Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-26 / 147. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 26., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP m Iliin mm mm v i í í m m •- -> ,r * i $ $ -%c ^ mi *. i wm m m m —ü$$8$í i mí í Elefántcsonttoronyból indul a gyilkológép az elsőfilmes A film a legnagyobb logisztikai csata, ahol egyszerre kell klappolnia mindennek A filmezés alapvetően technikai sport, komoly infrastruktúra Köves Krisztián Károly tűzoltó nem akart lenni, katona viszont.. Egészen pontosan vadászpilóta. És képregény-rajzoló. Utóbbi tulajdonképpen összejött, hiszen a mai napig szívesen rajzol. Ám, mivel a gyerekkori álmokat a lehetőségek irányítják, a hazai pilótáknak pedig igencsak behatárolt a repülési idejük, a légtér szabadsága helyett az alkotói mellett döntött így aztán, amikor tizenkilenc esztendősen, 1998- ban maturált a kaposvári Munkácsyban, az iparművé szeti egyetemre jelentkezett Animációt, videofilmezést akart ugyanis tanulni, nem a színház- és filmművészeti rendezői szakon szokásos k& telezőket, pedig mindig is a fűm vonzotta. Olyannyira, hogy még érettségi előtt leforgatta első reklámfilmjét - a Béres-cseppről -, igaz, végül nem ment le sehol sem. elsőéves egyetemistaként viszont már bezsebelte első díját, a Diákfilm-fesztiválon a zsűri az Itthon vagyok végre... című alkotást jutalmazta, egy esztendővel később pedig az OFF-fesztiválon díjazták Legoszovó című filmjét, s az egyik videóklipje Arany Zsiráf-jelölést kapott Újabb esztendő múltán már két filmje is kitüntetést kapott az OFFon, s ettől kezdve jöttek a megrendelések, reklámfilmeket, klipeket, PR-filmeket forgatott, animációkat készített számítógépes játékokhoz. A 200SÖS diplomamunkaként készített Tóbi szerepelt a Magyar Filmszemlén, s meg nyerte a legjobb operatőr díját a Busho International Film Festivalon a kritikusok díja mellett, és több külföldi fesztiválra is meghívták Tanulmányait a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen folytatta, s közben belevágott élete első, egész estés filmjébe, a Halálkeringő thrillerbe, mely azonban nem nyerte el a kritikusok tetszését Jelenleg Svédországban egy sorozaton dolgozik, s közben forgató- könyvet ír, készül az újabb nagyjátékfilmre. , Stockholmban érem utol, aztán kiderül, mégis lesz esély összefutni, ugyanis kaposvári családlátogatást tervez. Igaz, csak három napra, ugyanis aztán megint Svédország felé veszi az irányt. Vas András- Munka vagy tanulmányút?- Egy sorozaton dolgozunk - feleli Köves Krisztián Károly. - Egyelőre tizenkét rész, egy évad. Egy Stockholm melletti szigeten játszódna.- Mikor láthatjuk?- Nem ide készül, angol nyelvű thriller lesz.- És nincs rá svéd rendező?- Az ötlet kellett nekik, amihez mi is hozzátartozunk.- Mi? Állandó a csapat?- Részben, az operatőr például fixnek mondható.- A Halálkeringőben is?- Persze.- És mégis...- Gondoltam, hogy szóba kerül... t- Az első filmjéről csak beszél- g nünk kell. Még ha a kritikusok ~ eléggé meg is kóstolták érte. £- Nem is ez zavart, hanem, hogy olyan elképesztően rosz- szul írták meg a véleményüket. És milyen elánnal támadtak! Azt mondjuk tudtam, hogy idehaza elég vegyes a thriller megítélése.- Meglepődött?- Biztos vannak hibái a filmnek, tanultam is belőlük, de a rosszindulatot nem értettem.- Túl fiatalnak tartották?- Spielberg ennyi idősen már túl volt a Párbajon, vagy mondhatnám itthonról Mundruczó Kornélt.- Akkor megkésett?- Lehet, hogy furcsa, de kicsit elégedetlen is vagyok.- És még jöttek a kritikusok is... Ezért ment külföldre?- Inkább a műfaj miatt. Gyerekkorom óta érdekel, izgat a thriller, itthon viszont nincs jövője. Jelenleg az az általános szemlélet, hogy idehaza csak vígjátékot lehet közönségfilmként csinálni.- Rossz a fogadóközeg?- Nem bennük van a hiba! A magyar film eljátszotta a közönség bizalmát.- Való igaz, sokan biztosra mennek, archívumokban keresgélnek, aztán keresnek hozzá ismert arcokat Utóbbiban a Halálkeringő is ezt a vonalat követte. Kern András, Dobó Kata: kasszasikert ígérő nevek.- Persze, tudtuk, van reklámértékük, amennyire lehetett, ki is használtuk. Ám a filmnek éppen az lett volna az erőssége, hogy olyan helyzetbe lettek beletéve, amilyen oldalukról kevesebben ismerik őket. Kern András sokak szemében humorista, pedig... És régóta szeretett volna egy drámai filmszerepet.- Meg is kapta.- Olyannyira, hogy rá lett írva! A forgatókönyvíró régóta ismerte, igazából a férfi főszerep rá lett szabva.- Dobó Kata viszont...- Háromfordulós casting után döntöttem mellette, ő volt végül a legmeggyőzőbb.- Tényleg sokat balhéztak?- Komolyan soha. Viszont nagyon megerőltető volt a forgatás. 17 nap alatt kellett mindent kihozni belőle, szemben azzal a 25-35-tel, mely alatt egy átlagos magyar film forog, s ilyenkor adódnak konfliktusok. Amúgy nagyon jóban vagyunk, a stockholmi út előtt is találkozom vele.- Kernnel könnyebb volt?- Tartottam tőle, azt hallottam, nehéz eset Ám mielőtt belevágtunk, beszélgettünk, s azt hiszem, akkor sikerült meggyőznöm, mit szeretnék. És megígérte, nem fog kötözködni.- Elsőre nem nagy falat?- Nem érdekelt semmi, csak a film! És ez most is így van. Sosem nézem, mekkora a fa, amibe a fejszémet vágom, csak jó irányba dőljön...- Ehhez képest a végeredményt kevesen értékelték.- A premier sikeres volt.- És a folytatás?- Fogalmam sincs, mennyien látták.- Na ne!- Az első eredmények annyira gyengék voltak, hogy utána már nem is néztem meg a számokat.- Mennyit várt?- Úgy ötvenezret És ha azt nézem, hogy amikor az egyik portál feltette az előzetest, s azt 21 ezren megnézték egy nap alatt, nem is túlzó. Ugyanaznap az Avatart hétezren nézték náluk.-Akkor?- A kritika vérét vette. Pedig vitathatatlanul vannak olyan értékei, melyek nem ezt indokolták.- Úgy beszél, mint egy meg nem értett művész...- Ezzel nem takarózhatok, nem vagyok művészfilmes.- Elvették a kedvét? Marad a sorozat?- Dehogy! Most is dolgozom egy nagyjátékfilm-forgatókönyvön, már régóta bennem volt.- És egyszer irány Amerika?- Már volt egy nagy lehetőség, szinte már összeállt minden, úgy volt, angolul, angolszász színészekkel forgatunk, s amerikai lett volna a forgalmazó. Aztán nem lett belőle semmi.- Az ígéret földje...- Elvitte a válság a producerek erre szánt pénzét.- Ilyenkor eszébe jut, jobb lett volna repülni?- Egy szobában várhatnám, hogy fél év múlva esetleg gépre kerülök. Akkor inkább már ez.- Túllépett rajta?- Mindig előre nézek.- Nem lenne nyugodtabb egy színházban dolgozni? Ritka a thriller a színpadon.- Érdekes ötlet! A Halálkerin- gőről is azt gondolta az elején az írója, hogy akár színdarab is lehetne. De úgy gondolom, azt a filmet, mely lehetne színdarab is, nem érdemes leforgatni.- Azért volt már rá példa, még a legnagyobbaknál is.- Persze, Polanski is megcsinálta A halál és a lánykát.- Ő a kedvenc?- Sokan vannak rám hatással: Hitchcock, Besson, Rodriguez, Spielberg két három filmje.- Magyart nem említett...- Mundruczó jó rendező, bár a filmjei nem állnak közel hozzám. Vagy Hajdú Szabolcs. A régiek közül Fábry Zoltán. A filmezés skizofrén állapot: a rendező, amikor felkészül, kottát ír az elefántcsonttorony magányában, a forgatáson viszont egy nagypo- fájú, maximalista gyilkológép. És ezt kevesen tudják együtt.- Itthon amúgy is nagy divat az improvizatív forgatás...- ...ami szerintem sokszor inkább nagyképűség, mint valós tudás. Felírni is csak a 8 és félnél engedte meg magának, hogy végig improvizáljon. A film nem a forgatáskor és a vágáskor készül el, hanem a technikai-forgatókönyvvel. Ám idehaza ez a hitvallás nem túl bevett gyakorlat.- Akkor amint lehet, irány Amerika?- Közel áll hozzám a filmes mentalitásuk. Náluk a legkomolyabb az infrastruktúra, s a filmezés alapvetően technikai sport. A világ legnagyobb logisztikai csatája: rengeteg, látszólag egymástól teljesen független szakma képviselői dolgoznak benne, és egyszerre kell kész lenniük, hiszen az adott pillanatban felhangzik: Felvétel! És akkor mindennek klappolnia kell... Még a nagy étvágyú Öhöm-Böhöm is csak pihegett volna étlapozó Bokacsattogtató vigyázállás jár a balatoniényvesi Gomba szakácsának a tócsnis költeményért Megyei gasztronómiai körsétára invitáljuk olvasóinkat: sorozatunkban megpróbáljuk a vendég szemszögéből bemutatni a somogyi éttermeket. Özv, Zimbabwei Kálmánná Kihasználva az első, bár kissé csalóka napfényes szünidei délelőttöt balatoni kerthelyiségre szavaztunk. Az orkánerejű szél ugyan elzavart a közvetlen tópartról, a balatonfenyvesi Gomba napernyők alatti asztalainál már elviselhetőnek tűnt a légmozgás. Igaz, itt a zajtól kellett tartanunk, hiszen a kávézó-pizzéria-étterem közvetlenül az állomás bejáratához települt - mintha egy külső vágányon állt volna asztalunk -, ám végül kiderült, mivel itt éppen állnak a vonatok, a gasztronómiai élvezeteket cseppet sem zavarják. Pedig lett volna mit. Kedves-fiatal pincémőnk közvetlenül, mégsem tolakodón kalauzolt végig a dús étlap útvesztőin, előre közölte, a leírtakból - étlapváltás miatt - mivel ne ko- kettáljunk, ám jutott is, maradt is. Miként idő elgondolkodni választásunk helyességén, ugyanis jó húsz perc eltelt, mire megérkezett az első fogás. Néhány kanál után aztán megbocsátottunk a kiérlelt tempóért: a marhahús- és az Újházi-leves is kitűnőnek bizonyult. Hogy mégis találjunk valami kifogást, a tyúk- húslébe applikált zöldborsót ü- lett volna valamivel tovább főzni. Bár a második fogásnál is próbálkoztunk, el kellett vetnünk a kákán a csomót-elvet, a kellő tájékoztatás után kiválasztott fogásokban ugyanis még a nálunk szőrösebb-kérgesebb szívű ítészek sem találtak volna kifogást. Pedig a baconba tekert, libamájjal bélelt szűzérmék nem ígértek semmi különlegességet, másutt is dívik ez a kompié, mégis, sikerült meglehetősen egyedivé varázsolni. Köszönhetően egy egyszerű, ám nagyszerű paprikakrém alapú, pecsenyelével kevert mártásnak, mely kedvesen megbolondította az amúgy is értő kézzel készített fogást. Melynek mennyiségét sem érhette kritika, négy óriási henger érkezett a hatalmas tálon, s szerencsére bélésként nem pép, hanem darabos formában lapult benne a máj. S illett hozzá a petrezselymes burgonya is, meíy ezúttal nem vízben főtt, s utóbb szárított zöldséglevéllel gyéren meghintett köretet jelentett. Ennél is kellemesebb meglepetést okozott másik választásunk, melyhez ugyan zöldköretet ajánlott pincérnőnk, ám nem bántuk meg, hogy hasábbal rendeltük. Már a látvány beindította a nyálműködést - a lapostányér- nyi méret miatt a köret külön tálra került -, az első falat után pedig azonnal szívünkbe zártuk a szakácsot. Aki a csirkemellfilét tócsnitésztába bújtatta el, majd az egészet gazdagon megkínálta túróval, tejfellel, hogy aztán szusszanásnyi időre még tovább süsse az egészet, éppen csak addig, míg aranybarnára pirul a tetejére szórt sajt. Amellyel nemcsak új ízt adott a korábbiakhoz, de elérte, hogy a kellemesen hagymás-fűszeres tészta se száradjon ki, helyette ropogós, ám - bár ez bizonyosan képzavar - mégis omlós burkolat feszült a hajdani jérce mellén. Elégedetten dőltünk hátra a lakoma végén, mely után még a Rémusz bácsi meséiből ismert rettenetes nagy erejű, nagy étvágyú Öhöm-Böhöm is csak pihe1 gett volna, ám még hátra volt egy kellemes pillanat: a fizetésnél egyáltalán nem kellett mélyen a zsebünkben vájkálni. Értékelés SZEMÉLYZET Q (1-10 pont): Tempó, de köszönjük, kedves! KÖRNYEZET (1-10 pont): Háborítatlan külső vágány ETEL 4S g% (1-20 pont): A*# Szívünk csücske
