Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-26 / 147. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 26., SZOMBAT 3 Kedvez az adóvisszaadó döntés kivetnivaló Ismét az önkormányzatokhoz kerül az iparűzési adó beszedése Kétszer ügyesebben AZ EGYIK BETERJESZTŐ, KÓSÜ Lajos debreceni polgármes­ter szerint is hatékonyabb adóztatok a települések, hi­szen az engedélyek kiadói­ként elsőkézből veszik az in­formációt. Felmérésük sze­rint az iparűzési adó­bevételek beszedésében két­szer ügyesebbek, mint az APEH. Érvként hangoztat­ták a döntést támogatók azt is, hogy a központosítással az önkormányzatok egyik legfontosabb jogosítványa, az adóztatás szenvedne csorbát Siófok első embere, Balázs Árpád pedig koráb­ban katasztrofálisnak ne­vezte az önkormányzati adóztatást állami kézbe adó kormánydöntést, mondván, ez az adó a helyi GDP, isme­rete szükséges a gazdaság- fejlesztéshez. Máskülönben lehetetlen lenne, hogy az APEH a több száz önkor­mányzati adórendelet között elnavigáljon, érzékeltette el­lenérzéseinek további okát Az iparűzési adó a települések egyik legnagyobb bevételi forrása, amit ügyesebbek hajtanak be az APEH-nál Egészségesebb a helyi beszedés, de sokaknak közömbös, kinek fizetnek Párját ritkító adóztatási döntés, aminek szinte mindenki örül: visszake­rül az önkormányzatok­hoz az iparűzési adó­beszedés. Kétszer hatéko­nyabb lehet a behajtás. Balassa Tamás Az iparűzési adó az önkor­mányzatok egyik legfontosabb bevétele. Mértékét helyi rende­let szabályozza, legfeljebb az adóalap két százaléka lehet. Ezt- különösen válságos időkben- gazdaságélénkítőnek szánt kedvezményekkel támogatják a települések. Egyebek között Ka­posváron és Marcaliban 2,5 milliós adóalapig mentességet élveznek a cégek. Az ország „legolcsóbb” városában, Hat­vanban idéntől a mértéket csökkentették csaknem felére, egy százalékra. A helyi bevétel­nek a hetven-nyolcvan, nem rit­kán akár kilencven százaléka is ebből a forrásból származik. Debrecen és Nyíregyháza hat­hét, Siófok és Kaposvár két- hárommilliárd bevételhez jut ilyen módon. Az állami központosításról ta­valy döntött a kormány azzal a céllal, hogy hatékonyabb le­gyen a rendszer, az adatok egy kézbe kerüljenek, és csökkenje­nek az adminisztrációs terhek. Döntésüket azzal is magyaráz­ták, hogy a kistelepülések esz­közrendszere elégtelen az adóz­tatáshoz; ezen segített például a kaposvári társulás. Az előző kormányon kívül azonban szin­te mindenki ellenkezett a vál­A vállalkozók Országos Szö­vetsége somogyi szervezetének elnöke szerint is egészsége­sebb, ha az önkormányzat sze­di be a saját adóját Daxner Gábor lapunknak kedden azt mondta: szerinte a vállalko­zók talán lelkesebben tesznek eleget kötelezettségeiknek, ha szorosabb a kapcsolat a köz­terheik befizetése és azok el­költése között A VOSZ somo­gyi elnöke szerint azonban aki itt akar dolgozni, az itt akar adózni, így sok vállalkozó nem tulajdonít nagy jelentősé­get annak, hogy ki szed be egy adónemet. ságkezelő szocialistákkal, így most a változást érthetően tárt karokkal fogadták szinte min­denütt. Az országgyűlés szakbizott­sága a minap egyhangúan tá­mogatta a fideszes törvénymó­dosítást, hogy júliustól ismét a helyi önkormányzati adóható­ságok szedjék be az iparűzési adót. Ezt Gelencsér Attila or­szággyűlési képviselő mondta a bizottsági vélemény ismerteté­sében. Hangsúlyozta: az önkor­mányzatok közvetlenebb kap­csolatban vannak a helyi vállal­kozásokkal, tisztán ismerik a helyi viszonyokat, s a számok azt mutatják, hogy az önkor­mányzati adóhatóságok sokkal hatékonyabbak az iparűzési adó beszedésében, mint az APEH. Gelencsér Attila a Parlament­ben azt mondta: végre szaba­don választhatóan visszakap­hatják azt a jogot a települések, amit a szocialisták elvettek. Az az önkormányzat, amelyik nem tudja, vagy nem akarja beszed­ni az iparűzési adót, az helyett az APEH jár el, tájékoztatott Ka­posvár és környéke országgyű­lési képviselője. A Települési Önkormányza­tok Országos Szövetsége (TÖOSZ) még tavaly alkotmány- sértőnek, az önkormányzatiság alapértékével ellentétesnek, va­lamint az önkormányzati alap­jogok korlátozásának tartotta a változtatást. Zongor Gábor főtit­kár erről azt nyilatkozta: a helyi adóbevételek részleges államo­sítása elfogadhatatlan, ezért ők az AB-hoz fordultak. Ez utóbb okafogyottá vált. Ellenőrizetlen szaporítóanyag kerül forgalomba hiány A hazai burgonyatermelés tavaly sem tudta a hazai szükségletet fedezni Az uniós csatlakozásunk óta el­telt öt évben a felére csökkent a vetőburgonya szaporítóterület Magyarországon. Ellenőrizetlen anyagokat vetnek el, olyan sza­porítóanyag kerül forgalomba, amely az államilag ellenőrzött, hatóságilag minősített vetőburgo­nyával köszönő viszonyban sincs. A berzencei Solanum Kft 90 hek­táros szaporítóterületével az össz­terület 41 százalékát adja. Mind­erről Keresztes Dénes, a Mezőgaz­dasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa beszélt Berzencén, ahol a házigazda Solanum Kft. meghívására a vetőburgonya sza­porítás aktuális kérdéseit vitat­ták meg az ország különböző ré­szeiből érkezők, illetve fajtabe­mutatót is láttak. Varga György, a Solanum Kft. ügyvezetője el­mondta: rekordtételeket fémzá­roltak vetőburgonyából, 160 ezer doboz több ezer emberhez jutott el, s talán egy reklamáció volt. Azt javasolta: idén gyorsan el kell adni a krumplit, csak az tárolja be, aki konténerbe tudja, vagy hű­tőtárolóba.- A világon 2,4 százalékkal nőtt a burgonya vetésterülete, a termelés 4, 5 százalékkal bővült- mondta Kecskés Gábor, az Or­szágos Burgonya Szövetség és Terméktanács munkatársa. A vi­lág legnagyobb burgonyaterme­lője Kína, 72 millió tonnával. A mi piacainkat „bezavaró” len­gyelek és németek 11 millió ton­nát termelnek, Magyarország idén 350 ezer tonnával számol. A sok csapadék miatt idén nagy a termeléskiesés Lengyel­és Németországban, de problé­ma van Szlovákiában, Cseh- és Spanyolországban is, így óriási hiány jelentkezik a piacon. A szakember hangsúlyozta: idén 70 forintos kilónkénti össz­költséggel kalkulálhatnak a ter­melők, ezért semmi nem indo­kolja, hogy 100 forint alá menjen a burgonya értékesítési ára. ■ Varga Andrea Elszórták a szajrét és elfutottak a tolvajok Kulturális agóra épül Segesden, amely a kistérséget is szolgálja Látványos tervek. A segesdi központ a falu térségét is szolgálja majd Fiatalkorú tolvajokat tartóztat­tak fel a polgárőrök, az elkövetők tizennyolc kertből lopták el a szolárlámpákat. A tolvajok el­dobták a batyut, ám lekapcsol­ták őket péntekre virradóra Balatonlellén.- Három fiatalkorút tartóz­tattak fel a balatonlellei polgár­őrök - közölte pénteken la­punk internetes hírportáljával, a SONLINE.hu-val Peszt Péter, a megyei polgárőrszövetség el­nökhelyettese. - A Május 1. ut­cában járőrözött autóval az egység, amikor a Fácán utcából három fiatal jött ki egy nagy batyuval. A fiúk, amikor meg­látták a polgárőröket, azonnal eldobták a holmit, és futásnak eredtek. A helyi járőrök utánuk mentek és visszatartották őket a helyszínen. Peszt Péter azt is elmondta: sikerült szóval maradásra bírni a fiatalokat, nem került sor semmilyen tettlegességre. A nyomozók is kijöttek, és lefog­lalták a holmit. A fiúk a rend­őröknek megmutatták, hogy hol jártak. Úgy tudja, hogy a ke­rítésen át ugrottak be az udvar­ra és szolárlámpákat loptak el. Információi szerint tizennyolc kertből negyvenöt lámpát hoz­hattak el. Az ügyben eljárást in­dított a rendőrség. A kerttulaj­donosok hamarosan visszakap­hatják a lámpákat ■ Harsányi Miklós Egy helyre kerülnek az egészség- ügyi és a szociális ellátások a segesdi mikrotérségben. Az In­tegrált Alapfokú Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Központ alapkövét pénteken tették le Segesden. Hat település ellátása válik könnyebbé: az eddig elszór­tan található három orvosi ren­delő, a védőnői szolgálat, és a szo­ciális szolgáltató központ kerül egy központba. A csaknem 246 millió forintból az 1962-ben épült művelődési központot bővítik. Bencze Imre polgármester el­mondta: a kultúrházból agóra lé­tesül, a közösségek találkozó- helyévé válik. Hozzátette: a tele­pülés összesen hét kilométeres, az agóra éppen a központjában helyezkedik el, ahol az uniós fel­tételek mellett tudják ellátni a fa­lut és a környező településeket Simonovics Józsefné, a szolgálta­tó központ igazgatója kiemelte: az innovatív program minőségi, tárgyi és személyi javulást hoz minden szolgáltatásban, így kö­zösségi programokat tud nyújta­ni az idősödő lakosságnak, a hát­rányos helyzetű gyerekeknek, családoknak is. Az átépítés első üteme 2011 márciusában fejeződik be. ■ Jeki G. JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN Megérteni a svájciakat tanulságos levél kering az interneten. A benne írtakat nincs okom kétségbe vonni. Az írás címe: Mitől gazdag Svájc? A levélben egy Milka- országba szakadt tanárnő fia mesél a svájciak mentali­tásáról. Egy iskolai beszer­zésnél az igazgató leszögez­te: először meg kell nézni, hogy a városban - ahol az intézmény működik - gyárt- ják-e a keresett cikket. Ha igen, meg kell venni, mert azzal munkát biztosítanak az ott élőknek, s a minőségi probléma kizárt. Ha nem gyártják, meg kell vizsgálni, hogy a tartományban készí­tenek-e Uyet, mert beszerzé­sével az ottani munkásokat segítik, s minőségi vitára sem kerül sor. Ha ott se gyártják, akkor következik Svájc. Onnan kell beszerez­ni, mert az mégiscsak hazai, s a már ismert indokok: a munkások megélhetése, to­vábbá a minőségi garancia. felmerül a kérdés, mi a te­endő, ha a beszerzésre ter­vezett cikket nem gyártják az országban? A válasz egy­szerű: hátra kell dőlni, és behunyt szemmel - szóval pihent állapotban - végig­gondolni, szükség van-e egyáltalán a keresett ter­mékre. Némi meditálás után az esetek többségében arra a következtetésre ju­tunk, hogy egyáltalán nincs szükség rá. hogy néz ki mindez ná­lunk? A tehetős személyek és cégek megkeresik a „legmenőbb” márkájú - rendszerint nyugati - árut, s azt vásárolják meg. A fil­lérekből élők pedig a kínai cikkeket hajtják fel és ve­szik meg. Majd a tehetősek is, a szegények is, és min­denki más elkezd sopán­kodni, hogy magas a mun­kanélküliség és romokban a gazdaság. A svájciak meg nem értik, hogy miért olyan nehéz megérteni őket. Tízezer diák versengett Somogybán Az elmúlt tanévben 29 olyan országos felmenő rendszerű verseny zajlott, amelyet a me­gyei pedagógus-továbbképző intézet szervezett. A megye minden részéből jelentkeztek a megméretésre: összesen 130 általános- és középiskola kap­csolódott a programba.- Az iskolai fordulókon közel tízezer diák vett részt, a megyei döntőkbe csaknem 1300-an ju­tottak be - tájékoztatott Maámé Molnár Csilla PhD pe­dagógiai szakértő. - A legtöbb dobogós, országos döntőre to­vábbjutó helyezést a kaposvá­ri, a barcsi és a Balaton-parti tá- nulók szerezték meg. ■ Harsányi M. MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
Oldalképek
Tartalom