Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-30 / 25. szám
Harcban a tükörrel, mérleggel egészséges étrend Sok energiát követel, hogy megfelelő legyen az energiabevitel A magyarokat izgatja a legkevésbé a testsúlyuk. Brazíliában a legerősebb a testkultusz. Kínában fogy a legtöbb fogyasztótabletta. (Egy friss, 16 országot érintő nemzetközi felmérés megállapításai.) Nagy Tünde Karcsú, molett, csinos, duci, dagadt? Nincs ember, akit ne foglalkoztatna a testsúlya, alakja, kinézete - de minden tájon más és más az ideál, a követendő példa, a még elfogadott vagy végleg elvetendő küllem. Egy közvéleménykutatásban olyan kérdésekre voltak kíváncsiak, hogy például hol diétáznak a legtöbben, hol ítélik meg a legelnézőbben a túlsúlyt. A közel 16 ezer megkérdezett kifejtette a testsúllyal és fogyással kapcsolatos véleményét, és jó ötleteket is adtak, hogy miként lehetne javítani az étrendünkön. „Világszerte sokan küzdenek a testsúlyukkal - állapította meg a kutatás egyik vezetője -, mégsem jelenthetjük ki, hogy az elhízás elkerülhetetlen. Szinte minden kultúrában akad olyan szokás, amely segít az egészség és az ideális testsúly megőrzésében.” A magyar férfiak mindössze 13 százaléka próbált meg valaha is lefogyni, vagyis úgy tűnik, a vizsgált országok közül ők a legelégedettebbek a testsúlyukkal. Ezek után már nem is meglepő, hogy a magyar férfiak alig 11 százaléka véli úgy, hogy a párjának viszont fogynia kellene. A soványságkultuszt Brazíliában érzik a legnyomasztóbbnak. A brazilok 83 százaléka szerint túl sokat foglalkoznak a testsúllyal. Ebben a kérdésben nekünk, magyaroknak szélsőséges a véleményünk, hiszen a világon a legkevesebben itt mondták, hogy túl sok szó esik a testsúly kérdéséről: alig 28 százalék vélekedett így. A fogyasztótabletták fogyasztásában Kína áll az élen 37 százalékkal. Szintén hamar nyúlnak a tablettához a brazilok (30 százalék), az oroszok (24 százalék) és Sokan a gyorséttermeket hibáztatják azért, mert túlsúlyosak. A legnagyobb arányban a franciák vélekednek így Fitt-tippek innen-onnan: fűszer, mozgás, rost az új Év sokszor fogadalmakkal kezdődik, melyek gyakran az egészséges életre és a fogyásra vonatkoznak. A nemzetközi felmérés olyan szokásokat is részletez, amelyek talán segíthetnek az egészsó ges testsúly megőrzésében. • Thaifoldön a fűszeres kosztban hisznek. A csípős paprika serkenti az anyagcserét, és némi kalóriatöbbletet éget el. * Svájcban a müzlit részesítik előnyben. A rostokban gazdag finomság segíti az egészség megőrzését és a testsúly szinten tartását. • A brazilok elsősorban rizst és babot tartalmazó étrendje a kutatók szerint a Nyugaton jellemző eledelekhez képest mintegy 14 százalékkal csökkenti a túlsúlyossá válás kockázatát • Indiában a jóga, Finnországban az északi gyaloglás (nordic walking), Hollandiában pedig a kerékpározás jelenti a kulcsot a testsúly kordában tartásához. a mexikóiak (23 százalék). A magyarok 10 százaléka szed fogyasztótablettát, ezen belül a nők 12, a férfiak 3 százaléka. A súlycsökkentő dohányzás leginkább Oroszországban dívik. Ott a férfiak 23, a nők 18 százaléka vallotta be, hogy fogyás céljából cigarettázik. Szerencsére a magyaroknak csak alig 6 százaléka nyilatkozott így. A Fülöp-szigeteken az emberek általában önmagukat hibáztatják kövérségükért. A filippí- nók nem kevesebb mint 95 százaléka mondta, hogy élvezi a jó falatokat, és 82 százalékúk ismerte el, hogy egyszerűen nincs akaratereje ellenállni. Nálunk a megkérdezettek 59 százaléka okolja az ellenállhataüan ételeket a maga gömbölyűségéért, és a mozgáshiányra is közel ennyien hivatkoznak (56 százalék). ■ És hol írják leginkább a szüleik számlájára a kövérségüket? Oroszországban! Az emberek 70 százaléka rója ott fel leginkább a génjeinek, hogy a kelleténél nagyobb ruhákba fér csak bele. Utánuk a németek (61 százalék) és az indiaiak (50 százalék) következnek. A magyarok 28 százaléka hibáztatja a papát és a mamát. A vastagodó derekak fő okozójának a vizsgált országok közül Franciaországban tartják legtöbben az amerikaiakat, pontosabban az onnan elterjedt egészségtelen táplálkozási szokásokat. A magyaroknak alig a negyede gondolja úgy, hogy a gyorsétkezdék elősegítik az elhízást. A legegészségesebben Mexikóban viszonyulnak a fogyáshoz. Szinte műiden mexikói (93 százalék) megpróbált már egészségesebben táplálkozni, hogy leadjon testsúlyából, és 86 százalékuk a testmozgás növelésével is kísérletezett - a jelek szerint kevés sikerrel, hiszen a mexikóiak körülbelül 70 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok 58 százaléka próbált már egészségesebben étkezni, 38 százalékuk próbálkozott a kondizással, de 75 százalék továbbra is főként a koplalásra hagyatkozik - míg például a mexikóiaknak csak 55 százaléka. ■083 Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD ________AUTÓ & MOTOR SZ ERDA LAKBERENDEZÉS CSÜTÖRTÖK_______EGÉSZSÉG PÉ NTEK________ÍNYENCSÉGEK ► SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Egyre népszerűbb a bioélelmiszer amikor a fogyasztókat megkérdezik, miért választják a biotermékeket, a következő érveket említik leggyakrabban: „biztonságos”, „környezetbarát”, „adalékoktól mentes”, „jóízű”, „környezetvédelmi előnyök”. A biobiznisz évente mintegy 50 milliárd dollárra rúg. Téli álom helyett testi kényeztetés A HIDEGEBB NAPOK idején megváltozik anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, sérülékenyebbé válunk a fertőzésekkel szemben. Lehetünk megengedőbbek a ka- lóriadúsabb ételeket illetően, ha ugyanilyen nagyvo- • nalúan hódolunk a téli sportok örömeinek. Az pihenteti a legjobban, ha kutyáját sétáltatja morvái noémi, a Duna Televízió műsorvezető-szerkesztőjét a kutyasétáltatás pihenteti a legjobban. „Monát, a kutyusomat a munkámnak köszönhetem - meséli a tvr-hétben. - Mindig tudtam, ha valaha kutyát szeretnék, akkor csakis az örökbefogadás jöhet szóba.” Gally és moha sem gyűjthető erdők Évente milliárdos károkat okoznak a fatolvajok Önálló nyelv lehet a jelnyelv fogyatékkal élni Különös kultúra, átgondolt oktatás A falopás, az illegális fakitermelés mára szinte ipari méreteket öltött. Évente milliárdos kár keletkezik így a nemzeti vagyonban! Együtt jelentkezik az üzletszerű, valamint a szociális jellegű eltulajdonítás, azaz falopás. Magyarország területének ötödét borítja erdő (több mint 2 millió hektár), 58 százaléka állami, 1 százaléka közösségi, 41 százaléka pedig magántulajdon. A lopott fa vásárlása megszokottá vált, akad olyan település, ahol a fát fizetőeszközként fogadják el italmérésekben, avagy akár az uzsorakölcsön törlesztéseként is. Az erdőről, az erdő védelméről Az illegális faki' termelés ipari méreteket ölt. és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény nagy szigorral óvja ugyan az erdőket, továbbá az állami erdőket a kincstári vagyonba sorolja. Mégsem lehet eléggé védeni er- deinket. Hamarosan létrejön az Országos Erdőtanács, így a társadalmi szervezetek is beleszólhatnak az erdővédelem és -gazdálkodás ügyeibe. Kirándulóknak jó tudni: a törvény megtiltja az élő fáról, cserjéről a gally vagy lomb levágását, de még akár a moha gyűjtését is. Aki pedig nagy fejszével indul „kirándulni” az erdőbe, az minimum 20000 forint büntetésre számíthat. ■ Közös kincsünk és értékünk az erdő A magyar parlament - még az elmúlt évvégén - egyhangúlag elfogadta a jelnyelvtörvény bevezetését. A törvényalkotás oka egyrészt nemzetközi kötelezettségeinkből fakad, másrészt célja volt a magyar jelnyelv önálló nyelvként való elismerése és a jelnyelvet használó fogyatékosközösség nyelvi kisebbségként való elfogadása. Július elsejétől a hírműsorokat és a közérdekű közleményeket jeltolmács vagy felirat segítségével kell majd közvetíteni. Egy jogszabály szerint ha akár egy szülő is kezdeményezi, az iskolában meg kell szervezni a jelnyelven történő oktatást. A hallássérült gyermek a szülője (gyámja) döntésétől függően bilingvális (kétnyelvű) vagy auditív-verbális (nemcsak szájról olvasni és beszélni tanítják, hanem hallani is) gondozásban vehet részt. Azért a viszonylag távoli 2017- es határidő, mert először ki kell alakítani a jelnyelv szakos tanárok és a kétnyelvű oktatásra felkészült szakemberek képzését A siketkultúra jellegzetességei a jelnyelvi költemények, a saját kulturális események, az általános te- geződés - identitásuk legmeghatározóbb szimbóluma mégis a jelnyelv. Amennyiben a jelelőket nyelvi kisebbségként elismerik, akkor a fogyatékkal élők között is egy körülhatárolt csoportot alkotnak. ■ Mondod vagy mutatod? A JELEKRE épülő nyelveket ugyanolyan grammatikai, mondattani és szókészleti gazdagság jellemzi, minta beszélt nyelveket. Szinte minden beszélt nyelvnek van jelnyelvi megfelelője. Magyarországon hét intézményben sajátítható el a jelnyelv, a következő városokhoz kötődnek Budapest, Vác, Eger, Debrecen, Szeged, Kaposvár és Sopron. Ez hét egyenrangú dialektus, bár több területen érzékelhető a budapesti jel- nyelwáltozat dominanciája. W1 ITTiyfOlíl ' család & nevelés j
