Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám

2010. AUGUSZTUS 22., VASÁRNAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Kenus kalandozás a Mura folyó hátán vízitúra A szeszélyes határfolyó erdőket dönt ki, de a kavicszátonyokra zöldellő életet hord A Murán innen nem köny- nyű az élet. A szeszélyes folyó azonban sok turis­tát vonz, s a kenusok pénzköltése könnyíthet e vidék lakóinak életén. Czene Attila Híd épül a Murán, európai uniós pénzből 2012-re Horvátország fe­lé. A szlovén irodalomban közis­mert a Murán innen, Murán túl kifejezés. A muraközi ló gyor­sabb igavonó az ökörnél, s öt má­zsánál több hasznos terhet is el­bír. A Murából sokan lopják a ha­lat. Lényegében ennyit tudtam korábban a Murával kapcsolat­ban. No és azt, hogy a folyónál so­kan próbálkoztak aranymosás­sal. Ma a turisták érnek aranyat, akik kenuval csorognak végig a Magyarországot érintő, negyven- nyolc kilométeres szakaszon. Hiába szelídül a táj síkká, a folyó gyors sodrású és szeszé­lyes. Folyamatosan rombol és épít. A partjába kapaszkodó ős­honos fák gyökerei közül ki­mossa a földet, a törzset a vízé­be szippantja. Az ágak lassan­ként letöredeznek, végül már csak a csonk marad, aminek hegye a hullámokat böködi; krokodilnak nevezik ezt a jelen­séget a kenusok, s valóban, ezek veszélyesek, mert felborít­hatják a hajót. Ezért fontos a mentőmellény, s hogy a csoma­gokat mindenki a kenuba kö­tözze. Ami mégis elszabadul, azt összegyűjtik a társak. A sokarcú Mura á kanyarok­ban mintha kedveskedni akar­na a hátán utazóknak; kavics­ból épített zátonyt, félszigetet, amely remek terep a fürdéshez, napozáshoz. De nem csak a ki­ránduló jelenü itt az életet; a fo­lyó viszonylag gyorsan zölddel borítja be, a magával sodort ma­gok révén. A hármas határnál, Mura- szemenyénél szálltunk vízre, egy limánynál. Vagyis ahol a kanyar miatt visszafelé folyik a víz. A folyó - amely mélysége sok helyütt eléri a 6-8-10 métert is, másutt viszont térdig sem kapaszkodik - sárgás-barnás színű, a vízében szállított föld miatt. A Dráva viszont kék-zöld, és olyan tiszta, hogy látni lehet a meder alján a kavicsokat. Két nap múlva Őrtilosnál kötöttünk ki végleg, ahol a Mura összeér a A víz általában hat kilométeres sebességgel folyik lefelé. A kenuban ülve kötelező a mentőmellény, mert a folyó mélysége eléri a tíz métert is. A zátonyok, félszigetek remek pihenőhelyek Mutatóba maradt még úszó vízimalom a folyón, s visszatért a pénzes pér A légi felvételen a jobb oldalon a Mura kanyarog, majd beleönti sárgás-barnás vizét a kék-zöld Drávába A mura A dráva leghosszabb mellékfolyója. A Felső-Mura 1898 magasan ered Salzburg tartományban, s 454 kilométer hosszú. Graz a két partjára épült Az Alsó-Mura 130 kilomé­teréből 100 államhatár, ame­lyen négy ország; Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország osztozik A folyó az 1980-as évek végé­ig az egyik legszennyezettebb volt egész Európában. Főleg az osztrák részen szennyezték, papírgyárak és a nehézipar. A helyzet azóta sokat válto­zott. A folyóba visszatért a pénzes pér, amely különösen érzékeny a környezeti viszo­nyokra. A murán tavasszal és nyáron magas a vízállás, mivel az Al­pokban ekkortájt olvad a hó. Ezt kihasználandó 31 vízierő­mű épült rajta, ebből 30 Ausztriában, egy pedig Szlové­niában található. A folyó jel­legzetessége az úszó vízima­lom. Valaha 92 volta folyón, mára csak mutatóba maradt. Vadregényes a táj Dél-Somogyban Lendvával, s a Drávába hullám­zik. A társaság nagyobb része tovább indult lefelé, a sok érde­kes élmény miatt kicsit irigy­kedve gondoltunk utánuk. A Mura vadregényes, roman­tikus, lényegében nem érintette meg évszázadok alatt sem az ember ártó keze. Partján'barát­ságos emberek élnek; jelentős részüket a fenyőfatermesztés mellett a vízi turisták tartják el. Kézről kézre adják őket, s igye­keznek megmutatni mindent, amire büszkék lehetnek, s aho­vá visszavárják őket. A fiatalok az egyik este oda­gyűltek a tábortűz mellé, s a sü­lő szalonna illatában megmár­tózva beszélgettek a világ dol­gairól. Gyorsan kiderült: ezen a szép vidéken sem fenékig tejföl az élet. Például nincs szórako­zási lehetőség, s a munkahely is kevés. Aki egyetemre jár, az esküvőn, temetésen találkozik leginkább a barátokkal, mert a könnyebb élet reményében a nagyvárost választja. Abban maradtunk: az élet minden bizonnyal szeszélye­sebb még a Muránál is. 2-í I SS Egy szál fogkefével, borotvával a sivatagon át ÖTVENEZER KATONÁT küldött OZ Öböl térségébe eddig az Egye­sült Államok, de a létszám rövi­desen százezer fölé emelkedik Tarik Aziz iraki külügyminisz­tert viszont ez sem hatotta meg, kijelentette, „ha azért jönnek, hogy háborút kezdjenek, akkor nagyon meg fogják bánni, mert elveszítik a háborút ” Aziz sze­rint Irak egymaga is képes az amerikaiak visszaverésére, ám magabiztosságát egy esetleges háború esetén bekövetkező össznépi iszlám kiegyezésre, többek között Teherán majdani támogatására alapozta. nem csoda, hogy Irak az ameri­kai támadás során pillanatok alatt összeomlott: diplomáciájá­nak vezetője azt az országot nézte ki első számú szövetséges­nek, mellyel alig két éve had­ban állt.. míg irak a saját sírját, a ma­gyargazdaság a hazai mező- gazdaság sírját ásta. A Földmű­velésügyi Minisztériumban kije­lentették, a földtulajdon rende­zése egyet jelent többek között az állami gazdaságok átalakí­tásával. A termőföld csak azok tulajdonába kerülhet, akik a leghatékonyabban tudják meg­művelni, azokhoz, akik addig is a földből éltek. AZ EREDMÉNY ISMERT: a SZÓtap- rózott-parcellázott fóldvagyon egy jelentős része ma parlagon hever, a hajdani kisbirtokosok pedig napszámban dolgoznak Jó esetben. A rosszabbik válto­zat, hogy párás szemmel emle­getik a téeszt és az állami gaz­daságot.. mint akkoriban a lokálpatrióta kaposváriak a Kapóst Mely szerintük nem elsősorban a rendkívül forró és száraz nyár miatt húzódott vissza medre mélyére, sokkal inkább a mel­lette fekvő szántók alácsövezése és az ipari üzemek miatt Nosz­talgiával emlegették azokat az időket, amikor a folyó rendre kilépett medréből, s elöntötte a cseri városrészt, s gumicsónak­kal le lehetett evezni a Dunán át a tengerig. így viszont telje­sen el fog apadni. AZ ELMÚLT ÉVEKBEN boldog pír költözhetett a Kapóst féltők ar­cára, a folyó végre régi önmagá­ra emlékeztetett, s rendre elön­tötte nemcsak a cseri, de a szentjakabi és a donneri város­részt is. Igaz, hogy a vis maior alaphoz kellett fordulnia a vá­rosnak, az éltesebb lokálpatrió­ták azonban megnyugodhattak Tényleg igaz a mondás: minden rosszban van valami jó is... kuutott A HŐSÉGBŐL és a szá­razságból az iraki megszállás után Kuvaitban rekedt magya­roknak is. Kilencszáz kilomé­tert utaztak Bagdadból a kfr, majd homoksivatagon át Jordá­nia fővárosába, hogy ott repülő­re ülve néhány órányi repülés után végre szülőföldjükre lép­hessenek A siófoki Kőolajveze­ték Építő Vállalat 16 dolgozójá­nak is odakint maradt minde­ne, csak életüket menthették Akadt köztük, aki egy éves fize­tését veszítette el, mert a kuvaiti dinár fabatkát sem ér ma a pénzpiacon. Mindez talán nem is lenne bosszantó, ha nem a kinti magyar nagykövetség hi­bájául lehetne felróni: a diplo­maták azt követelték, a bizton­ságuk érdekében minden va­gyonukat hagyják Bagdadban. Ezen kívül nem volt megszer­vezve a kapcsolattartás az ott­hon aggódó családtagokkal sem, akadt olyan feleség, aki­snek egy hétig nem sikerült hírt kapnia férjéről, akinek a ma­gyar diplomaták még egy né­hány szavas rádiótelex üzenetet sem engedélyeztek Pedig a kin­tiek szerint az irakiak barátsá­gosan viselkedtek velük, ha megmondták, Magyarországról jöttek, szinte mindenki Puskást emlegette. A külképviseleten dolgozó merevsége miatt így vi­szont előfordult, hogy autót, technikai felszereléseket hagy­tak hátra, s egy fogkefével és egy borotvával a kezükben in­dultak Magyarország felé, ahol a ferihegyi repülőtéren Jeszensz­ky Géza külügyminiszter kö­szöntötte őket... TÉNYLEG FÁRASZTÓ LEHETETT így a hazaút: egyik kézben a fogke­fe, másikban a borotva... Mond­juk, a nők helyében az utóbbi helyett mást hoztam volna. Pél­dául egy bőröndöt. Bár lehet, hogy a borotvával Jeszenszkyt akarták meglepni..

Next

/
Oldalképek
Tartalom