Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-13 / 10. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 13., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Kamuköltségvetést ír a szükség kiszámoló Önkormányzatok tervezése a megszorítás után, közben és előtt (Folytatás az 1. oldalról)- Az elmúlt három évben reálértékben több mint hatmilliárd forinttal csökkent az állami támogatásunk, ezért ha eltapsoltuk volna a kötvénykibocsátásból származó hatmilliárd forintot - de nem ezt tettük akkor sem érhetné szó a ház elejét - fogalmazott Gelencsér Attila. - Elég szomorú ugyanakkor, hogy a kötvénykibocsátásból 2,9 milliárd forintot a működésbe kellett bevonni. Nem ezt akartuk. A megyei elnök érzékeltette: az eladósodás folyamata mindenütt megkezdődött. A kis önkormányzatok sincsenek könnyű helyzetben, többen közülük csődközeiben vágnak neki a költségvetés tervezésének. Tö- rökkoppány nehézségeiről már írtunk, hasonló hírek érkeznek Nemesvidről is. Gelencsér Attila szerint az előzmények ismerete nélkül nem lenne érthető a mai kihívások terhe. Vetített képes prezentációjának első oldala ezért az örökségről szólt, amelyben szerinte nem az 1,2 milliárd forintos tervezett hiány volt a legelszo- morítóbb, és nem is az 1,6 milliárd forintos Siotour-vagyon „elherdálása”; akkorra már csak 400 millió maradt belőle.- Az örökség legnagyobb nehézségét a lepukkant, rossz állapotú intézményhálózat jelentette, hiszen 60 milliárdos igényt fogalmaztak meg akkoriban a vezetők, és az, hogy a megyei ön- kormányzat tulajdonában nem maradt bevételt termelő, működő vagyon - fogalmazott. Az elnök szólt azokról a technikákról is, amelyekkel igyekeztek a felszínen maradni. Bevezették a feladatfinanszírozást, megszüntetve egyes intézmények támogatásának előjogait, intézményt vontak össze és szüntettek meg, éltek a Prémium Évek lehetőségével. Bírálta a kormányt, amiért a racionalizációhoz nem rendelte hozzá a jogszabályok változását. A S0NUNE.hu kérdésére Gelencsér Attila elmondta: lehet összefüggés a korábban jelzett intézményi sztrájk elmaradása és a közelgő választások között. Szerinte már nincs ki ellen fellépni, a törvényhozás már elvégezte a feladatát, a kormányzás pedig nem működik, mondta. ■ B. T. ■ Ön szerint jövőre több pénz jut az önkoimányzatoknak? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Gelencsér Attila elnök a pénzügyi fegyelem, a feladatok újragondolása, a takarékosság ellenére is nehéz évet vár A megyei önkormányzatok kötvénykibocsátásának mértéke - milliárd forintban Jövőre több pénz lesz? feigli Ferenc, Barcs polgár- mestere (MSZP) nem osztja a megyei elnök nézetét Szerinte nem olyan mértékben csökkennek a központi források, hogy ne lehetne teljesíthető költségvetést készíteni. Megyei képviselőként csak 1,8 milliárdos működési hiányról tud, szerinte minél nagyobb az összeg, annál hangosabb lehet a méltatlankodás. Barcs törvényesen működik, a hitelfelvételi korlát alatt vannak, 700 milliós kötvénykibocsátásuk fejlesztések eszköze. - Olyan intézményhálózatot kell működtetni, mely fenntartható. ormai István, Nagyatád polgár- mestere (Somogyért Egyesület) azt mondta: megyei képvisel& ként okkal-joggal formál véleményt a megye költségvetéséről, és a jó megoldások keresése vezérli, amikor aggályait fejezi ki az adósságszolgálat mértéke miatt. A tavalyi évben csak a kötvények kamata 396 millióra rúgott. Aláhúzta ugyanakkor: örömteli, ha a kötvénykibocsátás pályázati önerőként szolgál, de aggasztó, ha a működésbe vonják be. Fontos különbségként emelte ki a megye és a városok adósságszolgálata között, hogy utóbbiak számára a saját bevételek megnyugtató fedezetet jelentenek hosszú távra is. hídvégi József, Fonyód polgár- mestere (Fidesz-MPSZ) a megye egyik legeladósodottabb városát vezeti: a költségvetés 93 százalékáig„ér” a kölcsönök mértéke. A polgármester azt mondja: százszázalékos szintet örökölt. Szigorú gazdálkodásnak köszönhető a mai - saját számításaik szerint - 83-85 százalékos adósságmérték. Az elmúlt évek költségvetését az évi 120-130 milliós adósságszolgálat mellett is tudták kezelni, de ennek vége. Az idei elvonás 140-150 milliós. A költségvetés egyensúlya hitelekkel, ingatlanértékesítéssel vagy elbocsátásokkal teremthető csak meg. Egyik sem megoldás, mondta a polgár- mester, aki a kormányváltástól várja a feladatok és a finanszírozás újbóli összhangját. Erre mondják kormánypárti polgár- mesterek: több pénz jövőre sem lesz, hacsak nem az állam- kincstári hiány terhére... ► Továbbiak: SONLINE.hu JEGYZET Jedik harca Kőröshegyen nyomós oka volt, hogy Kőröshegyen hétfő estére lakossági fórumot hívtak ösz- sze. Falubeliek százával tiltakoztak aláírásukkal a jelenlegi vezetés tevékenysége ellen. Az összejövetelen, ahol leginkább a korábbi és a mostani vezetés előre- és visszamutogatásával szaporították a szót, ismét arra derült fény: a kőröshegyiek egy része gyógyíthatatlan Balatonföldvár-fóbiában szenved, máskülönben bizonyára senkinek nem jutna eszébe, hogy a másfél ezres falu a szomszédvár provinciájává válik. azért ilyen falusi gyűléseken részt venni élményszámba megy, már csak az elhangzó szófordulatok miatt is. Amellett ugyanis, hogy kiderült, a községet csődveszély nem fenyegeti, arról is hallhattunk ezúttal, hogy „Kőröshegyen élnek fénykarddal támadó névtelen jedilovagok (értsük alattuk hírportálunk, a Sonline.hu hozzászólóit)”, továbbá „többen oda piszkí- tanak, ahonnan esznek”, vagy: „nem kell besz...ni”. ha ezeket a fórumokat nem a települések közösségi házaiban vagy hivatalaiban rendeznék, akár még tettle- gességig is fajulna egy-egy összejövetel. Mert az emberek többnyire nem hallják, nem értik meg a másikat, ez pedig félreértést, meg nem értést szül. így még ha azért is jönnek össze, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, végül mintha épp a lényeg sikkadna el. HOGY KŐRÖSHEGYEN mit tartottak fontosnak? Többek között azt, hogy a Somogyi Hírlap honnan szerzett tudomást az aláírás- gyűjtő ívek átadásáról, vagy hogy vajon ki íratta az erről szóló cikket? nyilván fontos kérdés ez is, de a falu sorsa szempontjából a legkevésbé lényeges. Pécsi vízműbotrány: felfüggesztették a pert vita A bíróság szerint először arról kell dönteni, ki az üzemeltető, utána a birtokháborításról Költöztetik a tanácsadót Nagyatádon Átszervezik az egységes pedagógiai szakszolgálatot és a nevelési tanácsadót Nagyatádon. A város képviselő-testülete elfogadta, hogy a szakszolgálat és a tanácsadó átkerüljön az újjáépülő Bárdos Lajos iskolába. így az integrálódik az összevont közoktatási intézmény (NKI) keretébe. Fenntartója a Nagyatádi Nevelési, Oktatási Intézményfenntartó Társulás lesz a jövőben. A szervezeti változást indokolja az a körülmény is, hogy a nevelési tanácsadó ellátási körzete - az önálló csurgói nevelési tanácsadó létrehozásával - lecsökkent a nagyatádi térség területére. ■ N. L. (Folyatás az 1. oldalról) Az önkormányzat, amely az akkori szolgáltató Pécsi Vízmű Zrt. többségi tulajdonosa, úgy vélte: túl drágán szolgáltat a francia érdekeltségű cég, a nyereségből túl sokat fordít beruházásra, juttatásokra, és keveset arra, hogy olcsóbbá tegye a pécsiek számára a vízszolgáltatást. Ezért felmondta a szolgáltatási szerződést, és új üzemeltetővel, a Tety- tye Forrásház Zrt.-vel kezdte meg a szolgáltatást az addigi központból. A korábbi szolgáltató vezetői azonban október 5-én megkíséreltek bemenni az épületbe, valamint elektronikus leveleket küldtek a cég alkalmazottainak. Emiatt a Tettye és az önkormányzat pert indított, kérve: a bíróság állapítsa meg, hogy birtokháborítás történt, és tiltsa el a korábbi szolgáltató képviselőit ettől a magatartástól. A per - elfogultság miatt - Pécsről Kaposvárra került, kedden volt az első tárgyalás az ügyben. A felperes Tety- tye Forrásház Zrt. jogi képviselője, Szabó Iván a per felfüggesztését kérte. Azzal érvelt: a két fél között ezenfelül is számos per van folyamatban. A korábbi szolgáltató például pert indított a választott bíróság előtt az üzemeltetési szerződés érvényességének megállapítására. Folyamatban van egy per annak az ingatlannak a tulajdonjogával kapcsolatban is, amelybe a korábbi szolgáltató vezetői megpróbáltak bejutni; a város közös tulajdon megállapításáért nyújtott be keresetet. Valamint indul egy per annak megállapításáért is: a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényes-e. Mindez előfeltétele a jelenlegi ügy folytatásának. A Pécsi Vízmű Zrt. jogi képviselője, Csehi Zoltán viszont a per folytatását kérte. Álláspontja szerint mivel a kérdéses ingatlan a cég tulajdonában van teljes egészében, így szó sem lehet birtokháborításról. Sőt, éppen hogy az új szolgáltató képviselői követtek el birtokháborítást, amikor elfoglalták a székházat, s abban a diszpécserközpontot. A felperes egyébként a mai napig nem igazolta, hogy mire alapozza, hogy a központot birtokba vehette. Szerintük ez tilos önhatalommal történt. A felperes jogi képviselője azzal érvelt: az újonnan megkötött üzemeltetési szerződés alapján volt joguk birtokba venni az irodaházat, hiszen az ott található diszpécserközpont a szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen. A volt szolgáltató szerint viszont egy közgyűlési határozat nem jogalap arra, hogy valaki birtokvédelmet kérjen, különösen egy nyilvánvalóan nem birtokháborító magatartás ellen. Azt is elmondta a Tettye Zrt. jogi képviselője: azóta elkezdődtek a tárgyalások a francia tulajdonos és a város között a szerződések békés megszüntetése érdekében. A helyzetet bonyolítja, hogy a beavatkozó felperes Pécsi Önkormányzat egyúttal az alperes többségi tulajdonosa is. A bíróság úgy döntött: a jelenlegi per folytatásának előfeltétele, hogy jogerős döntés szülessen az üzemeltetési szerződés érvényességéről, így míg ez meg nem történik, a mostani pert felfüggeszti. ■ Jakab Edit ■ Nincs kizárva, végül békésen rendezik a felek a vitát.
