Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám
2010. AUGUSZTUS 15., VASÁRNAP SZTORI 5 Színekkel, rózsákkal az előítéletek ellen romani design Megnyílt az első roma divatház Budapesten - Van, aki szolidaritásból vásárol Varga Erika a 70-es években volt gyerek. Ekhós szekérrel járta Szabolcs megyét a szüleivel, nemrég pedig megnyitotta az első roma divatházat Budapesten. Célja, hogy csökkenjenek a cigánysággal kapcsolatos előítéletek. Fábos Erika A fiatal nők színösszeállítása harsány és mintás. Legjellemzőbbek a virágok, azon belül is a rózsák és a szerencsemotívumok, a patkó, a lencse és a lóhere. sze így sem könnyű ez a munka, de talán a divat az a nyelv mostanában, amelyen keresztül a legegyszerűbben lehet üzeneteket megfogalmazni. Az én üzenetem az, hogy érdemes nyitottan közelíteni hozzánk, mert pont olyanok vagyunk, mint ezek a ruhák: színesek, jókedvűek, markánsak, és talán aki itt körülnéz, odáig is elmegy, hogy megpróbálja jobban megérteni a népünket, a történetünket, a hagyományainkat. Persze nem vagyok naiv, pontosan tudom, hogy mélyen gyökerező előítéletek ellen nem lehet hatásosan néhány ruhával harcolni, de ha néhány ember észreveszi, megérti, amit akarunk, az nekem már sikerélmény.” Varga Erika nemcsak a divatstúdióval küzd azért, hogy a cigányságot jobban megismerjék, hanem például az ezer példányban megjelenő, ingyenes, roma Varga Erika és a hagyományos, Ázsiából származó motívumok Magyarországon ilyen még nem volt, de Európában is egyedülálló, hogy kizárólag a roma hagyományokra építsenek egy divatmárkát A Romani Design ilyen: színes, rózsás, életteli és úgy újszerű, hogy közben hagyományos. Az Erzsébetvárosban lévő üzlet mégsem egy egyszerű butik. A ruhákon kívül ugyanis egyéb útra- valót is be lehet szerezni ott „A Roma Divatház ötlete már három éve foglalkoztatott, mire belevágtam a konkrét megvalósításba - mondta Varga Erika. - Azért is, mert úgy gondolom, ezzel is csökkenthető az előítélet. Aki ide bejön, szembesül azzal, hogy a cigányok is képesek értékeset létrehozni, hogy vannak céljaik, hogy van valami, amiben azonosulni lehet velük. A cigány motívumok ugyanis divatosak manapság, az etno, vagyis a népi minták nagyon trendik. Perrom óta élek. Huszonöt voltam, amikor rádöbbentem, hogy ötvös, aranyműves szeretnék lenni, az utolsó napon könyörögtem be magamat tanulónak, és az első naptól tudom, hogy ez az én igazi utam.” A divatházban első ránézésre látszik, hogy nem csak a ruhákon van a hangsúly. A falakon életképek láthatók a cigányság valós hétköznapjairól, és ha kell, cigányul is megszólalnak az eladók. A vállalkozásnak pedig nemcsak a többségi társadalomban vannak céljai. Az is fontos, hogy ha vannak ruhák, akkor a cigány fiatalok is ápolhatják a roma hagyományokat, de a működési forma sem hétköznapi. Ez egy szociális szövetkezet, közhasznú közösségi vállalkozás. Tíz embernek van munkája itt, van, aki varr, van, aki kereskedik, van, aki az alapanyagokat szerzi be. A tervezés persze egyedül Varga Erika feladata. A stúdióban az ezerforintos kitűzőktől, fülbevalóktól kezdve sokféle árfekvésű darabot kínálnak, egészen a százezer forintos kasmírestélyiig. Persze legtöbb a bárhol hordható, hétköznapi ruhadarabokból van. „Volt már vásárlónk sok helyről a világból, s a hazai vásárlók is egyre többen érdeklődnek. És persze sokan vannak, akik csak körülnéznek, vagy látom rajtuk, hogy állásfoglalásból vásárolnak inkább - mondta Varga Erika. - A lényeg, hogy megértsék: a romák sokkal értékesebbek, érdekesebbek annál, mint ahogy a felszínes előítéletekben él. tünk, de végül Budapesten kötöttünk ki, ahol én 15 éves kőzet tartozékaként kezelik az ékszereket. a nők fülében nagy karikás fülbevaló, nyakukon több lánc, s gyűrűből is minél több - ilyen az igazi cigány öltözet. Persze a hagyományok mára sokat lazultak, és inkább a színekben és a mintákban őrzik a roma szokásokat. gyermek- és ifjúsági magazint, a Glindát is ő szerkeszti. A divat iránti érdeklődése pedig szintén nem légből kapott. Iparművészként régóta ékszereket alkot, amit ugyancsak hagyományőrzésként talált meg magának. „Mindig is nagyon izgattak a fémek - mondta Varga Erika. - Magyarországon a cigány ötvösségnek nincsen hagyománya, de ha keletebbre megyünk, Erdélybe, Romániába, akkor a cigányok között régről és ma is találunk ötvösöket. Talán azért, mert valamikor az erdélyi romák egy része aranymosó volt. A húgom, Helena ékszerbecsüs, de egy ideje ő is készít ékszereket a divatháznak. Aztán kiderült, hogy nemcsak vályogvetők voltak a családunkban, ami szintén kézműves mesterség, de az ükapám péládul csengőöntő volt. Gyermekkorunkban a testvéreimmel együtt a szüléinkkel vándoroltunk, mindig éppen oda, ahol munka volt. Szabolcsból indulA HAGYOMÁNYOS CIGÁNY ÖLTÖZET legjellegzetesebb elemei a színek és a minták. Ezek a vándorlások során alakultak ki, leginkább ázsiai hatásokra. A fiatal nők színösszeállítása harsány és mintás. Legjellemzőbbek a virágok, azon belül is a rózsák és a szerencsemotívumok, a patkó, a lencse és a lóhere. A nők esetében a húzott, nagy, bokáig érő vagy a térdnél végz& dő, sűrűn rakott szoknya mellett az általában fekete és hímzett kasmír vállkendő, a fejkendő és a kötény árulkodik a leginkább a viselőjéről. Ezek színe, anyaga egyaránt sokat elárul. A kötényt 3-4-féle cérnával, gyöngyvagy fényes fonallal díszítik. A zsebekre is lehet virágokat varrni, vagy a cakkokba egy- egy pöttyöt hímezni. A férfiaknál a fekete mellény az alapdarab, amelyet mindig fehér ingre vesznek fel, és kalapot hordanak hozzá. Férfiaknál és nőknél is az öltöRADOS VIRÁG legyél erős! - mondják az embernek, ha valamiért netán elgyengülne. Én is hallottam ezt elégszer, legutóbb, láss csodát, a polgármesteri hivatalban. Fura egy helyzet volt. Intézni mentünk egy sürgős ügyet a férjemmel, még oda is telefonáltam, valóban akkor van-e ügyfélfogadás. Menjünk csak nyugodtan. mentünk is dél körül. A városban fullasztó hőség, a villamoson tömegnyomor, kitikkadva érkeztünk meg. Nem kevés bolyongás után találtuk meg az ügyintézőt. „Na, maguk is pont ebédidőben jöttek.” De hál’is- tennek nem küldött el, kitölt- hettünk mindenféle űrlapot, a hölgy pedig betöltötte az adatokat a számítógépbe. Jó ideig eltartott a nagy melegben. Utána felkacskaringóztunk a zegzugos épület második emeletére, hogy befizessük az illetéket. Kopogtattunk, zörgettünk a kijelölt ajtón - semmi válasz. A szemközti irodából előjött egy fiatal nő, sajnálkozott, hogy csak a kolléganője tud nekünk segíteni. Aki persze ebédelt. NA, AKKOR KEZDŐDÖTT a furcsa szorító érzés a mellkasomban. Kimerült voltam, édesapám súlyos beteg, egy hónapja szinte csak az ő dolgait intézem, futkosok fel-alá álló nap. Szóval jött a szorítás, szerencsére nem estem össze a kövezeten, a folyosón volt egy szék, arra rogytam le. Az irodista hölgy hozott egy pohár vizet, a férjem ijedtében haza akart vonszolni, mondtam neki, ne, hiszen csak most tudjuk elintézni ezt a fránya ügyet. Kábé húsz perc múlva előkerült a nő, akinél be kellett fizetni a pénzt; igen ám, de a bizonylatot vissza kellett vinni az előzőnek a földszintre. Férjem le, én pedig ültem tovább a széken. Mint egy rongybaba. Összefutott körülöttem a folyosó, kérdezgették, mi a baj, én pedig félájul tan - vesztemre - elsírdogáltam a kis családi sztorimat. Akkor nyilatkoztatta ki az egyik kedves hölgy elém guggolva: erősnek kell lennem. Hiszen milyen remek férjem van (egyébként tényleg az), mennyire aggódik értem. Ha nem vagyok erős, a végén még elhagy. azt hittem, rosszul hallok. Tilos gyengének lenni? Ugyan miért? Kinek teszünk jót ezzel? Miért jó az, ha nem merünk egy kicsit sem sírni? Tudtommal azért lettek feltalálva a könnyek. És a szomorúság? A félelem, az aggodalom, a csüggedés? Mind tiltott érzelmek? én azt gondolom, mernünk kell gyengének lenni. Legyen bátorságunk kisírni magunkból a bánatot. Persze jó, ha akad egy széles váll, amelyik odatartja magát a könnyeinknek. Arról, hogy mire valók a könnyek Irak és Irán, valamint a közel-keleti erőpolitika Atomizmok Nem úgy tűnik, hogy atomháborúra készülnének a Közel- Keleten. Iránban Inkább a testi erőre helyezték a hangsúlyt a térség testépítő-bajnokságán. Jobbra az iráni versenyző, aki végül győzött, mellette iraki ellenfele.
