Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-23 / 45. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 23., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Büntetés: kicsiny falu hótoloja sem lehet kivétel Bezárják a Bartók-iskolát döntés előtt A szülők közül csak tizenheten ragaszkodnának (Folytatás az 1. oldalról)- Szentén, a Kossuth Lajos utcá­nál dolgozott a traktoros, ami­kor hirtelen megelőzte egy rend­őrkocsi - így Berkes Sándor. - A rendőr elkérte a sofőr jogosítvá­nyát, s mivel épp nem volt nála, ezért számítógépen ellenőrizték az adatokat. Úgy tudom, min­den rendben volt. Ez már nem mondható el a traktorról... A polgármester elis­merte: a törvény betűje szerint jogos volt az eljárás, de a mód­szert felettébb furának vélte.- Mínusz tizenhárommillió forinttal indult a költségveté­sünk, örülünk, hogy élünk - je­lezte. - Nincs pénzünk új hó­tolóra. A meglévő gép segítségé­vel azonban ellátjuk a munkát. Kinek fáj ez? Berkes Sándor feltette a kér­dést: mit csináljanak, ha a szük­ség törvényt bont? A polgár- mester amondó: érdemes levon­ni a következtetést. Manapság ingyen nem szabad segíteni, csakhogy akkor fél év múlva be­csukhatnák a boltot... ■ Szentán nincs pénz új hótoló megvásárlására. Örülnek, ha a ren­delkezésre álló géppel ellátják a feladatot.- Elismerem, műszakilag hiá­nyos volt a jármű - fejtegette. - A gép azonban egy kis faluban, óránként húsz kilométeres tem­pó mellett tolta le az út széléről a havat. Az is érdekelne: miért nem inkább azokat a tolvajokat fogják meg a rendőrök, akik lo­pásra használják a kocsijukat? Ne egy hótolót állítsanak le, per­sze ez nem tud elmenekülni... Lapunk kíváncsi volt a rend­őrség álláspontjára is. Bíró Gá­bor, a Somogy Megyei Rendőr­főkapitányság sajtószóvivője hétfőn azt közölte: az említett járművet február 18-án igazol­tatták a járőrök Szentán. Az iga­zoltatás során kiderült: a jármű­nek nem volt érvényes műsza­kija, nem volt ott a forgalmi en­gedélye, nem volt biztosítása, valamint a rendszám sem a megfelelő helyen, hanem a ve­zetőfülkében volt.- Mindezek miatt vezetője el­len szabálysértési eljárást kez­deményeztek - tette hozzá. ■ Harsányi Miklós Pakolnak a bartókos diákok. Van olyan tanterem, ahol pénteken még tanítás folyt, ám tegnap már raktárhelyiségként hasznosították (Folytatás az 1. oldalról) A kaposvári Kodály központi is­kola egyik tagiskolájának, a Bar­tók Béla Tagiskolának a bezárá­sára teszünk javaslatot - áll a városi közgyűlés elé csütörtö­kön kerülő előterjesztésben. „A tanulói létszám és az osztályok száma oly mértékben csökkent, hogy az iskola működtetése minden tekintetben gazdaság­talan, szakos ellátása szinte le­hetetlen lenne. 2007 óta nem in­dult első osztály az intézmény­ben a túl kevés jelentkező mi­att. Ha semmilyen változás nem történne, 2010 szeptemberében mindössze négy osztályban, egy-egy ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban 71 ta­nulóból állna az iskola.”- Végeztünk egy felmérést a szülők körében - mondta Szabó Zoltánná Kudomrák Zsuzsanna, a Kodály közponü általános is­kola igazgatója -, s csupán 17- en nyilatkoztak úgy, hogy sze­retnék, ha gyerekeik a Bartók- iskolában folytathatnák tanul­mányaikat. Ennyi gyerekért azonban nem lehet iskolát fenn­tartani. A jelenleg az iskolában tanuló hetvenöt diák elhelyezé­sét a körzethatárok módosításá­val kívánjuk megoldani, ezt a múlt héten már megtettük a földrajzi és tömegközlekedési adottságokat figyelembe véve. A körzetes intézmények kötelesek lesznek átvenni a diákokat, ám ha a családnak nem felel meg az adott iskola, úgy az üres helyek erejéig választhatnak más tag- intézményt is. A főigazgató hozzátette: tizen­négy pedagógus és tíz technikai dolgozó álláshelyét érinti a Bar- tók-tagiskola tervezett bezárása. - Mivel egy központi iskola tag- intézményeiként működnek a kaposvári általános iskolák, a prémiumévek program segítsé­gével oldjuk meg a kialakult helyzetet úgy, hogy sem peda­gógus, s reményeim szerint sem közalkalmazott nem kerül utcára. A dolgozók abban a tag­iskolában kapnak munkát, ahol igénybe tudják venni a prémi­umévek programot.- Kétezerben még 424 fővel kezdték a tanévet a Bartók-isko- lában - mondta Stickel Péter mű­velődési igazgató -, ám a gyerek­létszám folyamatosan csökkent 2007-ig. Akkor a Németh István iskola integrálásával volt egy át­meneti létszámemelkedés, de utóbb kiderült: megbicsaklott az integrációs folyamat, nem hozta Gyereklétszám alakulása a Bartók-iskolában (fő) meg a várt iskolastabilizációt. S közben a városban is folyamato­san csökkent a gyereklétszám, 2005-ben még hatszáz körüli el­sős iratkozott be általános isko­láinkba, tavaly már csak 540. Az is igaz, hogy a Bartókban né­hány éve folyó integrált oktatás a szülők körében nem volt nép­szerű, elfogadott. Nem tettek te­hát mást, mint éltek a szabad is­kolaválasztás lehetőségével, elin­dult egy olyan elvándorlási folya­mat, amelyet nem tudtunk meg­állítani. Az elmúlt két évben már nem volt beiratkozó a Bartókba, s a jövő tanévre hetven körüli gyerekkel lehet csak számolni, ha minden változatlan marad. Ennyi gyerekért pedig nem lehet fenntartani iskolát. Az intéz­mény első épületét már nem az iskola használja, színházraktár­ként működik, és sportegyesüle­tek hasznosítják. Hogy az önkor­mányzati épületegyüttes sorsa mi lesz a bezárás után, ma még nem tudni. Arról is szó esett már, hogy a városrészi könyvtár kaphatna helyet a megüresedett épületben, ám a hasznosítására júniusban teszünk majd javas­latot. ■ Márkus Kata JEGYZET SZŰCS TIBOR Az őszödi pecsét MINDEN POLITIKAI CIKLUST meghatároz valamilyen ki­emelkedő vezérfonal, amit utólag azonosítunk, amikor visszapillantunk a történ­tekre. Bili Clinton második kormányzási szakasza az egész amerikai társadalom monogámiával kapcsolatos felfogását megváltoztatta, és ehhez nem kellett a nagyobb ívű egészségügyi reform, de még a kézifegyverek hasz­nálatának korlátozása sem. Elég volt hozzá a Mónika Lewinsky nevű gyakornok a Fehér Házban. Azóta a ten­gerentúlon az orális szex gyakorlatilag nem számít megcsalásnak. Tegnap volt az utolsó parlamenti munka­napjuk a 2006-ban megvá­lasztott magyar képviselők­nek. Az elköszönés hol fity- tyedő hattyúdalnak, hol he­vesnek, majd szokás szerint parttalan dobálózásnak volt hallható. Ha értékelni kell a négy évet, biztosan nem az utolsó ülésnap felvetései ha­tározzák meg. Bár kétségte­lenül fontos, ki az igazi de­mokrata, ki taszította le a szakadékba az országot, de a kulcsmomentum a ciklus elejéhez kötődik. Ide, So- mogyhoz. Sajnos nem a taszári repülőtér hasznosítá­sának köszönhető 3000 új munkahelyről, a foglalkozta­tási mutatók növekedéséről és még csak nem is a 67-es főút diadalmenetben épített folytatásáról van szó. Ezek­ről nem is lehet Hanem konkrétan Balatonőszödről. ERRE A NÉGY ÉVRE a kiszivár­gott beszéd nyomta rá a bé­lyegét. A felismeréstől meg­rogytunk, és/vagy megijed­tünk, de csak most vagyunk túl rajta. Egy lépésnek ez is elég, és talán a következő négy vagy nyolc évet érté­kelve mi is elfogadjuk - mint az amerikaiak a szaxi- zást -, hogy a politikus nem minden esetben mond iga­zat, amikor a kormányrúd­hoz közelít. Kaució miatt háborognak a munkaerő-közvetítők értelmetlen befizetés A régi, jól működő cégeknek is le kell tenniük a félmillió forintot Döntőbe fújtak a katolikus iskola diákjai Két versenyen is eredményesen fújták a kaposvári Nagyboldog­asszony római katolikus iskola és művészetoktatási intézmény diákjai. Bogáthy József, a diákok felkészítője elmondta: Gál Keve Bánk a kürtösök X. országos versenyében ért el 56 pontos eredményt a hatvanból. Balázs István volt a zongorakorrepetí- tora. A XI. kamarazenei ver­senyben, a pécsi területi váloga­tón a Mátyás Péter, Tavaszi Zsolt, Radocza Márk (trombita), Barabás Dávid (harsona), Gál Keve Bánk (kürt) és Mátyás Ger­gő (tuba) összeállítású együttes 59 pontos produkcióval rukkolt elő. Áprilisban a fehérvári dön­tőn fújhatják. ■ B. T. Tavaly december közepén látott napvilágot a törvény, mely kau­cióhoz kötötte a munkaerő-köz­vetítéssel foglalkozó cégek jövő­beni tevékenységét: félmillió fo­rintos letétet szabott meg, s feb­ruár 17-ig kötelezte a cégeket, hogy eleget tegyenek az előírá­soknak. A törvény óriási elége­detlenkedést váltott ki az érin­tett vállalkozások között.- A szakmában mindenki úgy érzi, a jogszabály csak azért született, hogy egy újabb bőrt le lehessen húzni a vállal­kozókról - mondta felháboro­dottan az egyik neve elhallgatá­sát kérő balatoni munkaerő­közvetítő cég vezetője. - Koráb­ban, 2003-ban már bevezették egyszer a kauciót, aztán ké­sőbb visszavonták a rendelke­zést, mert értelmeüennek bizo­nyult. Most azzal indokolták, hogy „uniós parallelizáció” mi­att van rá szükség, ugyanis így ki lehet majd szűr­ni a feketén dolgo­zókat. Csak éppen az a baj, hogy az il­legálisan tevékeny­kedőket ez nem érinti, hiszen éppen hogy nincsenek sehol sem regisztrálva. A cégvezető hozzátette, tizen­nyolc esztendeje dolgozik a szakmában, vállalkozásának so­ha, semmilyen peres ügye nem volt sem a munkaügyi központ­tal, sem az APEH-hel, de a mun­kavállalókkal sem. - A hab a tor­tán, hogy az illetékes szerv, a re­gionális munkaügyi központ semmiféle támpontot nem adott meg, hogy a banki letéti szerző­désnek milyen adatokat kell tar­talmaznia - folytat­ta a balatoni cég ve­zetője. - Háromhe­tes utánjárásunkba került, míg mindent elintéztünk, háromszor kellett átdolgoznunk a szerződést, még szerencse, hogy mindig elektro­nikus úton tudtam elküldeni, mert ha bevonom a postát, a mai napig nem lenne meg a szerző­désünk az átfutási idők miatt. És február 17-én töröltek volna a nyilvántartásból. Utóbbiról ma sem tudja bizo­nyosan, hogy szerepelnek-e benne, ugyanis amikor érdeklő­dött, kapnak-e valamilyen új re­gisztrációs számot - melyet amúgy minden iratra rá kell ve­zetni -, a munkaügyi központ­ban azt a felvilágosítást kapta, hogy keressék meg magukat az új magánközvetítői listán.- Megpróbáltam, de csak egy tavaly januári adatbázist talál­tam... - tette hozzá a cégvezető. - Azaz megint úgy tűnik, csak a pénzre volt szükség, amelyet egy ilyen cég, mely harminc­hatvan napos utólagos kifizeté­sekkel kénytelen dolgozni, ne­hezen teremt elő. Amúgy azt sem értem, miért kellett megint a fűnyíró elvet alkalmazni, a ré­gi, jól működő cégek nyakába varrni egy új költséget. Mert azt megérteném, ha az újakat a nyi­tásnál arra köteleznék, hogy öt évre tegyenek le kauciót, me­lyet, ha az adott időben nincs olyan ügyük, fél évtized múltán visszakapnak. De így... Ráadá­sul a befizetett félmillió forin­tunkat az esetleges megszűnés után csak egy év múlva kapjuk vissza, s addig 2,25 százalékos kamatot számolnak fel rá. És to­vábbra sem tudom, milyen kárt tudnék okozni a munkavállaló­nak. Az építési vállalkozóknak miért nem kell ilyen kauciót le­tenniük? Vagy a gázszerelők­nek? Folytassam? ■ Vas A. ■ Megint csak pénzre volt szükség?

Next

/
Oldalképek
Tartalom