Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-13 / 10. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUAR 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Bormarketing: visszatérhet az Agrármarketing Centrum Szokni kellett a somogyi bikát főfelügyelő A vadgazdálkodáshoz és a természetvédelemhez tartozik a vadászat is Aggódnak a dél-balatoni borá­szok a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft felszámolásával ki­alakuló helyzet miatt. A bormar­keting jövője homályos. A Bala­tonboglári borvidék félévente 5-9 millió forintot fordíthatott marketingcélokra, amióta pályáz­hattak a forrásokra. A Bormarketing Kft. felszá­molásáról decemberben hatá­roztak a tulajdonosok, miután hosszú hónapok huzavonája után sem fizetett a földművelés­ügyi tárca az addigra eladóso­dott nonprofit kft.-nek. A kft. részben a kaotikus jogszabályi környezetet tette felelőssé azért, hogy nem jutottak hozzá a for- galombahozatali járulék bor­marketingcélra szánt részének öt százalékához, mely törvényi­leg járt a társaság működésére. Az összegre ugyanis közbeszer­zést írtak ki, melyen az eladóso­dott kft. nem vehetett részt. ■ Az AMC-t ért bírálatok után alakult meg annak idején a kft. a bormar­ketingre. Czirúki Imre, a Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsá­nak elnöke azt mondta: a társa­ság tevékenysége hiányt pótolt. A közösségi bormarketing céljai­ra a borok után űzetett korábban nyolcforintos, immár literenkén­ti öt-, illetve tízforintos forgalom- bahozatali járulék hatvan száza­lékát fordítják. Ebből a szőlőte­rülettel arányosan kapnak visz- sza pályázaton a borvidékek, a bogiári borvidék esetében olyan fél év is előfordult, amikor ki­lencmillió forinthoz jutottak hozzá. A Balatonboglári borvidé­ken egyebek mellett figyelemfel­hívó táblák, kiadvány, film és po­harak készültek ebből. S hogy mi lesz ezután? - Sem­mit nem tudunk, mert hiányzik az országosan egységes koncep­ció - fogalmazott a 2008-ban az Év Bortermelőjévé választott Konyán János balatonlellei bo­rász. Azt mondta: eddig becsü­lettel befizetett járulékait ő saját maga hatékonyabban tudta vol­na marketingre felhasználni, mint ahogy az valaha is történt Egyes információk szérűit a korábban sokat bírált Agrármar­keting Centrum (AMC) veszi át a felszámolás alatt álló kft. sze­repét ■ FülekiT. Új vadászati főfelügyelője van Somogynak január 4- től Herczegfalviné Deme­ter Erzsébet személyében. Azt mondta: még a szemé­nek is szoknia kell a 9-10 kilós gímtrófeákat. F. Szarka Ágnes- Hogyan került közel a vadá­szathoz?- Nagyon egyszerűen: va­dászcsaládba születtem. Édes­apám a füzesabonyi állami gaz­daságnak volt 35 évig a fővadá­sza. Ott nőttem fel, két bátyám van, ők is vadászattal foglalkoz­nak. Természetes volt...- A fiúk részéről. Na de egy lánynak?- Belenőttem, nem is gondol­kodtam másban. Az elején nem is a vadászat fogott meg. Na­gyon sokat jártam édesapám­mal a területre, főként a Tisza árterére. Akkor még nem is volt Tlsza-tó. Nagyon szép emléke­im vannak abból az időből. So­kan elítélik a vadászatot, cso­dálkoznak, hogy nőként ezt a pályát választottam, de ez nem csak a lövésről szól. Sokkal in­kább vadgazdálkodásról, a ter­mészetvédelemről és persze hozzátartozik a vadászat is.- Ön is puskás vadász. Mi volt az első zsákmány?- 1985-ben egy tőkés réce. Édesapám nagyon szigorúan betartotta a szabályait: húsz­éves korunk alatt nem lőhet­tünk trófeás vadat. Azt ki kel­lett érdemelni, arra meg kellett érni. Az első gímbikámat negy­venéves koromban lőttem. Ak­kor éreztem úgy, hogy kész va­gyok rá. Nálunk ennek komoly hagyománya volt, ezt a fiamnál is - aki ma már hivatásos va­dász - próbáltam betartani.- Ha valaki elkezd vadászni, nem törvényszerű, hogy hiva­tali munkát is folytat.- Agráregyetemet végeztem, és a vadbiológiai állomáson ír­tam a diplomamunkámat. Utána Heves megyében a Fauna Zrt.- _ nél voltam nyolc évig fővadász, J de rá kellett jönnöm, hogy fizi- | kailag nem bírom, nem nőnek g való. Adódott egy lehetőségem: a £ Heves megyei vadászati ható­Herczegfalviné Demeter Erzsébet: szeretem a kihívásokat Herczegfalviné Demeter Erzsébet 1964. május 15-ÉN született Egerben, és Besenyőtelken élt 1987-BEN végezte el a Gödöl­lői Agrártudományi Egyete­met, majd a Kiskőrösi Álla­mi Gazdaság vadászati ága­zatvezetője lett. 1995-től a Fauna Zrt vadá­szati igazgatója. 1998-ban vadgazdálkodási szakmérnöki diplomát szer­zett Hódmezővásárhelyen. 2001-től a Heves megyei Vadászati Hatóság osztály- vezetője. 2010-től a Somogy megyei Vadászati Hatóság osztály- vezetője. sághoz hívtak dolgozni, először felügyelő, majd osztályvezető lettem. Nagyon szerettem, ám a magánéletem úgy alakult, hogy Somogyba kerültem. így kértem az áthelyezésemet ide.- Somogy igazán nagyvadas terület. Mennyiben más, mint Heves?- Hevesben is van nagyvadas terület, ott a Mátra és a Bükk, de teljesen más. A szememnek is szokni kellett, amikor először láttam trófeabírálaton a 9-10 ki­ló körüli gímbikákat. Hevesben egy nyolckilós bikának az utób­bi időben már a csodájára jár­tak. Teljesen más az élőhely, a gazdálkodás. Ez kihívás nekem, de nagyon tetszik.- Az elődje nemcsak a megyé­ben, hanem az országban is fogalom volt. Ő a „Simonpali”. Zsóka is ilyen ismert, egy sze­méllyel azonosítható név lesz?- Ehhez nagyon sok idő, munka kell. Palinak egy élet kellett. Nem könnyű, mert min­den téren - nőként, anyaként, feleségként, vezetőként - és még számos területen meg kell felelni. Engem nem kell a Pali­hoz hasonlítani, de bízom ben­ne, hogy megállóm a helyemet.- Melyik társaságnál vadászik?- Somogybán nem vadá­szom, nem vagyok tag. Elvem, hogy a saját megyémben, ahol eljáró hatóságként dolgozom, csak bérvadászként vadászom.- E rövid idő alatt mennyire tudta felmérni a tavalyi va­dászévet?- Arra számítottunk, hogy a gazdasági válság hatására keve­sebb vendég érkezik. Ez hála is­tennek nem érződött. Több va­dászati engedélyt állítottunk ki, mint tavalyelőtt. Nagyon sok mutatós őzbaktrófea volt, de a súlyuk elmaradt a várttól. A vendégek éve volt, mert keve­sebbet fizettek, de szép trófeá­kat vihettek haza. A gím- és a dámtrófeák hasonlóan alakul­tak, mint az előző években. A probléma, hogy egyre fiatalodik az állomány, nagyon kevés idős­korú bikát bírálunk.- Ennek talán oka a néhány éve folyó vadirtás. Ami egy­részt az erdők védelmében, másrészt a vadkár kifizetése miatt folyik.- Azt elutasítom, hogy vadir­tás, vadgazdálkodásról kell be­szélni. A terítékadatok alaku­lása mutatja, hogy gazdálkod­ni kellene. Bár az igaz, hogy a trófeás vaddal ez nem úgy tör­ténik, ahogy kívánatos lenne. Valóban meglövik a középkorú bikát, nem várják meg, amíg megöregszik, mert kell a pénz, és nehogy a szomszéd társa­ságnál ejtsék el. De nincs arányban a mennyiség a minő­séggel. Nem lesz jobb az állo­mány, mert több egyed van. Az igaz, hogy egyre több kerítést építenek, ezáltal szűkül az élő­hely, de nincsenek létszámbeli problémák. Sőt! Ha így emel­kedik a vaddisznólétszám, ha­marosan kezelhetetlen lesz az állomány. Egyes területeken ez a helyzet a gímmel és a dám- mal is. Nem véletlenül műkö­dik a vadgazdálkodási tanács. Nagyon nehéz, de próbáljuk a kilövéseket optimális keretek közé szorítani. A nagyvadprob­léma csak itt, a Dunántúlon je­lentkezik, ami azt jelzi, hogy valóban az eltartható létszám feletti a mennyiség, emiatt emelkedett döbbenetes magas­ságba a vadkár mértéke.- Mi a helyzet az erdők ki­rálynőjével, a szalonkával?- Annyit sikerült elérni, hogy a társaságok kvótákat kapnak. Monitoring keretén belül, mintavétel céljából enge­délyezik a vadászatát. A házak udvarába folyik a víz a túlságosan magas járdáról barcs Harminc éve vártak rá az utca lakói, de nem sok örömük telik benne; a kivitelező nem ismeri el a hibát Új járdát kaptak a barcsi Deák Ferenc utca lakói. Ez azonban több bosszúságot okoz nekik, mint örömet. Harminc évet vártak a barcsi Deák Ferenc utca lakói egy új járdára, míg a város út- és járda­programjában sorra kerültek. A műszaki átadás még augusztus­ban megtörtént, de az első nagy esőzések után már tisztán lát­szott: sok bosszúságot okoz még nekik. A téli hóolvadás után már tisztán látszik, hogy kevéske örömük telhet az új járdában. - Vízelvezetés nincs sehol, ez a legnagyobb probléma. Zuhogó esőben vagyunk kénytelenek ki­söpörni a vizet az udvarokból, hiszen bokáig érő vízben járunk- mondta egy felháborodott lakó, Zombori László. - A kocsibeállót a régi járda magasságához igazí­tottuk, az új 6-8 centiméterrel magasabb, így minden csapa­dék visszafolyik a portámra. A régi járda hiányos és töre­dezett volt, a munkálatokat a ki­vitelező tavaly nyár elején kezd­te el. A lakók már ekkor azt ta­pasztalták, hogy nem az ígért viakolor díszburkolat, hanem sima aszfalt készül. A város 80 küométer járdájá­ból évente két-három kilométer­nyi új készül. - Ebben az eset­ben úgy tűnik, hogy kidobott pénzről van szó - tette hozzá Szalai Balázs képviselő. - A probléma oka, hogy sok lakónak Áradás olvadás után. A víz a járdáról az udvarokba folyik a háza előtt nem szedték fel a ré­gi betonburkolatot, hanem arra ráaszfaltoztak. Ez ügyben már az első eső után felkerestem a város illetékeseit, akik megálla­pították, hogy a problémák való­sak. Kértem, hogy a hib,ák kija­vításáig ne vegyük át a járdát műszakilag, de ez mégis megtör­tént augusztusban. A kivitelező szerint minden lakónak felajánlották, hogy ha megvásárolnak egy vízelveze- tésr lkalmas csővezetéket, azt elh iyezik a járda alá; a lakók ezzel ellentétben azt állítják, hogy senki nem kereste meg őket. Szalai Balázs is azt mond­ja, egy ilyen cső megvásárlása négy-ötszáz forintba kerül, amit a lakók megkockáztattak volna. Az önkormányzat legutóbbi, decemberi ülésén azt a döntést hozta, hogy a Városfejlesztési Bi­zottság megkeresi a kivitelezőt, akivel közösen keresnek megol­dást. Végső esetben felszedetik az egész járdát. A kivitelező Baranya Aszfalt Kft. szerint a járdát nem építet­ték az előzőnél magasabbra, hi­szen a régi burkolatot teljesen el­bontották. Pajzs Gábor építésve­zető elmondta: a csapadékvíz-el­vezetés tervezői feladat volt, de az építés közben egyenként, ud­varonként a tervezővel és a mű­szaki ellenőrrel közösen foglal­koztak minden esetlegesen fel­merülő problémával... ■ Jeki G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom