Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-10 / 7. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HlRU\P - 2011. JANUÁR 10., HÉTFŐ Minden eddigi versenyt megnyert kassai lajos íjkészítő mes­ter, a modernkori lovas­íjászat megteremtője min­den eddigi versenyt meg­nyert, és négy Guinness-vi- lágrekordot sikerült felállí­tania. 2006 júniusában váltott lo­vakon 24 órán keresztül lovasíjászott. A legutóbbi rekordot tanítványaival együtt, 2009. december 5- én állította fel a Budapest Sportarénában. Vágtató ló hátáról tizenkét darab harminc centiméter átmérő­jű feldobott korongot lőtt le 17,80 másodperc alatt. „Most kentaurrá válsz, eggyé válsz a lóval!” - hangzott az instrukció Kassai Lajostól. A szürke arab félvérek mellérendelt viszonyban állnak a lovasokkal, kölcsönös tiszteletre tanítja a sportolókat a lovasíjász Dallos Gyula szerint néhány éven belül meg kellene kétszerezni a lovak létszámát Magyarországon dallos gyula az Új Nemzeti Lo­vas Programról azt mondta: hozzájárul Magyarország gaz­dasági felvirágoztatásához, mert a programmal a lovas nemzet nem kérni akar a ma­gyarállamtól, hanem a ló által adni akar.- A LOVAKNAK ÓRIÁSI A HASZNA a munkahelyteremtésben, a gyer­mekek nevelésében, hiszen a ló az életre nevel, a lóval való fog­lalkozás viselkedési mód is egy­ben. Szeretnénk, ha az iskolai testnevelésbe beintegrálódna a lovas oktatás. És arra is töre­kednünk kell, hogy elérjük az európai átlagot, vagyis ne a magyarok egy százaléka legyen kapcsolatban a lóval, hanem minimum hat százaléka. Ha megnézzük a statisztikát, az osztrákok 16 százaléka, Német­országban és Hollandiában a lakosság 50 százaléka foglalko­zik lóval. A szakember a lovak létszámát is gyarapítaná, ugyanakkor azt mondta, hogy a lólétszám ad­dig nem tud Magyarországon felfejlődni és a magyar gazda­fiz erőnlét mellett komoly koncentrációt is igényel ez a sportág ság hasznára lenni, amíg az minimum nem duplázódik meg. A felmérések azt mutat­ják, hogy míg Európában ezer emberre jut tizenkét ló, Magyar- országon mindössze hat- ha a belső anomáliák feloldá­sáért többet tudna tenni a ma­gyar lovastársadalom, az óriási hatással lenne a turisztikára, az oktatásra, az egészségügyre,- különösen a terápiás kezelé­sek vonatkozásában -, a gazda­ságra, a sportra, minimum öt­hat minisztériumot érint a lóval való foglalkozás - tette hozzá. lázár Vilmos is hasonlóan véle­kedik -Hihetetlen adottsága­ink és lehetőségeink vannak a lovassport és a lótenyésztés te kintetében, fantasztikus múl­tunk, kultúránk van, és adott a nép, amely a génjeiben hordoz­za a lovak iránti szeretet Ezek­re lehet stratégiát alapozni, fő­leg hogy látjuk, a II. világhábe rú előtt valóban Magyarország volt a világ vezető lovas nagy­hatalma. Megkell céloznunk, hogy hazánk ismét lovas hata­lommá váljon - hangoztatta. (Folytatás az 1. oldalról) Fehér inges, sötétkék pulóveres férfiak és nők állnak fél körben Kassai Lajos birtokán szombaton délelőtt. Elhivatott a tekintetük, ugyanakkor várakozással teli iz­galom ül ki az arcukra, hiszen a magyar lovastársadalom legelis­mertebb szakemberei előtt zajlik az edzésük. Minden alkalommal kemény, intenzív munka ez, hát még ha a kamerák, fényképező­gépek, újságírók fürkésző tekin­tete előtt kell dolgozniuk. Egyi­kük zavarában be is jelenti, hogy otthon felejtette a fehér ingjét, amitől edzőjük, Kassai Lajos nincs elragadtatva. Ketten azon­ban pólingét is hoztak, így egyből felajánlják a segítségüket társuk­nak. El is várható ez tőlük, hiszen nemcsak sportolnak itt a Kassai Lovasíjász Iskolában, hanem töb­bek között fegyelmet tanulnak, és a megfelelő viselkedésformát is elsajátítják, melyet megkövetel e veszélyes sport. Sokat elárul pél­dául, hogy a komoly felvételi so­rán az általános erőnlét (öt kilo­méter terepfutás), és a speciális erőnlét (akadályfutás) mellett a belső fegyelmet is nézi a szakem­ber, így például ötperces mozdu­latlan vigyázzállást is be kell mu­tatniuk a felvételizőknek, de az előadói képességeket is figyelem­be veszi Kassai Lajos, így egy sza­badon választott verssel és ének­kel is készülniük kell azoknak, akik a lovasíjászat mellett kötele­zik el magukat. Kiss Anikó Ady Endre: Föl-föl­dobott kő című versét szavalja majd el, ő is a felvételire érkezett, amelyre a tervek szerint még dél­után sor kerülhet. Anikó humán- kineziológiát tanul a Testnevelé­si Egyetemen, egyébként a Ka- posi Mór Oktató Kórház preven­ciós irodájában dolgozik, egész­ségtornát tart idős embereknek. A sportos kaposvári nő azt mond­ja: magával ragadta mindaz, ami­vel Kaposdadán találkozott, sok­ra tartja Kassai Lajos törekvése­it és tetszik neki az a fajta hagyo­mányőrző életmód és világszem­lélet, amely áthatja a lovasíjász iskolát. Miközben beszélgetünk, a ta­nítványok szépen lecsutakolják a lovaikat, felöltöznek és a fedett pályához vezetik a lovakat, ahol a fővárosi vendégek és a média már várja őket. A hangszórókból a Csík Zenekar: Most múlik pon­tosan című dala harsog, igazán meghitt hangulatot teremt a fel­vezetőhöz. A sorakozót követően a szokásos edzésprogramot mu­tatják be Kassai Lajos vezetésé­vel, aki elmondja: a legügyesebb lovasíjászok és a kezdő tanítvá­nyok is részt vesznek a bemuta­tóban, hogy minél hitelesebb le­gyen a zsűri számára. Akadnak közöttük fiatal fiúk és lányok, egy gyerek, de érett férfiak is. Először úgy tűnik, a lovakkal ismerked­nek, mind szürke színűek, az egyik tanítványtól tudom: a Guin- ness-rekorder lovasíjász kizáró­lag arab és arab félvér lovakat tart, melyek egész életükben sza­badon legelnek, forrásvizet isz­nak. Most a tanítványok felváltva vezetik és szeretgeük is őket - leg­alábbis a laikusok számára így tűnik - aztán megtudom, hogy Kassai Lajos a Suttogó című film­ben sokak által megismert mód­szerhez hasonlót alkalmaz, így a lovas és a ló mellérendelt viszony­ban áll egymással, az ember test­véreként kezeli az állatot Az edző utasításait követve jó ideig külön­böző gimnasztikái gyakorlatokat végeznek a lovasíjász tanítvá­nyok, majd amikor a hátasra pat­tannak, egy darabig csak kinyúj­tózva fekszenek a lovakon, Kassai így mondja: „Most kentaurrá válsz, eggyé válsz a lóval!"- Megérintik az embert a látot­tak, ez egyértelműen nem más, mint az identitástudatunk meg­erősítése a ló által - összegezte Dallos Gyula mesteredző, Ma­gyarország örökös bajnoka a dél­utáni programot. - Az amit lát­tunk a hatezeréves együttmun- kálkodás a lóval, amely példaér­tékű. Ma nekünk, magyaroknak különösen kell vigyázni erre az értékre, mert ez nemcsak egy sport, hanem ez már nemzettu­dat. Elég csak arra gondolnunk, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg imám minket! „A lovas-íjá­szat az őseink történetében világ­siker volt, hiszen az ősi Magyar- ország hadműveletének világren­gető találmánya volt. Kassai Lajos munkássága első­sorban nem a Guinness-rekord- ról szól, Olyan magasra képzi a tanítványait morális és sportbeli szinten, amely példaértékű kell, hogy legyen a magyar sport okta­tásban is. Ezért is döntött úgy a Testnevelési Egyetem és a Ma­gyar Lovas Szövetség vezetése, hogy szeretné az egyetemi okta­tásba beintegrálni a lovasíjászat szakág oktatását, a lovasszövet­ség pedig a meglévő szakágai so­rába szeretné felvenni a lo­vasíjászatot Dallos Gyula azt mondta: Kas­sai Lajos eddigi életpályája és a most látottak is egyértelműen megfogalmazták benne, hogy az egyetemi programba való integ­rálásra feltétlenül igent kell mon­dani, és ennek megvalósítására nagyon rövid időn belül esély van. - A sporthoz értő, az erkölcsi normákat tartó, az életre nevelés­ben valamilyen célzattal élő em­bernek nem lehet más a vélemé­nye a látottakról - hangoztatta. Egy nagyon kemény, igen kato­nás, abszolút rendpárti, fegyel­mezett és rendkívül szigorú sza­bályok között végzett veszélyes sportágat űz az a harminc lo­vasíjász, akik a bemutatóban részt vettek. Megjegyezte: ezek az emberek biztosan nem fogják az első bankfiókot kirabokü, mert egyúttal tisztességet is tanulnak e sportág keretein belül. Lázár Vilmos fogathajtó világ­bajnok, a Magyar Lovas Szövet­ség elnöke lapunknak azt nyilat­kozta: régóta nagy csodálója Kas­sai Lajos munkásságának.- Gyakorlatilag a nulláról épí­tett ki egy sportágat, amely mára nem csak Magyarország, de a vi­lág számos országában kedvelt és művelt sportág - mondta. - Úgy gondolom, most mi is tudunk se­gíteni abban, hogy még inkább elterjedjen a lovasíjászat és Ma­gyarországon meghatározó sze­repet kapjon. Lázár Vilmos kijelentette: a kö­vetkező lovas szövetségi közgyű­lésen előterjeszti, hogy a lo­vasíjászat mint hivatalos szakág jelenjen meg Magyarországon és a Nemzetközi Lovas Szövetségnél is lépéseket fog tenni ez ügyben. Megkérdeztük azt is, hogy szerinte van-e igény a fiatalok körében arra, hogy egyetemi szintű képzéssé váljon a lo­vasíjászat, mire a szakember azt mondta: mindenképpen van igény, ráadásul jelenleg lo­vasszakemberekből van az egyik legnagyobb hiány az or­szágban. Ennek oka, hogy az el­múlt időben nem volt megfelelő képzés Magyarországon. Hozzá­tette: ezzel együtt az igényt is meg kell teremteni a lovasszak­emberek iránt. Ha pedig ez a ket­tő együtt tud működni, akkor az alapja lehet annak, hogy igazán lovas nemzetté váljon Magyar- ország. ■ Meiszterics Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom