Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-14 / 86. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 14., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP ...A DRÁVÁIG Kaposvár Barcstól bala- tonlelléig számos telepü­lésről jelentkezett 34 vers­mondó a Kaposvári Polgári Casino Lekötelező irodalom című versmondó versenyé­re. A 14. megmérettetésen a diákok kategóriájában a barcsi Dráva völgye közép­iskolából Bunyevácz Bian­ka lett az első. A lélekben fiatalok kategóriájában a 84 éves kaposvári Németh László nyert, (mk) Kaposvár a héten ért véget az az előadássorozat a Gyöngyfa Napközi Otthon­ban, amelyre 200 ezer fo­rintot nyert az intézmény a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Köz- alapítványtól. (me) Kaposvár az idén április 30-ig igényelhetnek közle­kedési támogatást a súlyo­san mozgáskorlátozottak. Azok juthatnak támogatás­hoz, akiknek a családjá­ban az egy főre jutó jöve­delem nem haladja meg a 71 ezer 250 forintot. A ké­relemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat, és az orvos igazolását a moz­gáskorlátozottságról. (mk) Mernye kézimunka kiállí­tás nyílt a mernyei Integ­rált Szociális Központ­ban. A tárlat anyagát az idősek klubja tagjainak munkáiból állították ösz- sze. A hímzések, horgolá­sok és különböző techni­kákkal készült térítők péntekig láthatók a köz­pontban. (mk) Tab keresett fiú testvér­párt igazoltattak és szállí­tottak vissza a gyermek- otthonba tegnap a tabi rendőrőrs járőrei. A 15 és 17 éves fiúkat egy Tab környéki településen, a lakóhelyükön találták meg. (szá) Zákány megyehatáron túli fellépésre hívták a Dráva Gyöngye Nyugdíjas Klu­bot. A nagykanizsai, tíz­éves Premier Táncklub születésnapi műsorán mutatkozhattak be a He­vesi Sándor Művelődési Központ színpadán. A nyugdíjasklub kuriózuma férfikórusa és élőzenés kí­sérete. (va) Ketyeg a busa-bomba halatlan Az állam még nem ismerte fel, hogy mennyi a kár Idén tavasszal is fogják a Balatonból a hatalmas busákat, de ennél jóval nagyobb arányú beavatkozás kellene. A nonprofit cégnek erre nincs pénze (Folytatás az 1. oldalról) Idén 50 tonna busa kifogására kötött szerződést a környezetvé­delmi és vízügyi tárcával a Bala­toni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., tájékoztatott Varga IÁszló el­nök-vezérigazgató. A cégnek a jogelőd Balatoni Halászati Zrt-től átvett kapacitása évi 300-350 ton­na kifogására is elegendő lenne, ám még ez is kevés ahhoz, hogy a Balatonból eltávolítsák a busát. A tó becsült halállományának leg­alább a harmada busa, számsze­rűen öt-hatezer tonnányira tak­sálják ezt az’idegenhonos fajtát. Amit ebből a horgászok érzé­kelnek, az a határtalan bosszú­ság, amivel pedig időnként a tu­risták szembesülhetnek, az a mé­retes, oszló tetemek látványa és az ezzel járó bűz.- Nem ritkák a 35-40 kilós egyedek a balatoni busák között - mondta Varga László, aki szerint többször tíz-tizenöt éves busákkal is találkoznak már, miközben az utolsó telepítés a nyolcvanas évek első felében volt Nem kizárt te­hát, hogy a fajta megszokta a kör­nyezetet, s szaporodni is képes a tóban, miközben más szakértők ezt még mindig elképzelhetetlen­nek tartják. Ha mégis igaz, az cseppet sem hízelgő a balatoni halállományra nézve.- A busa többszörös kárt okoz - szögezte le a halászati cég veze­tője. Mint mondta: a faj igen jelen­tős táplálék-konkurense az ősho­nos halaknak. A mikroszerveze­teket szűri a vízből, ami a nevel­kedő szaporulatnak is fő táplálé­ka. Közvetetten pedig a süllőállo­mány is sérülhet miatta. A süllő­nek sincs elég hal, ha a busa a süllő táplálékát jelentő halak elől eleszi a tápanyagot.- A busára egyáltalán nincs szükség a Balatonban - jelentette ki a cégvezető. Ha a nonprofit cég­nek a busa lehalászására rendel­kezésre álló személyi- és eszköz- állománya teljes kihasználtsággal működne, még akkor is csupán a busák súlygyarapodásával azo­nos mennyiséget tudnának lefö­lözni. Ahhoz tehát, hogy az ártal­mas faj kikerüljön a tóból, a tech­nológia fejlesztésére van szükség. A jelenlegi eszközökkel 300 fo­rintba kerül egy kilónyi busa ki­fogása, míg az eladott halért en­nek felét kapja a piacon a cég. Nem kérdés tehát, hogy a finan­szírozhatóságban keletkezett lyu­kat be kell tömni, s ez a halászati vezető szerint középtávon állami segítség nélkül elképzelhetetlen.- Alegjobb az lenne, ha a 2011- es büdzsében már önálló költség- vetési soron szerepelne a feladat­ra szánt összeg - hangsúlyozta Varga László. A balatoni cég ket­téválása előtti szakértői anyag­ban évenkénti 250 millió forint­ban határozták meg az összeget, mely a haváriahelyzetek kezelé­sére és a szelektív halászatra, az idegenben honos fajok eltávolítá­sához szükséges. Ez pedig - akár­hogy is nézzük - nagyrészt a bu­sáról szól. ■ Füleki Tímea Jó, ha a tavalyi számokat hozza a Balaton üdülési csekk A szezonban várhatóan kevesebb időt töltenek a tónál a turisták Kevesebb üdülési csekket vásá­roltak a munkáltatók, de nem le­het pontosan előre jelezni, hogy mindez milyen mértékben hat a balatoni turizmusra. Ezt mondta lapunknak Rosta Sándor, a Bala­toni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Várható, hogy a csekk meg­adóztatása visszaesést okoz, de Rosta Sándor szerint javíthat a helyzeten, hogy az elmúlt évről jelentős felhasználatlan tétel van még kint. Az elnök úgy vé­li, az üdülési csekkel kapcsola­tos változtatás elsősorban ab­ban mutatkozik majd meg, hogy rövidül a vendégek tartóz­kodási ideje. Tény viszont, hogy a Balaton már tavaly sem az egy- vagy többhetes pihenésre érkezők célpontja volt, sokkal inkább a hosszú hétvégék jelle­mezték a látogatást.- Idén az elmúlt évi trend foly­tatódik az eddigi adatok alapján - mondta Rosta Sándor, aki a belföldi vendégek változatlanul magas hányadát, valamint a jó ár-érték arányú magánszállás­helyek népszerűségét értette ez alatt. A Balatoni Regionális Ide­genforgalmi Bizottság elnöke szerint, ahogy a piac más terüle­tein, úgy a balatoni turizmusban sem lehet idén még emelkedés­re számítani, s pozitívumként kell értékelni, ha a Balaton for­galma hozni fogja a tavalyi ada­tokat. ■ Füleki T. JEGYZET Modernkori Taigetosz nyomorék - nemrég még így hívták a fogyatékkal élő­ket Változott ugyan a világ, de nem eleget Az épek nem tudják hogyan viselkedjenek a fogyatékosokkal; félnek tő­lük vagy túlféltik őket A társadalom humanitásá­nak egyik fokmérője, ho­gyan viszonyul a fogyatéko­sokhoz. Volt, amikor nem tekintették őket embernek, sőt, az ördög művének gon­dolták. A 20. században már képzett pedagógusok, speciális intézmények siet­tek segítségükre, ám elszi­geteltségük nem akart szűnni, így nem tanulták meg az épekkel való kap­csolatteremtést, és fordítva. most a csapból is az integ­ráció folyik. A sérült család­jának minden segítséget meg kellene kapnia, de a pénztelenség vagy az embe­ri balgaság sokszor felül ke­rekedik a jogos elváráson. Nem beszélve arról, ha a szülők dolgát emberséggel megkönnyítenénk, talán ke­vesebbjük zárkózna be és „vezekelne1* amiatt, amit el sem követett. EGY BETEG GYEREK ANYJA mesélte: a faluban megszól­ják, ha elmegy kozmetikus­hoz, vagy párjával néha ki­mozdul, mondván: pénzét, minden idejét a gyerekére kéne költenie. Pedig költi ő, én meg kérdezem: nincs jo­ga a normális élethez, ami­ből új erőt meríthet a küz­delmekhez? A taigetoszról úgy tartják, hogy a nem életrevaló cse­csemőket lehajították on­nan. Pedig csak kitették, s a sorsára hagyott emberkét gyakran gyerektelen párok, bordélyház-tulajdonosok vették magukhoz. A Taige- tosszal adtak még egy esé­lyt. Azóta eltelt több ezer év, s noha már mást értünk esélyen, mégis a szó meg­nyugtató, objektív értelme­zése a gyakorlatban, még várat magára. Mind nyúlósabb a repülőtéri „rétestészta” Lassan a rétestésztához ha­sonlít a taszári repülőtér ügye. A Magyar Nemzeti Va­gyonkezelő (MNV) a jövőről egyeztetne a taszári és a kör­nyékbeli önkormányzatokkal, a pályázatnyertes, de később elutasított Ugarde Kft. pedig perre készül. A 23,3 milliárd forintos befektetést kilátásba helyező Ugarde kész nemzet­közi bírósághoz is fordulni, s akkor a repülőtér az eljárás végéig eladhatatlanná válik. A cég azért perel, mert szerin­tük az MNV nem teremtett tiszta helyzetet a 100 milliós letéti összeg átutalásához; ezért nem fizették be határ­időre a pénzt. Esemyőkavaikád. Három napi esőzés után ma a meteorológusok ígérete szerint összecsukhatjuk ernyőinket, s bizakodhatunk egy kis napsütésben. Kutatás: az új generáció kávéja az energiaital A Kaposvári Egyetem tizenkét hallgatója mutatta be az elmúlt fél-egy év kutatási eredményeit kedden a gazdaságtudományi kar diákköri konferenciáján. A prezentációk számos területet fel­öleltek a klasszikus agrár-élelmi- szertudománytól a pénzügyi ága­zatig.- A konferenciára meghívtuk a gimnáziumi igazgatókat - tudtuk meg Szakály Zoltán tudományos dékánhelyettestől -, hogy tájéko­zódhassanak: milyen munka fo­lyik az egyetemen. Ezzel is segíte­ni igyekszünk a pályaválasztást. Az oktatók munkáját ugyanak­kor úgy próbáljuk előmozdítani, hogy a későbbi doktori képzések­ben részt vevők, demonstrátor­ként dolgozók válogatásában se gít a konferencia. S persze a hall­gatók számára is inspiráló, hogy ott adhatnak elő, ahol oktatóik ér­tékelik a prezentációjukat. A tudományos tanácskozás té­mái közt szerepelt többek közt a Kaposvári Egyetem versenyké­pességének javítása az utóbbi évek beiskolázási adatainak ma­tematikai elemzése alapján, a Fino-Food Kft. értékesítési stra­tégiájának elemzése, a felsőok­tatás magánfinanszírozásának lehetőségei Magyarországon, az energiaitalok fogyasztói prefe­renciái - az új generáció kávéja, és Kaposvár idegenforgalmi je­lentősége napjainkban. ■ Márkus Kata Reál: fertőzött felvágottat hívtak vissza Egészségre ártalmas lehet a Reál üzletlánc két előrecsoma­golt hústerméke - közölte ked­den a társaság. A laboratóriumi ellenőrző vizsgálatok kimutatták, hogy a Pick Szeged Zrt. által gyár­tott „Reál Párizsi szeletelt 150g” és „Reál Sonka szele­telt lOOg” lisztéria-fertőzött- sége határérték feletti, ezért az üzletek polcairól vissza­hívták a termékeket. A már megvásárolt húsféléket a vá­sárlás helyszínén visszaváltja a kereskedő - közölte a Reál Hungária Élelmiszer Kft. Somogy településein több mint negyven Reál üzlet talál­ható. , VARGA ANDREA

Next

/
Oldalképek
Tartalom