Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-12 / 263. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 12., PÉNTEK FELSŐOKTATÁS 11 felsőoktatás A Kaposvári Egyetem rektora nyugodt, mert az universitas teljesíteni tudja a tervezett elvárásokat. A kilátásba helyezett módosításokról egyelőre nem mond véleményt A JÓT NEM KELL KIJAVÍTANI (Folytatás az 1. oldalról) A tervezet szerint minőségnöve- lést jelentene a megújított finanszírozás is, melyben jóval kisebb szerepet kapna az egyes intézmények hallgatói létszáma, így elkerülhető lenne, hogy csak azért kerüljön be valaki, hogy az adott egyetem vagy főiskola fejkvótát kapjon utána. A hallgatói létszám csökkentése mellett szól az a szigorítás is, hogy maximum huszonöt diák juthatna egy minősített oktatóra. Országosan jelenleg ez az arány mintegy hatvan az egyhez... A vitaanyagban az is szerepel: az egyetemeken minimálisan 40, a főiskolákon 35 főállású oktatót kellene alkalmazni, és előbbiek két-, utóbbiak egyharmadá- nak tudományos minősítéssel kell rendelkeznie. Ma viszont az állami felsőoktatási intézményekben dolgozó csaknem 14 ezer főállású oktatóból alig több mint felének van valamilyen fokozata. Ráadásul az arány karonként változó. Szakértők szerint például a jogi egyetemek egyike sem felelne meg a kritériumnak, de még az olyan színvonalas universitasok, mint az ELTE vagy a Műegyetem egyes karai is elbuknának. Talán ennek is köszönhető, hogy a minisztériumban némiképp finomítottak az eredendően kötelezően előírt kritériumokon, s a koncepcióban csak elérendő célként szerepeltetik. Míg a szakértők azon vitatkoznak, hogy a hallgatói létszám- csökkentés minőségemelkedéssel járna-e, addig a diákok az egyik internetes közösségi oldalon tiltakozó petíciót fogalmaztak „a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen”. A tervezet szerint ugyanis eredetileg szerepelt olyan elképzelés, miszerint egy tantárgyat csak kétszer lehetne felvenni, s ugyanennyiszer lehetne belőle alkalmanként vizsgázni. A miniszA jelenlegi hallgatók bizakodóan tekintenek a jövőbe annak ellenére, hogy számukra sem minden tervezett módosítás elfogadható a készülő törvényben térium honlapjára kitett anyagból ugyan ez már hiányzik, ám az oktatási államtitkárság jelezte: egy alacsonyabb rendű jogszabályban mindenképpen módosítani fogják a jelenlegi rendszert. Szintén valamelyest visz- szatáncoltak a tervezet készítői a térítési és juttatási szabályzat, a kollégiumi ügyek, illetve az oktatók véleményezése ügyében: véleményezési helyett egyetértési joga maradna a diákoknak. Nem úgy a tanulmányi és vizsgaszabályzat esetében, ahol viszont egyetértés helyett csak véleményezésre lenne lehetőségük. Nem véletlen, hogy az október 22-én indított internetes petíciót közel 40 ezren írták eddig alá...- A felsőoktatást szabályozó kerettörvény-tervezet - ahogy Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora a Somogyi Hírlap kérdésére fogalmazott -, s a koncepciók szintjén vázolt javaslatok nem állítanak teljesíthetetlen feladatokat a Kaposvári Egyetem elé. - Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár korábban, az egyetemen tett látogatásán szintén ez a vélemény alakult ki. A tervezet oktatói létszámát érintő kérdéseit tekintve elmondható, hogy a Kaposvári Egyetem már most is abban a helyzetben van, hogy a minimális elvárásokon messze felüli állománnyal tud és kíván a jövőben is dolgozni - hangsúlyozta a rektor. - A teljes állásban foglalkoztatott, minősített oktatók aránya az állattenyésztési karon országosan is kiemelkedő, hiszen 90 százalék feletti. A gazdaság- tudományi karon is az elvárások feletti, csaknem 70 százalékos ez a létszám. A pedagógiai és a művészeti karon 50 százalék körüli ez az arány. Az egyetem új vezetése még a felsőoktatási törvény tervezetének megjelenése előtt, saját indíttatásból is olyan változtatásokba kezdett, amelyek a magasabb szintű és jobb minőségű oktatást célozzák. Ennek a koncepciónak része a minősített oktatók arányának növelése is. Ez ügyben már meg is történtek az első lépések és ennek érezhető hatásai lesznek már az idei tanév második félévében is. Továbbra is kérdés persze, hogy a felsőoktatás átalakítását célzó csomag milyen határidőket fogalmaz majd meg, de ezeknek mindenképpen elébe megy a Kaposvári Egyetem új vezetésének említett kezdeményezése - szögezte le Szávai FeÁLLAMILAG FINANSZÍROZOTT. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES HALLGATÓK ELSŐ HELYEN KAPOSVÁRI A 2010 ÁTK GTK PK MK Kar Jelentkezett Első hely Felvett AF KTG AF KTG AF KTG AF KTG ÁTK 445 208 162 2007/2008-1 417 252 511 115 1201 810 440 303 GTK 547 249 229 2008/2009-1 376 240 478 140 1006 582 440 249 PK 1132 520 378 2009/2010-1 379 224 445 224 882 518 401 171 MK 976 303 166 2010/2011-1 334 202 404 283 794 490 362 131 KEőssz. 3100 1280 935 Pokomi nem ért egyet pokorni Zoltán, korábbi oktatási miniszter azt mondta: nem tud azonosulni a kereszténydemokrata vezetésű oktatásügyi államtitkárság irányvonalával. Az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke reményét fejezte ki, hogy puszta revánsvágyból nem tesznek tönkre mindent, amit az elmúlt években eredményként fel tudott mutatni a hazai oktatásügy. Hozzátette, nincs ráhatása az államtitkárság munkájára, valamint, hogy „a konzervativizmus azt jelenti, ami jó, azt nem kell feltétlenül megjavítani”... úgy vélte, sokak illúziója, hogy a ‘7(Fes évek oktatásügye jól működött, amihez érdemes visszatérni, ám a korszakszakmai teljesítménye szerinte rossz volt és a felső- oktatás bolognai rendszerét mindenképp megkell tartani, mert nincs alternatívája. renc, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy a nemrég nyilvánosságra került elképzeléseket, a szakmán belüli érdek- egyeztetés lezárultáig értelmetlen volna véleményezni vagy minősíteni. A Kaposvári Egyetemnek a lapunk rendelkezésére bocsátott adatokból kiderül: az intézménybe jelentkezett hallgatóknak valamivel több mint 41 százaléka jelölte meg első helyen a Kaposvári Egyetemet. Az idei tanévre az 1894 államilag finanszírozott képzésen résztvevő hallgató mellett 1106 költség- térítéses formában tanuló hallgató nyert felvételt. Ha az óraadó oktatókat is figyelembe vesszük, akkor ma a négy karon átlagosan nem egészen kilenc hallgató jut egy oktatóra. ■ Márkus K.- Vas A. Az igazgatók úgy vélik, hogy a középiskolában kell alapos munkát végezni, és ott kell a diákoknak biztos tudást szerezniük, amivel tovább tanulhatnak A középiskolás diákság most inkább az érettségire koncentrál úgy vélik, aggódni ráérnek később a felvételi miatt NAGYON MEGOSZLIK a lapunk által megkérdezett középiskolai igazgatók véleménye a jelenlegi felvételi rendszerről és a tervezetről is. Egy dologban egyetértenek: a középiskolában kell alapos munkát végezni és a diákoknak biztos tudást szerezni. Maász Róbert, a Somogyi TISZK Nagyváthy János Középiskolájának igazgatója azt mondta: felhígult a felsőoktatás, véget kéne vetni a „púder oktatásnak”. A felveendők száma már-már megegyezik az érettségizők számával és ez nem jó. Iskolájukban 25 gimnazista végez, várhatóan többségük beadja jelentkezési lapját, ahogy korábban is ez volt a tendencia.- A CÉL az lenne, hogy ne akarjanak 100 ezer embert a felső- oktatásba felvenni - tette hozzá. - Magasabbra kellene tenni a ponthatárokat, hogy gyenge képességű emberek ne kerülhessenek be. Csak az a baj, hogy elkezdődne a lobbi... A bolognai rendszer sem jó szerintem, adott esetben valaki három évig csak úgy elvan a felsőoktatásban, aztán semmilyen végzettség nélkül ott áll 21 évesen, s nem tudja hogyan tovább. az igazgató azt is mondta: nem támogatná a két emelt szintű érettségit, tanuljon jól a középiskolában a diák és szerezzen jó érdemjegyeket, kerüljön így be.- én kinyitnám a felsőoktatási intézmények kapuit és felvételit sem tartanék - hallottuk az elsőre talán elképesztő véleményt Kincsei Jánostól, a barcsi Széchenyi gimnázium igazgatójától. Úgy indokolt: most is bekerülhet szinte mindenki, aki akar, de a felsőoktatásban kellene szelektálni, ott döntsék el, ki alkalmas. Persze a középiskolában végzett munka mindehhez kulcskérdés.- egy-egy intézkedés nem oldja meg a felsőoktatás kérdését, ahogy száz emelt szintű érettségi sem oldaná meg - foglalt állást Kovács József, a csurgói Csokonai Református Gimnázium és Általános Iskola igazgatója. Kifejtette: koncepciózus, hosszú távú felsőoktatási, közoktatási elképzelésekkel, ezek összehangolásával van esély változtatni. Új törvényekre van szükség, ám ezek megalkotásában tevékenyen vegyen részt a szakma.- A MINDENKORI POLITIKA, a közoktatásban dolgozók és a tudományos élet, a felsőoktatási intézmények együttes véleménye számítson. Ne a számokról vitázzunk, hiszen Magyarországon mindig nagy számú hallgató volt jelen a felsőoktatásban, sokkal fontosabb a tartalom - hallottuk Kovács Józseftől.- hál1 istennek, ha ezt a rendeletet tényleg elfogadják, ránk még nem vonatkozik - mondta Bakos írisz, a csurgó Nagyváthy gimnázium végzős diákja a tervezett változtatásokra. - Szerintem kissé túlzás, hogy két emelt szintű érettségi kellene a továbbtanuláshoz. Lehet, hogy csak azért gondolom így, mert emelt szintű érettségire készülök, igaz csak egyre, de még ez is sok. Viszont érthető, hogy az államilag finanszírozott felsőoktatásba nehezebb legyen a bejutás. A DIÁKLÁNY AZT IS MONDTA: ü jelenlegi felvételi rendszeren volna mit változtatni.- MÉG OLYANRA IS ADNAK pontot, amire szerintem nem kéne. így például túl sok pont jár a szociális helyzet alapján hátrányosnak ítélteknek, viszont ez nem a tudást tükrözi. Később, az egyetemen, a szociális helyzet alapján úgyis kapnak támogatást azok a diákok, akik rászorulnak. A nyelvvizsgáért járó pontokat viszont folyamatosan csökkentik, pedig aki tanul, megérdemli a plusz pontot. S hogy egyáltalán szükség van-e ennyi diplomásra? Fogós kérdés. Nyilván azokra igen, akik jó szakemberek, másrészről aki költségtérítéses szakot végzett valamelyik intézményben, nem biztos, hogy többre megy vele, mintha egy jó szakmája lenne - összegzett Bakos írisz. varga andrea
