Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-13 / 85. szám
11 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 13., KEDD KÖRKÉP Házikedvenc lett a vadászkutyából törvényváltozás Az állatvédőkkel szót lehet érteni, csak a sötétzöldekkel nem Beás versekbe ásták magukat a dél-somogyi diákok Nagyatádon Amit a vadászkutyák, de főként a magyar vizsla tartásáról, tenyésztéséről, idomításáról Pomázi Ágoston nem tud, azt nem is érdemes. Egyéb funkciója mellett a megyei vadászkamara kynológiai bizottságának elnöke. F. Szarka Ágnes- Létezik a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete a különböző fajtaszakosztályokkal. A vadászkamarán belül mi szükség van kynológiai bizottságra?- Ez még a vadászati védegylet, illetve a Mavosz korába nyúlik vissza. Akkor alakult a kynológiai bizottság, majd a kamara átvette. Főként szaktanácsadással szolgálunk a vezetőségnek. Eltér a többitől, hogy a tagjait nem választják, hanem felkérik.- Nem mindegy?- Óriási előnye, hogy együtt tudunk dolgozni. Nincs az, hogy haragszunk egymásra, de ha már odaválasztották, akkor muszáj együttműködni.- Miben?- Célul tűztük ki a vadászati kultúra és hagyomány ápolását. Ennek jegyében tartunk bemutatókat, ismeretterjesztő előadásokat. Akár a megye határain kívül is, hiszen együttműködünk a Vadászati Kulturális Egyesülettel. Országszerte vadásznapokon veszünk részt a kutyákkal. Ott próbáljuk meg népszerűsíteni elsősorban a magyar fajta kutyákat- Amikhez Önnek, ha leszámítjuk a legalább 30 éves tenyésztői múltfát, a vadászkutyák kiképzéséről írt könyvét, vajmi kevés köze van!- Hát, igen. Amúgy semmi közöm hozzájuk.- Hiányolom a kifejezetten vadászkutyáknak kiírt versenyeket.- A hagyományápolás részeként idén felélesztjük a Polgár Kálmán emlékversenyt. Erre már történt Somogybán kísérlet 1974-ben Perényi Miklós kezdeményezésére, de politikai okok miatt ez nem aratott túl nagy sikert. Polgár Kálmán királyi kaposvári főügyészként még versenynévadóként sem volt szalonképes. A magyar vizslát nem véletlenül a Kárpát-medencében tenyésztették ki. A magyar ember mentalitását, habitusát viszi tovább kutya formában- Jó vadászvérvonalú kutyákból csináltak hobbikutyát. Az idejét nem tudom, hogy mikor láttam vadászaton dolgozó ír szettert.- Talán ha három van az országban. Annyira a szépségre mentek rá a tenyésztők, hogy az egyébként vízivadász kutya elfordul, ha vadat lát. Ez a magyar vizslánál is kezdett jelentkezni.- A neves tenyésztők általában a legjobb kutyáikat külföldre adják el. Az itthon maradók egy része házikedvencként éldegél, és nagyon kevésből lesz igazi vadászkutya.- Ezért ilyen heterogén a magyar vizsla-állomány. Egy külföldi tenyésztő mindig a leggyengébbet mutató kölyköt adja el idegen országba. Nálunk fordítva működik, tőlünk a legjobbakat viszik el. A legnagyobb probléma, hogy nem a vadászok kezében vem a tenyésztés irányítása. A magyar vizsla farkát is abból a megfontolásból nem kurtítják, hogy hátha jön egy külföldi vevő, és akkor nem viszi el.- Meg azért, mert tiltja az állatvédelmi törvény.- Nem tiltja! Azt mondja, hogy amelyiknek a fajtajellege ilyen és a tenyésztés indokolt, Mi. magyarok eladjuk a legjobbat ott lehet. így a vizsláknál is. A gyakorlatban használt kutyáknál óriási hátrányt szenved egy vágatlan farkú kutya. A vizslának a farka vége, úgy csapódik, mint egy ostor. Sokkal hamarabb sérül, vérzik. Eljutottunk odáig, hogy engedélyezték a farok kurtítást, megértették, hogy ez nem hobbi, hanem állatvédelem.-Az állatvédők a kotorékversenyek ellen is tiltakoztak.- Pillanatnyilag illegális a kotorékozás. A törvény azt mondPomázi Ágoston 1946-BAN született Rákosligeten. 1S6S BEN tett szert az első kutyájára. 1971-Óta foglalkozik vadászattal, vadgazdálkodással Vadgazdamérnök és természetvédelmi szakmérnök képesítését Sopronban szerezte. 199O-T0L egyéni vállalkozóként vadgazdálkodás- oktatással foglalkozik. 2000-8EN költözött Lullára. 2006-ban jelent meg a Nemzeti kincsünk a magyar vizsla című hiánypótló könyve. Két gyermeke és három unokája van. ja, hogy a kutya eszköze a vadászatnak, de csak a vad felkutatására és jelzésére használható, de nem foghatja meg. Hosszas vita után eljutottunk a rendelet módosításáig, bekerül ez a pasz- szus, innentől kezdve az agarászatot sem ellenzik. A normális állatvédőkkel szót lehet érteni, csak a sötétzöldekkel nem.- Egyes vadászok szerint a vizsla a kutyák csúcsa.- A magyar vizslát nem véletlenül a Kárpát-medencében tenyésztették ki. Ő a magyar ember kutyája, az ő mentalitását viszi tovább kutya formájában. Hihetetlenül jó az alkalmazkodó képessége, a gazdának akar megfelelni, neki akar örömet szerezni. Ez jó néhány fajtáról, mint a német vizsla vagy pointer nem mondható el, mert konokok, makacsok, próbálják a saját akaratukat érvényesíteni. A vizsla soha nem akarja a fal- kavezér szerepét átvenni.- Milyen jövője van a magyar vizslának?- Nő az igény a származási lap iránt. Nem kell szépségkiállítás, csak tenyészszemlé, mások az elvárások, a szempontok. A meghívott bírókkal egyeztetni lehet a tenyésztési programot. Most próbáljuk meghonosítani az utódellenőrzést.- Hány kutyája van?- Most csak nyolc és a szukák kezdenek kiöregedni. Dilemmában is vagyok, hogy milyen vérvonalból hozzak, annak ellenére, hogy van rálátásom a honi tenyészetekre.- Önt szinte senki nem hívja Ágostonnak. Mindenkinek Guszti. Ez a védjegye?- Az Ágostonra szinte nem is hallgatok. Még a hivatalos helyeken is Gusztiznak. Roma költők verseiből rendeztek régiós szavalóversenyt Nagyatádon; hatvan diák lépett közönség elé a városi könyvtárban. A legtöbben természetesen Nagyatádról és környékéről jelentkeztek, de többen jöttek a Dráva mellől, Barcs környékéről is.- Nem a résztvevők származásában, hanem az elhangzó versekben kisebbségi ez a versmondó verseny, hiszen a pódiumra lépőknek közel fele magyar kisgyerek volt. A költők azonban egytől egyig romák, akik a gyerekeken keresztül megszólaltak - mondta Ignácz János, a nagyatádi cigányönkormányzat elnöke. - Hatodik éve rendezzük meg a roma költők napjához kapcsolódó versmondó versenyt, s egyre emlékezetesebb produkciókkal találkozunk. Idén először nemcsak magyarul, hanem már lovári és beás nyelven is hallottunk versmondót. A legfiatalabb hét, a legidősebb résztvevő 14 éves volt az idei roma szavalóversenyen. Az alsósok közül az első helyen a nagyatádi Müánkovics Laura és Pálfi Panna végzett megosztva, a felsősök között pedig a vízvári Szilber Barbara előadását tartotta a legszínvonalasabbnak a zsűri. A helyezettek mellett öt diák különdíjat is kapott. ■ N. L. Meghitt pillanatok. Egymást is elbűvölték a versenyzők Régj-új helyen az oktatási hivatal (vissza)költözködés A Szántó utcai épületébe teszi vissza a székhelyét A jövő hét végén visszaköltözik a kaposvári Szántó utca 5. szám alatti, önkormányzati tulajdonú épületbe az oktatási hivatal kaposvári székhelyű regionális igazgatósága, ahonnan három évvel ezelőtt költözködött a Petőfi tér 1-3. szám alá. A Szántó utcai, ám a korábbinál nagyobb alapterületű helyiségcsoport bérbeadásáról legutóbbi ülésén döntött Kaposvár közgyűlése, ahol a döntést többek között azzal indokolták: különösen fontos, hogy állami és közigazgatási intézmények számára elhelyezést tudjon biztosítani a város, elősegítve ezzel a szervek városban maradását. A A Szántó utcai épületben a munkák többségét az építőipari diákjai végezték hivatal pedig a hosszú távú tervezhetőséggel, s azzal indokolta újabb költözését, hogy a Szántó utcai ingatlanban teljesebb körű szolgáltatást nyújthat. 2007-ben azért kellett új telephely. után nézni - áll az oktatási hivatal lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójában -, mert a megnövekedett feladatok miatt a hivatal létszáma is nőtt, s a hely szűkössé vált számukra. Akkor a most bérlendő helyiségFelújítják, mielőtt másfél hét múlva költöznek Kaposvár képviselő-testülete legutóbbi közgyűlésén úgy döntött, hogy a város Szántó utcai ingatlanában egy 700 négyzetméteres helyiségcsoportot ad bérbe az oktatási hivatalnak havi négyszázhétezer forint plusz áfa bérleti díjért öt évre. A hivatal a helyiségekben jelentős értékű, nettó huszonhét és félmillió forint értékű felújítást hajt végre. A költségek 90 százalékát beszámítják a bérleti díjba legföljebb a havi fizetendő összeg feléig. csoportban a pedagógiai intézet tevékenykedett, így más helyet kellett keresni. így esett a választás a jelenlegi, Petőfi tér 1-3. szám alatti irodára, aminek 2009-ben megváltozott a bérbeadója. Ez, és a rendkívül magas bérleti és üzemeltetési költségek miatt a hivatal az újbóli költözés mellett döntött. Több helyszín közül alapos megfontolás után a Kaposvár Megyei Jogú Város tulajdonában lévő Szántó u. 5. szám alatti második emelet, illetve tetőtérben elhelyezkedő helyiségcsoport mellett döntött a hivatal. A döntést nagyban elősegítette a kedvező bérleti díj, a hosszú távú tervezhetőség, s hogy a hivatal a Szántó utcában teljesebb körű szolgáltatást nyújthat. Ott előadások, továbbképzések rendezésére szolgáló helyiségek is rendelkezésre állnak. Ezzel a bérleti konstrukcióval mind a hivatal, mind a város számára kedvező megoldást találtak - áll a tájékoztatóban. A felújítási munkák március elején kezdődtek, s másfél hét múlva költözik a hivatal. ■ Márkus Kata HIRDETÉS f f fii A V® A kukorica ' fLUMAÁ, alaP gyomirtó _____________________________" szere. KB 0 egész tenyészidőszakra kiterjedő gyomirtó hatás 0 magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen 0 kiemelkedő szelektivitás 0 talajon és levélen keresztüli hatás 0 3 szinergista hatóanyag kombinációja 0 pre és korai poszt alkalmazás 0 a korai gyomkikapcsolás a magas termés alapja A készítmény II. forgalmi kategóriájú. A növényvédő szereket biztonságosan alkalmazza! Használat előtt mindig olvassa el a feliratot (címkét) és a használati utasítást. I Jermért. Jeniül o, A&uUrftiem^ syngenta' J
