Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-23 / 195. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Vízdíjba építették a prémiumot? nyomozás A rendőrség vizsgál, a szolgáltató új vezetője kiirtaná a pazarlást (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak e jelentésben áll, hogy „R. Zoltán elnök-vezérigaz­gató 2006. év május és november hónapban három-hárommillió forint végkielégítésben részesült, ugyanis R. Zoltánnal március 13- tól május 31-ig és június 1-től au­gusztus 31-ig is határozott idejű munkaszerződést kötöttek. A szerződésben az áll: a határozott idő lejárta esetén történő mun­kaviszony megszűnése esetén három havi átlagkeresetének megfelelő mértékű végkielégítés illeti meg. R. Zoltán személyi alapbére egymillió forint volt.” Megjegyezzük: az elnök-ve­zérigazgató idén június végéig állt a DRV Zrt. élén, csak az új kormány cserélte le a vezetést más állami tulajdonú cégekhez hasonlóan. Visszatérve a jelentésre: ez állapítja meg azt is, hogylTKo- rábbTÁíezéripzgaTó:Reiyeffest úgv~nöyufflfíÍ^tak"'70tJ8:ban, hogyTTzzel egyidőben negyven­millió forint jutEdmaTútaltak ki szánjára- Léhmann György egyebek mellett ezen esetek fel­sorolására alapozta feljelenté­sét, álláspontja szerint „az árak megállapításáról szóló törvény­be ütközően törvénysértő, ajö; gyasztókat károsító díjniegálla- pfias^elIenizlirDRV^^^ Laboratóriumban ellenőrzik az ivóvíz tisztaságát. Tiszta vizet öntenének a pohárba a DRV gazdálkodásában is Szakértőt és revizort is be­vont az eljárásba a rendőrség - ez is a siófoki ügyvéd honlapján olvasható, ahol szerepel a leg­utóbbi rendőrségi meghallgatás jegyzőkönyve is. A személyi jut­tatásoknak milyen kihatása van a vízdíjra? Ez a legfőbb kér­dés, amire a nyomozó hatóság választ vár - derül ki a jegyző­könyvből. A meghallgatás so­rán Léhmann György feljelentő előadta: „A megállapított veze­tői prémium és jutalom tör­vénysértő. A prémium-kikötés az ármegállapításról szóló tör­vénybe ütközik, ugyanis nem szükséges ráfordítás és nem a hatékony működéshez szüksé­ges költség. Ez szerintem hűt­len kezelés.” A szakértő ugyanerről azt mondta: „Abban igaza van a fel­jelentőnek, hogy a hatékony működésen felül nem biztos, hogy feltétlenül indokolt a veze­tőnek jutalmat adni.” További idézetek a jegyző­könyvből: „Léhmann: - A vezér- igazgató két végkielégítést ka­pott, soha nem volt valódi szán­déka, hogy a határozott idő le­járta után felálljon a székéből. Álláspontom szerint ez csalás alapos gyanúját veti fel, két fik­tív szerződésről lehet szó. Szakértő: - Ez engem is meg­lepett. Nem vagyok munkajogi szakember, de számomra is eti­kátlannak tűnik. A vezérigaz­gató egyébként ebben az idő­szakban nem vett fel jutalmat és prémiumot. Revizor: - A negyvenmilliós jutalom-kifizetés beleszámít­hat-e az ármegállapítás során a költségekbe? Szakértő: - Ez nyilvánvalóan az arányos résszel beleszámít.” } Ezek után márcsak hab a tor­tán: az a korábbirozefoj’ aki negyvenmülió forint jutalom- maTTavőzott a társaságtól, je- lerifég'Tab önkormányzatának segírszakértó’kSnr önálló szol- gáltátonarsasagTeriéhozásá- ban/vágyíÁabba^ gyan valjúnle'áTTRV' Zrt-rőL. Főműimre Winkler Tamás vezérigazgató nyilatkozta lapunknak: „Ne a Balatonnál élőkkel fizettessék meg a magasabb költségeket" winkler tamást nem egészen két hónapja nevezték ki a DRV Zrt élére. Októberig a pécsi Tettye Forrásház Zrt-t is irányít­ja, párhuzamosan. A lapunk­nak a teljes átvilágítást és a pa­zarlás kiirtását ígéri.- Mit szól a rendőrségi vizsgála­ti anyagban részletezett vezetői bérlistához, jutalmakhoz, végki­elégítésekhez? Nem találja eze­ket túlzónak? Lesznek változá­sok a cégnél e tekintetben?- Változások lesznek, mármost látszik, hogy ezekre szükség van. Az igazgatóság döntése ér­telmében átvilágítás lesz a cég egészére vonatkozóan, és ennek figyelembevételével foguk meg­határozni a szükséges lépéseket, intézkedéseket- Előfordulhat-e az ön vezetése alatt is olyan eset, mint amikor elődjével két alkalommal is ha­tározott idejű szerződést kötöt­tek, majd ezek lejártakor végki­elégítést utaltak ki számára?- Indokolatlannak és felháborí­tónak tartom ezt Az átvilágítás ki fog térni többek között a ko­rábban kifizetett jutalmak, vég- kielégítések jogosságára is, és amennyiben törvénytelenségek, szabálytalanságok kerülnek napvilágra, megtesszük a szük­séges lépéseket- Mi a véleménye a kiugró juta­lommal, 40 millió forinttal nyugdíjazott egykori vezérigaz­gató-helyettes jelenlegi tevékeny­ségéről, miszerint Tabnak segít szakértőként leválni a DRV-ről?- Nem tartom etikusnak Meg foguk vizsgálni, hogy ez a tevé­kenység megvalósít-e bűncselek­ményt, és ha igen, tudunk-e kár­térítési igénnyel élni.- Milyen tervekkel látott mun­kához? Melyek az elvárások Önnel szemben, tisztének „el­nyerésében” mekkora szerepet játszott az ön vezette pécsi szolgáltató cég által végrehaj­tott országos, sőt, nemzetközi hírű székházfoglalás?- A teendőket a már említett átvilágítás eredménye határoz­za meg, az elvárások azonban már most is egyértelműek, vilá­gosak. Ki kell emelni a haté­kony gazdálkodást. Ki kell irta­nunk a pazarlást a vállalat te­vékenységéből. Kinevezésemhez nem egy „székházfoglalás” ve­zetett, hanem az, hogy Pécsett csökkenő vízdíjak mellett sike­rült növelni a szolgáltató nyere­ségét, ami egyértelmű haté­konyságjavulást jelent.- A Balaton-parton is lenne honnan csökkenteni a víz- és csatornaszolgáltatás díját...- Magam is magasnak tartom a vádiját. Egyik első dolgom volt megvizsgálni, mi is okozza ezt, és megállapítható, hogy az országban a Balatonnál a leg­szigorúbbak a szennyvíztisztí­tás hatásfokára vonatkozó elő­írások. Ráadásul a Balaton vízgyűjtő-területéről a lehető legöbb helyen elvezetjük a tisz­tított szennyvizet, az ehhez szükséges átemelők üzemelteté­se is magas költségekkel jár. Remélem, hogy az ígért köz­ponti díjszabályozás figyelem­be fogja venni ezeket a tényező­ket is, és nem az itt élőkkel fi­zetteti meg a Balaton sajátos­ságaiból adódó magasabb költ­ségeket. FÓNAI IMRE * * * AZ INTERJÚ ELKÉSZÜLTE UTÁN jut­tatta el lapunkhoz a DRV Zrt. közleményét Jankó Gábor PR- vezető, miszerint az új vezetés megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a vízellátáshoz és szenny­víztisztításhoz szükséges épüle­tek, műtárgyak környékén el­hanyagolt állapotok uralkod­nak. Haladéktalanul intézked­tek ezen állapotok megszünte­tésére. B3BB31IE FÓNAI IMRE Pesten sok nálunk sokk A nagy dolgok még mindig Pesten történnek. Miköz­ben idén csak az újpesti tű­zijáték néhány visszahulló szikrája sebesített meg pár embert, az ünnep maga unalmasan, szenzációmen­tesen telt. Ez jól kivehető két, amúgy ellenoldali or­szágos lap másnapi címol­dalából is. Az egyik ^zon örvendezik, hogy kordonok nélkül telt az ünnep, a má­sik meg olyan karikatúrát közöl, amin Schmitt Pál ké­szül megvívni a Szent Job­bal, mondván: „egy kicsit be vagyunk lassulva, mi, öregem?” bort ide hamar, mondhat­ná erre a traumára bárki, amit mifelénk, Somogybán, a bogiári fesztiválon meg is kaphat. Azután, ünnep múltával jöhet a víz, ettől lesz borús ugyanis hamaro­san a pesti nép. Egészen pontosan a csatornadíj kilá­tásba helyezett emelkedésé­től. Elkészült a csepeli szennyvíztisztító, támadta a beruházást rendesen a fő­városi ellenzék, de a lényeg az: Pest és Buda szennyví­zének a 95 százaléka im­már kezelés után kerül a Dunába. Merthogy koráb­ban szabadon folydogált be­le napi 250-270 ezer köb­méter. Igenám, csakhogy egy csapásra drágább lesz ettől a pestiek vize, a csa­tornadíj most köbméteren­ként 272 forint áfa nélkül, s egyes vészjóslatok szerint nemsokára lesz az 390 is. DE AZÉRT NE SAJNÁLJUK ám annyira szegény pestieket, hiszen a Balatonnál most éppen az alapdíjon felül net­tó 485 (bruttó 606) forintot számláz a szolgáltató csator­nadíj gyanánt. Ez a sok(k), meg az, hogy immár nem­igen titkolható, ami eddig csak szóbeszéd-szinten jár­ta: nemcsak a szennyvíztisz­títás költségeit fizetjük a díj­ban, hanem a jutalmakat, a végkielégítéseket is. Somogybán terem a honi kukorica zöme Nem voltak hősök a nemzetőrök, csak emberek szoboravatás Emlékoszlopot állítottak Csornán a csornai önkéntes nemzetőrök tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) Somogybán az elmúlt öt év átla­gában 710 ezer tonna kukorica termett, a legtöbb 2005-ben: megközelítőleg 900 ezer tonna, a legkevesebb az aszály sújtotta 2007-ben, csak 340 ezer tonna. Az idei terméskilátások a szél­sőséges időjárási viszonyok elle­nére jók: megyénkben 785-790 ezer tonna kukorica össztermés várható, az országos mennyiség 10,7 százaléka. Ezáltal nagy mértékben hozzájárulunk a ha­zai kukorica önellátás mellett az agrár-külkereskedelmi bevéte­lekhez, mondta Varga Gábor, a megyei Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal főigazgatója. (Folytatás az 1. oldalról)- Látnunk kell, hogy hazánk tör­ténelmében ciklikusan tér visz- sza az öröm és a kudarc - mond­ta Gelencsér Attila, a megyei köz­gyűlés elnöke. - Siker volt a hon­foglalás, majd István király ál­lamalapítása. Eztán évszázado­kat kellett végigszenvednünk. De siker volt 1848, amikor majd­nem egy évig boldogok lehet­tünk, és ilyen volt 1956, ám ak­kor csak két hét boldogság ada­tott meg a magyarságnak. Min- s dig akkor voltunk boldogok, | amikor István és a keresztény- | ség útját választottuk, és akkor J jöttek a vészterhes idők, amikor I erről az útról letértünk. Azok az Tizenhét 1848-as csornai nemzetőr nevét vésték kőbe az utókornak emberek, akiknek a nevét most emléktábla őrzi, ugyanolyan hús-vér emberek voltak, mint mi. Óriási dolog, hogy egy közös­ség nem mond le a hőseiről, ha­nem idehozza őket példának. Az ünne­peink tesznek min­ket magyarokká, et­től vagyunk mások, mint Európa többi nemzete. Kedves Gyula ezredes, a Had­történeti Múzeum igazgatója a szoboravatón az 1848-as nem­zetőrökre emlékezett.- Somogy megyében járáson­ként egy nemzetőri zászlóalj ala­kult. Ez az erő elméletileg a bel­ső rend fenntartására szolgált, ám a külső fenyegetettség miatt harctéri alkalmazásra is sor ke­rült. A horvát fenyegetés miatt a somogyi nemzetőrök 1848 nya­rától több váltásban a Dráva-vo- nalat biztosították, de a harctér­re indított nemzet­őri egységek gyen­ge kiképzettségük, felszereltségük és rövid szolgálati ide­jük miatt nem feleltek meg a kö­vetelményeknek. Ezért gróf Bat­thyány Lajos miniszterelnök au­gusztus 13-án elrendelte az ön­kéntes mozgó nemzetőrség felál­lítását. Hogy közülük hány fő jött Csornáról, sajnos, nem tudjuk. De tudunk erről a 17 emberről, akikre büszkén emlékeznek az itt élők. ■ F. Szarka Ágnes ■ Egy közösség nem mondhat le hőseiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom