Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-05 / 181. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 5.. CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 5 A vadászok, túrázók édenkertje erdő-járó Párja nincs Somogy természeti büszkeségének, az ezerarcú Zselicnek Toronyóra, orgona, könyv, és e gy papi évtized A Sefag Zrt. által üzemeltetett Kardosfa hotelben luxus körülmények fogadják a vadászokat, turistákat, és a konferenciákra érkező vendégeket ▲ A Zselic szívében fekszik egy 8500 hektáros vadászterület, amelynek a hatvanöt százaléka erdő. Ezen a változatos, dim- bes-dombos tájon zömében tölgy, bükk, hárs és cser található. Az ezüsthársas-bükkös erdőtársu- lások hazánkban csak itt fordulnak elő. F. Szarka Ágnes Számában és minőségében kiemelkedő a gímszarvasállomány, az évi 250-300 kilőtt vadból negyven bika. Több kapitális trófeasúlyú bikát ejtettek el ezen a területen, a legutóbbit 2000 szeptemberében, agancsa 12,83 kilós volt. Dámszarvasból évente mintegy 20 kerül terítékre, közülük 1995- ben esett a legnagyobb 4,29 kilós súllyal. Évente 80 őzet lőnek, ebből 30 a bak, de a java bakok érik el csak a 400 grammos trófeasúlyt. A betelepítésből származó muflonállomány évente tizenötnek az elejtését teszi lehetővé, ebből átlagosan öt kos esik el. A legkiemelkedőbb csigahosszúságú kost 1993-ban lőtték, a trófea 93 centiméteres volt. A vaddisznó fontosságában kezdi megközelíteni a gímszarvast. Az évi terítéke mintegy 200, s ennek a 90 százalékát bérvadászok ejtik el. Az 1999ben épült, megközelítőleg háromszáz hektáros vaddisz- nóskertben szervezett hajtóvadászatokon lövik ki az évi mennyiség felét, de rendkívül keresettek a szabad területen tartott társas vadászatok is. A vadászok igényeit a többezer hektáros, összefüggő erdő közepén található 23 szobás, 48 személynek kényelmes szállást nyújtó Hotel Kardosfa elégíti ki kiváló konyhájával, és elegáns körülményeivel. A Zselic- ben létrejött Csillagoségbolt- park Magyarország egyik legkevésbé fényszennyezett területe. Kardosfa hozzájárul ennek a természeti kincsnek a megóvásához. A parkban található lámpatestek formája, mennyisége és világítás hatékonysága a „Sötét Égbolt” megőrzését célozza. A természet szerelmesei egész-, és félnapos gyalogos-, és kerékpártúrákon, lovastúrákon vehetnek részt, lovasfogattal bejárhatják az erdőt is. A vadászterületet 1997-ben különleges rendeltetésűvé nyilvánították a gímszarvasállomány minősége, valamint a vadgazdálkodás színvonala miatt. Az ezerarcú Zselic nem véletlenül lett néhány éve Somogyország kincse. Fogva tartotta páiját, mert nem tetszett a munkája Banánérlelő meleg nyár Simonfán déügyümölcs Arasznyi csemetéből nőtt kétméteresre a Kis család fája Nem tudta elviselni, hogy élettársa prostituáltként dolgozik, ezért bezárta a lakásba, fogva tartotta és többször megerőszakolta. A kazsoki férfi ellen a Kaposvári Rendőrkapitányság indított eljárást. A férfi mindvégig tagadta a bűncselekmény elkövetését. A szembesítés során aztán bevallotta, hogy valóban fogva tartotta a nőt és erőszakkal is közösült vele, mivel nem tudta elviselni, hogy a nő prostituáltként dolgozik. ■ J. E. Simonfán virágzik és terem egy banánfa. Kis József hat éve kapott a barátjától egy arasznyi csemetét, ami mára jó kétméteres fává nőtt. A család minden évben őszszel védett, fagymentes helyre cipeli, tavasszal kiülteti a növényt. A beköltöztetés tavaly komoly nehézségekbe ütközött a banánfa súlya, és mérete miatt. Ki is nőtte a pincét, már a mosókonyhában telelt át. Idén először hozott virágot, és apró banánokat a fa. Ha az idő meleg marad, arra Gondoskodás. Kis József banánfája talán még gyümölcsöt Is hoz az idén is van esély, hogy gyümölcsöt szüretelhetnek róla, és a Kis család megkóstolhatja az első saját termésű, simonfai banánt. A banán egyébként a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva három-öt méter magas áltörzset alakítanak ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50-70 kilogramm keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz. ■ F. Szarka Ágnes A siófoki kántor, Fábián Sándor szakmai irányításával készült el a kiüti városrész katolikus templomának új orgonája.- Hatvanöt éve nem volt orgona a templomban, csak egy har- mónium - mondta Gárdonyi Áfáié kiüti plébános. - A háború során, 1945-ben Kiüti és Siófok között egy időre megáüt a front. A németektől az oroszok vették át a falut, a lakosságot meg csaknem két hónapra kitelepítették. Ekkor fosztották ki a templomot is. Tél és nagy hó volt, álcaruhának miseruhákat, térítőkét vittek el, az orgonasípokat meg arra használták, hogy arra raktak katonai sapkát, s azt dugták ki a lövészárokból az ellenség megtévesztésére. Anyagiak híján egészen idáig nem volt lehetőség orgonaépítésre, az elmúlt három évben azonban minden pénzt erre összpontosítottunk az egyházközségben. így készülhetett el most az orgona, melyet már az első kiüti énekes mesterkurzus minapi nyitó hangversenyén teszteltek is. Ősszel szenteljük majd fel, várhatóan a toronyóra avatásával együtt. Az sem működik már 1972 óta, noha előtte majdnem kereken száz éven át járt. Ezt egy adakozó egyházközségi tag jóvoltából újíttatjuk fel. Gárdonyi Máté arról is beszélt: felelevenítették a hajdani zarándoklatok hagyományát az andocsi búcsúra. Gyalogos és kerékpáros zarándoklat is lesz augusztus 14-én, előbbi Bala- tonendrédről indul, utóbbi Kilitiből, erre persze elsősorban fiatalokat várnak a kistérség településeiről. ■ Fónai Imre Gárdonyi Máté plébános: felelevenítettük az andocsi zarándoklatokat Tudássilók, avagy szódáspalackok Siófok fölé, buborékokkal 320 fok A kiírók ikonszerű, egyetemleges kulturális és építészeti értéket akartak, nem csupán helyi jellegűt Ikonikus épületet akartunk, nem helyi kulturális, építészeti értéket, hanem ellenkezőleg, egyetemlegeset; ennek a feltételnek a győztes pályázat megfelel, Párté- nyi Gyuláéké nem - mondta Juhász László, a hajdani siófoki kenyérgyárból létrejövő 320 fok kulturális, tudományos és oktatási központ ötletgazdája, helyi vállalkozó, aki tagja volt a bíráló bizottságnak is. Ahogyan megírtuk, Pártényi Gyula helyi építész-tervező szerint a múlt héten pénteken első díjjal eüsmert terv nem való Siófokra, a város legmagasabb pontjára, mert nem alkalmas új jelképnek négy gabonasüó.- Á sydney-i opera, vagy a párizsi Pompidou-központ is vitákat gerjesztett, mint ahogyan a bilbaói Guggenheim-múzeumot is lehet szeretni vagy utálni, csak közömbösnek nem lehet lenni iránta; ez volt a céljuk itt is a pályázat kiíróinak és ennek felel meg a győztesnek nyilvánított terv is - folytatta Juhász László. - A bíráló bizottság minden pályamunkát részletesen átvizsgált, a véleményét Pártényi Gyuláék is megismerhették. A pályázatok díjazására szánt 35 milüó forintból a javaslatomra kétmilfiót visszatartottunk, azzal: ebből a pénzből a siófoki ön- kormányzat egy kiadványban tegye közzé mind a hatvanhárom tervet, hogy bárki megismerhesJuhász László ötletgazda: ikonszerű épületet akartunk megvalósítani Erőltetett legendák „A terv a balatoni legendákat próbálja alkalmazni. Bár a kenyérgyár adottságait ismeri, szemmel láthatóan mégis túlzottan alulértékeli és ezért nem is érvényesíti kellő súllyal így az épület igazi tartalma és karaktere áldozatul esik az erőltetett módon alkalmazható mondák formai leképezésének. ” (Részlet a bíráló bizottság véleményéből a 37-es pályamunkáról Már tudható: e sorszámmal pályáztak a siófoki Pártényi Gyuláék). se, milyen heroikus munkát végeztek az építészek. Juhász László szerint a bíráló bizottság üzent is a döntéssel az építésztársadalomnak. - Meghatározta, melyek az előremutató trendek, s melyek nem. Ráadásul évtizedekre előre, hiszen a leendő 320 fok kulturáüs központ 50-100 évre készül. Volt egy víziónk, a győztes pályamű ezt meg tudta valósítani. Most aki az autópályán elmegy Siófok meUett, annak nincs miért megállni. Azt akartuk, hogy legyen üyen, s váljon találkozási ponttá az ikonszerű létesítmény. Tarnóczky Tamás Attila, a győztes pályamunka tervezője azt mondta: - Valóban jelképe, meghatározó épülete lesz az új 320 fok Siófoknak, a régiónak a mi elképzelésünk szerint is, de a régión és az országhatárokon túlmutató is egyben. S valóban négy süót terveztünk, de nem gabona-, hanem tudássüókat, az épület leendő funkciójával összhangban. Ezek a silók pont a hajdani szódagyár helyén állnak majd, palackszerűen, még a buborékok is megjelennek rajtuk. Ezek kapcsolódnak majd az új épülethez, mely szándékosan rikító, vüágító lesz, hogy lehetetlen legyen a sztrádáról nem észrevenni. Szándékaink szerint a látvány aügha a gabonasilókat idézi majd, ez csak amolyan építészeti utalás. ■ Fónai Imre
