Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-04 / 256. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK ü ü Hű ü yüi iIMIIWJlilM 5 PERCES INTER.ni Halat fogni tilos lesz a Desedán Nem tejelnek jól a gazdaságok támogatás Gyenge árat fizetnek a felvásárlók, emiatt lakat kerül több telepre Horgászati tilalmat ren­delnek el a Desedán. Szigorúan ellenőrzik a szabályok betartását, aki vét, súlyos szankci­óra számíthat.- Mikortól lép életbe a rendelkezés?- Az általános horgászti­lalom november tizedikétől november 16-ig tart a tó egész területén - számolt be szerdán Zsiborás Magdolna, a horgász egyesületek szö­vetségének ügyvezetője. - Az utolsó horgászati nap te­hát november kilencediké. A szövetség, mint a Deseda víztározó halászati jogosult­ja rendelte el a korlátozást. Erre plakátokon valamint interneten is felhívjuk a fi­gyelmet.- MUyen halakat telepíte­nek ez alkalommal?- Három nyaras pontyot és süllőt. A rövidesen ha­tályba lépő rendelkezés té­telesen rögzíti a tudnivaló­kat. A fajlagos tilalom no­vember 17-től november 26- ig lesz, s eszerint a békés halakra - például pontyra és amurra - tilos horgászni. A fajlagos tilalom ideje alatt csak ragadozó halat lehet fogni.- Szabad egyáltalán hor­gászni valahol a fajlagos tilalom idején?- Csak a répási öböl északi csücskétől északra engedé­lyezett a horgászat, valamint a kaposfüredi szőlőhegynél található csónakkikötőtől is kizárólag északra. ■ H. M. Zsiborás Magdolna: három nyaras pontyot telepítünk a Desedába A 13 nagy somogyi tehe­nészetből az év végéig há­rom is bezárhat. Padlóra került a tejágazat, orszá­gosan is munkahelyek százai szűnhetnek meg. Harsányi Miklós A hazai tejfelvásárlási árak a legalacsonyabbak közé tartoz­nak. Az Európai Unió 27 tagálla­mából 23 országban magasab­bak a termelői árak, mint ná­lunk - állapította meg a mező- gazdasági termelők érdekvédel­mi szövetsége. Amíg Magyaror­szágon 25 euro cent volt az au­gusztusi átlagár, addig az EU huszonhetek átlaga elérte a 31 euro centet. A termelés folyama­tosan csökken. Szeptemberben a felvásárolt nyerstej mennyisé­ge több mint 20 százalékkal volt kevesebb, mint két éve.- A tejtermelők több mint egy éve várnak rá, hogy végre ne csak a szavakkal és ígérettel, ha­nem valós intézkedésekkel segít­sék az ágazatot - hangoztatja a szövetség. Udvari János, a nagy­bajomi mezőgazdasági zrL főál­lattenyésztője kérdésünkre kifej­tette: az első félévben szinte nem mozdult meg a tejfelvásárlási ára, aztán harmadik negyedév­ben lassú emelkedés kezdődött el. A kiadási oldalon is hasonló folyamatot tapasztaltak, jócskán megnőtt a takarmány ára. Példa­ként a napraforgódara drágulá­sát hozta fel; az év elején tonnán­ként még 42 ezer forintot fizettek érte, most 67 ezer forintot. A szakember aláhúzta: ilyen viszonyok közepette az ágazat nyereségtermelő képessége gyenge. - A tejért az év elején li­terenként 62 forintot kaptunk, az év közepén 65 forintot, októ­ber végén átlag 75-78 forintot utalnak át a felvásárlók - ösz- szegzett. - Eközben egy liter tej önköltsége átlagosan 80-85 fo­rint között változik. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetsége (MOSZ) szarvasmarha­tenyésztői választmánya nehez-. ményezi, hogy az ágazatban az eddig igénybe vehető támogatá­sokat felfüggesztették, s a terme­lők október végén sem ismerik a 201(Ees nemzeti kiegészítő tejtá­mogatás összegét Udvari János arra hívta fel a figyelmet: egyre Baljós kilátás. A termelők több mint egy esztendeje arra várnak, hogy ne csak szavakkal segítsék őket több telepre kerül lakat, miköz­ben egy év alatt közel 20 száza­lékkal csökkent a leadott tej mennyisége országosan és 15 ezerrel kevesebb fejős tehenet tartanak.- Eladták vagy levágták az ál­latokat, mások a csábító török ajánlatot használták ki - tudtuk meg. - Egy vemhes üszőért net­tó 500-550 ezer forintot fizet a külföldi megrendelő. A nagybajomi szakember, aki korábban a somogyi érdekvédel­mi szövetség szakmai vezetője volt, úgy vélte: egyes előrejelzé­sek szerint jövőre 80 forintos tej átvételi árat ígérnek. Ez azonban nem jelent automatikus kilába­lást a gazdaságok számára. Nagybajomban Is több milliós mínuszt termel idén a tejágazat, máshol ennél is súlyosabb prob­lémák megoldására keresik a vá­laszt Az szinte előre borítékolha­tó, hogy a 13 somogyi tehenészet közül az év végéig kettő egészen bizonyosan bezár, s pillanatnyi­lag az sem zárható ki, hogy újabb telep iratkozik fel a listára.- Az éveken át tartó ráfizetést ezek a gazdaságok tulajdonosai már nem képesek elviselni - szögezte le Udvari János. A kistermelők sem boldogul­nak könnyen. Álmukban sem gondolták volna, hogy az im­porttej, a multik harca és az alapban is nehéz helyzet tovább KOMMENTÁR Utolsó csepp tej Megtartsuk, levágjuk vagy eladjuk az állatot? -ez a kérdés sorsdön­tő lehet a szarvasmarhatartók számára. Sokan megelégelték az aktuális bürokrácia tehetetlensé­gét Nehezen kiszámítható támo­gatások, beígért aztán nagy hirte­len visszavont anyagi források - a panaszáradata végtelenségig sorolható. Ráadásul a tej olcsó, így jobbára csak ráfizetést termel, a gazdálkodók pedig hosszú ideje hadakoznak a multik képviselői­vel. Mit tehetnek a termelők? Ro­botolnak, mint ahogy eddig is tet­ték. Félő azonban, hogy egyszer elfogy a türelmük és a termelés­hez szükséges utolsó forintjuk. Csak nehogy az legyen az utolsó csepp a pohárban... (hm) Tehenek száma Kevesebb állatot tartanak Somogybán 14 000 i||pj||^ 000 000 I I __i____1 1. 20 07 2008 2009 súlyosbodik. Néhányan azért keresik a kitörési pontokat. Egy somogyaszalói állatte­nyésztő nemrég tejautomatát helyezett üzembe. Arról be­szélt: a készülékért majdnem kétmillió forintot kell leszurkol­ni, ám számítása szerint, ha na­ponta átlag 150 liter friss házitejre folyamatosan lesz ke­reslet, úgy reménye szerint egy, legfeljebb másfél éven belül ki­fizetődik a beruházás. Támogatás: esélyt adnak a pogányvölgyi iskolásoknak pályázat A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítik, piacképes tudást kapnak a tanulók Nyolcvankilencmillió forint vissza nem térítendő támoga­tást nyert a lengyeltóti kistérség az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban a hátrá­nyos helyzetű tanulók felzárkóz­tatására. A program célja az esély- egyenlőség megteremtése, az esélyhátrány mérséklése. Azt szeretnék elérni, hogy a gyer­mekek helyben jussanak hozzá a minőségi oktatás feltételei­hez, az iskolai lemorzsolódás megszűnjön, a továbbtanulási kedv erősödjön, a diákok egyre nagyobb számban szerezzenek a munkaerőpiacon hasznosít­ható képesítéseket. Zsombok Lajos, a Pogányvöl­gyi Többcélú Kistérségi Társu­lás elnöke, Lengyeltóti polgár- mestere elmondta: a harminc százalékos roncstársadalom tagjainak jövedelmében nincs olyan pénz, melyet maguk és gyermekeik művelődésére for­díthatnának. A mélyszegénység országszerte nő.- A család determinál - hang­súlyozta. - A kistérségben pe­dig nem ritka az olyan család, ahol 20 éve nem dolgoznak a szülők. A változtatást három te­rületen egyidejűleg kell meg­kezdeni: mindenekelőtt a peda­gógusok fejében kell rendet tenni, érzékenyebbé kell őket tenni a probléma iránt. Ki kell Zsombok Lajos: tanulóbarát kör­nyezetet kell kialakítani dolgozni a gyerekeknek szóló kompenzációs programokat, és tanulóbarát környezetet kell ki­alakítani. Péter Albert, IPR mentor el­mondta: a roma gyerekek és a mélyszegénységben élők esé­lyei egyre romlanak. Az oktatás növelte a szakadékot, melyet a szabad iskolaválasztás indu­kált. A jól szituált szülők elvi­szüt a kistelepülésekről a gye­rekeket. A legtöbb ott tanuló gyerek az általános iskolánál nem jut tovább, nem sikerül szakmához juttatni őket.- Ez a program a változásban segít. Nem lehet gyors és látvá­nyos eredményeket elérni, de végig kell menni az úton. Az is­kolák egynegyede nyert esély­egyenlőségi pályázaton, nyolc­vankilencezer gyerek került be a programba, melynek eredmé­nyeképpen a továbbtanulási esélyeik nőttek. A további feladatokról szólva Péter Albertné, az NEFMI esély­egyenlőségi szakértője elmond­ta: ahol a hátrányos helyzetű ta­nulók létszáma eléri a negyven százalékot, esélyegyenlőségi tervet kell készíteni. A települé­seknek létre kell hozni, és folya­matosan frissíteni kell a halmo­zottan hátrányos helyzetű gye­rekek adatbázisát. A cél pedig mindezzel az, hogy a közoktatá­si fejlesztési források a megfele­lő helyre kerüljenek, s ezzel az oktatási egyenlőtlenségek és szociális hátrányok mérséke- lődjenek, piacképes tudást kap­janak a gyerekek. Az egyenlő Eséllyel Pogányvölgyben pro­jekt ezt hivatott segíteni. ▲ BMttUsajévÜK + * * új \ * *** Kifejt tehéntej (millió rrú) 67,6 63,5 in i ■ n ! : ■ íí 2 I : j íj illll, 2007 I 2008 ] 2009

Next

/
Oldalképek
Tartalom