliárd forintos fejlesztési programjának keretében elkészült a tabi Rudnay középiskola tanműhelybővítése; új emeleti szint épült 180 nüllió forintból a műhelycsarnok fölé. A 21. századi technológiával fölszerelt mechatronikai, autóelektronikai tanműhellyel, CNC-központtal, hegesztő-szaktanteremmel, mérőtermekkel gazdagodó iskola ezzel a fejlesztéssel a térségben megjelenő váüalati, váUalkozói igényekre építve az agrárgépészeti, elektrotechnikai és közlekedési szakmacsoportok szakképzési centruma lesz. Több mint ezer négyzetméteren hét tanműhely-szaktanterem, két csoport- szoba, előadóterem, kiszolgáló- helyiségek, szertárak és akadálymentes mellékhelyiség létesült. Akadálymentes Uftet is kialakítottak. A tabi avatón elhangzott: a megyei önkormányzat idejében feüsmerte a szakképzés helyzetének tarthatatlanságát. Ezért hozta létre a TISZK-et és ennek révén tudott több mint 800 millió forintos uniós támogatáshoz jutni, amit 300 milüós saját erővel egészített ki. Ez a pénz elsősorban a gyakorlati képzés feltételeinek a modernizációját teszi lehetővé. A tabi tanműhelybővítés például azt, hogy e halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben hiányszakmák képzése, illetve intenzív felnőtt- képzés indulhasson meg. így a régiós hiányszakmák közül a Flextronics, a KW Zrt. és az Elqotec Zrt. munkaerő-piaci igényei alapján hegesztő- és minősített hegesztőképzés. ■ Fónai I.
