Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-12 / 263. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 12., PÉNTEK KÖRKÉP Kolontár belefullad a használt ruhába! (Folytatás az 1. oldalról) Mintegy hetven zsák ruhát és kétszázötvenezer forint értékű konzervet gyűjtött össze négy somogyi falu - Simonfa, Bőszénfa, Zselickislak és adomány Pénzre, élelmiszerre, tisztítószerekre szükségük van, de rongyokra nincs zők. fezt a vörös sarat talán soha nem lehet eltakarítani, s Tili Károllyal, Kolontár pol- y gármesterével nehéz szót vál- e tani. Állandóan csörög a tele- t, fonja. A falu első embere a ru- s haadományra így reagált: nem Zselicszentpál - a kolontári iszapkatasztrófa károsultjaidnak. Az adományt két önkormányzati busszal szállították a helyszínre. Szakadó esőben indult a két kisbusz Kolontárra, a bizonytalanba, mert Kaposváron még azt sem tudtuk beengednek-e bennünket a faluba. A Devecser előtti körforgalomban a település neve pirossal áthúzva, arra nem lehet menni. Azért megpróbáltuk. A falu előtt posztoló rendőr, miután meghallotta, hogy So- mogyból hoztunk adományt, tovább engedett minket. Kolontár előtt már mindent elborított a vörös lé. Autóroncsok a földeken, kificamodott kezű baba, műanyag hordók, V egy paplah a sárban. A vörös latyak egyhangúságát csak a közömbösítésire használt gipsz sárgája töri meg. Rengeteg a munkagép. Hordják a földet, mossák az utat. Mindezek ellenére az embernek az az érzése, hogy soha nem lesz itt rend. (- Ha egy utcát valami miatt fel kell ásni, már ideges vagyok - mondta Nyitrai István bőszénfai polgármester, - mert kosszal, mocsokkal jár. Itt Kolontáron elfogynak a jeltudjuk már hova tenni! Pénzre, tartós élelmiszerre, vegyszerekre lenne szükség, de ruhára nincs. Belefulladunk a rongyokba! Nem is tudom, hogy hol pakoljanak le?! Az élelmiszert és vegyi árut gyűjtő jókora raktárban szinte a mennyezetig állnak a kartondobozok. A tejportól a tisztító és fertőüenítő szereken keresztül az élelmiszerig katonás rendben tárolják az adományokat.- Lassan kezdenek az emberek az első sokkból magukhoz térni - mondta Fischli Lászlóné közmunkás. - Segített, hogy érzik, nincsenek egyedül, az ország összefogott értük. Ám a kárfelméréssel, új házak építésével komoly problémák vannak. Nem tudni, mikor térhet itt vissza az élet a normális kerékvágásba. Szárazabb időben érezzük a maró szagot, most, hogy esik az eső, ez a sár rettenetes. Egy használaton kívüli parányi parasztházban gyűjtik a ruhaadományokat. Elképesztő látvány az eresz alatt zsákokban, összekupacolva ázó rengeteg ruha és cipő.- Ez már nem kellett senkinek - mondta Baloghné Oszkó Mariann, az adományok átvevője. - A sátorban hetente rakjuk ki az új ruhákat, aki akar vihet belőle. Ami már nem kell vagy nem lett jó senkinek, az áü itt zsákokban. Szeméttelepre kerülnek vagy géprongynak. Maguk nem vinnének el néhány zsákkal? Baloghné telefonkapcsolatban van a károsultakkal. Tudja, hogy kinek, mire van szüksége. Ha olyasmit hoznak az adakozók, azonnal telefonál.- Az egyik károsultnak plédekre, ágyneműre, törölközőre volt szüksége. Mikor ilyesAZ ADOMÁNYOK MELLETT még egy ajándékot vitt Nyitrai István a kolontári gyerekeknek. Felajánlotta, hogy harminc fiatalt égy hétre, a tavaszi szünetben vendégül látnak Bőszénfán. A diák~szálláson az elhelyezést, a Mese szállóban az étkezést fogók megoldani, a Szarvas- farmon pedig a programok egyikét A gyerekek kiválasztása a kolontári önkormányzaton dolgozók feladata. Nyitrai István: a falu állapotát látva elfogynak a jelzők Steszli Lőrinc: segítség nélkül lehetetlen lesz talpra állni mit kaptunk azonnal szóltam nekik. De azt is tudom, hogy kinek kell télikabát vagy farmernadrág. A többiből meg válogathat aki csak akar. Olyan rongyokat is kapunk adományként, ami már eleve használhatatlan. Először mindig átválogatjuk a zsákokat. Akadt olyan nadrág, amiben pár napja még trágyát hordhattak, volt itt lyukas cipő, rongyos zokni is. Nem is tudóin, hogy mit gondolt az adományozó? Ezeket nem kínáljuk fel senkinek. De a dzsörzé ruhának sem lett gazdája. Maguk Somogyből jöttek? Jártam ott gyalogtúrán. Gyönyörű a Zselic. Mi nem itt lakunk, hanem hét családdal együtt négy kilométerrel arrébb a külterületen. Az anyósommal dolgoztunk kint a kertben, csak azt láttam, hogy olyan a határ, mintha a Balaton öntött volna ki. Aztán hallottuk a sziróná- zást. Végül a hírekből tudtuk meg, hogy mi történt. Kint is felejtettek bennünket. Négy nap múlva kerékpárral tudtam csak bejönni kenyérért - idézte a történteket Kolontárt két részre osztja az új gát. Egyik föle a legnagyobb borzalmakat átélt településrész, a másik oldalon, a dombon élnek a „szerencsések.” Ők nem kaptak frontálisan az iszapból - Ott szemben a postánál állt meg az iszap. Ezt a házat már nem érte el. Ha átjön áz úton is, nem tudom Ini töm:^ nik -*miufatta4JaIoghné. ^ A kertekbe meg visszafolyt a lapról. Nem lehet ott termelni még évekig semmit. Pedig hordják a talajt, közömbösítik az iszapot. Alkalmi kísérőnk Steszli Lőrinc. Javaslatára a templom- kertbe mentünk. Onnan látni az elmosott, most már részben ledózerolt falurészt, és a töltésem épülő utat. Oda már nem költözik vissza senki - mondta -, az lesz a magyar Csernobil. Tíz halottunk van... Itt mindenütt házak álltak, ma már egy részüknek a romjai sincsenek meg. Ledózerolták, elhordták. Ez lesz a többi sorsa is. De nézzék meg! Viszonylag új házak állnak a falu másik részében és nem lakik bennük senki. Egy papírlapon ott az elérhetőségük, többségük nem is akar visszaköltözni. Kolontáron nem hallani egy falú-mindennapi zajait. Nem kukorékol kakas és nem ugat kutya. Személygépkocsi-forgalom szinte nincs, csak az adományokat szállító autókat és a szeretetszolgálatok gépkocsijait engedik be. A kamionok, a munkagépek dübörögnek. Zajuk sokáig elkíséri az embert. Ahogy a szinte lemos- hatatlan vörösiszap.- A cipőjüket jó alaposan töröljék le - figyelmeztetett búcsúzóul Steszli Lőrinc, - nekem már kettőt is szétmart az iszap. ■ F. Szarka Ágnes A siófoki földgázszállító a legjobb munkahely Modernizálódott a város közoktatása kadarkút Pályázati források segítették az iskola és az óvoda megújulását Megismételve tavalyi sikerét, a siófoki székhelyű FGSZ Földgázszállító Zrt. nyerte el a Legjobb Munkahely címet a Világgazdaság - Hewitt Legjobb felmérésében, a 250-1000 fős vállalatok kategóriájában. Az elismerést ünnepélyes keretek közt vette át Zsuga János, az FGSZ Zrt vezérigazgatója, aki elmondta: - Nemcsak öröm, meglepetés is, hogy a tavalyi év után idén is az FGSZ Zrt. érdemelte ki a címet, különösen azért, mert a tavalyi győzelem óta a társaság teljes szervezeti átalakuláson ment keresztül. Büszke vagyok arra, hogy tehetséges, elkötelezett, értékes emberekkel dolgozom nap mint nap. A társaság a tavalyi évben mérette meg magát először, s nem csak 2009 legjobb munkahelye, de egyúttal az energia- szektor iparági győztese is lett. Emellett ez év júniusában a regionális versenyben kiérdemelte a Közép-Kelet-Európa Legjobb Munkahelye címet is. A Mol-csoporthoz tartozó, siófoki székhelyű FGSZ Földgázszállító Zrt. hat regionális üzemet működtet az országban, tudtuk meg Lakatos Edina szóvivőtől. A felmérés önkéntesen kitöltött munkavállalói kérdőíveken alapul. Idén 148 vállalat csaknem harmincezer munka- vállalója fogalmazta meg véleményét. ■ F. I. Korszerű, a 21. századi igényeket kielégítő intézményben töltik mindennapjaikat a kadarkúti Jálics Ernő Integrált Oktatási Központ tanulói és óvodásai. Sikeres pályázata révén a város több mint 700 millió forintot fordított az intézmény fejlesztésére az idei tanév kezdetére. Megújult intézményt vettek birtokba szeptembertől a kadarkúti diákok. Az Európai Unió támogatásával a projekt keretében megvalósult az épület akadály- mentesítése és bővítése új szült ráépítéssel, tetőcserével, tantermek, csoporthelyiségek, vizesblokkok kialakításával, nyílászárók cseréjével, és 37 parkolóhely kialakításával. Hasonló módon korszerűsödött az óvoda épülete, az udvar és a sportpályák. Az intézmény sportfelszereléseket, óvodai fejlesztő játékokat kapott.- Ebben a tanévben a gyereklétszám több mint nyolcszáz fő, melyben az óvodástól a szakiskolásig több korcsoport megtalálható - mondta dr. Komjáti Tibomé igazgató. - 2010. július 1-jétől egységes integrált intézményként működünk. A diákok többsége a környező településekről, elsősorban az iskolafenntartó Mike, Hencse, Visnye, Kőkút és Kadarkútról érkezik, de vannak Somogy megyén kívülről jelentkező diákjaink is. A fejlesztés nagy mérföldkő az életünkben, hiszen nemcsak a tanulók, hanem a pedagógusok is végre modern körülmények között végezhetik a munkát. Az infrastruktúra-fejlesztés mellett szakmai megújulás is zajlik a központban. Tavaly vezették be az ugyancsak uniós támogatással megvalósuló kompetencia alapú oktatást nyolc tanulócsoportban. Az idei tanévben már 14 csoportra bővítették a fejlesztést, amely a következő években átfogja az egész oktatási Intézményt. A pedagógiai munka során előtérbe helyezik az önálló és csoportos kreatív gondolkodásra és cselekvésre való felkészítést Ezzel a szakmai munkával új, modern utakra vezetik a kadarkúti közoktatást. A város 128 millió forinttal járult hozzá saját erőként az építési beruházáshoz, míg az Európai Unió és a magyar állam 604 millió forintot biztosított az "Integrált mikrotérségi oktatási központ fejlesztése a Kadarkúti kistérségben" című projekthez. ▲ Kolontári gyerekeket várnak tavasszal a Zselicbe
