Somogyi Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
SZTORI 2009. NOVEMBER 29., VASÁRNAP 5 Szudokuban verhetetlen a magyar srác feladvány A fejtörők több mint kilencven éve fejlesztik a logikát, a szókincset és a tudást Horváth Zoltán ugyanúgy csak szórakozásból fejt rejtvényt, mint bárki más, aki szereti a fejtörőket. Havonta párszor vesz a kezébe logikai feladványokat, mégis ötödik lett a rejtvényfejtők világbajnokságán. Fábos Erika Horváth Zoltán, a magyar csapat 23 éves közgazdászhallgatója százfős mezőnyből került a legjobbak közé. Rejtvényfejtésben egyébként 16 éve rendeznek világbajnokságot. Magyarországon már kétszer volt ilyen, és két év múlva megint lesz. Ez pedig annak köszönhető, hogy nem csak Horváth Zoltán jeleskedik a rejtvényfejtésben. „A magyar rejtvényfejtők jónak számítanak, hiszen volt már egy világbajnokunk, és nekem a mostani ötödik helyezést megelőzően egy világbajnoki negyediket is sikerült már elérnem - mondta Horváth Zoltán. - Ezeken a versenyeken olyan logikai rejtvényeket kellett megfejtenünk, amelyek nyelv- és kultúrasemlegesek, hiszen csak így lehet összemérni a különböző országokból érkezett, különböző írásjeleket használó versenyzőket. A verseny több fordulóban zajlik. Általában 10-12 kör van, és fokozatosan egyre nehezebbek a feladványok. Első körben időre kell négy-hat rejtvényt megfejteni. Aztán az utolsó fordulóban már senki nem tudja megfejteni az összes feladványt, és az számít, hogy ki mennyi pontot szerzett meg a lehetségesből.” „A keresztrejtvény a szivar és a whisky mellett az unalom legnagyobb ellensége. Aki nem találja meg az élet boldogságát, annak ezek a fehér-fekete kockák menedéket kínálnak.” Ezt Wins- ton Churchill mondta a rejtvényHorváth Zoltán a legnehezebb fejtörőket alig negyedóra alatt oldja meg, de akad olyan is, amellyel nem boldogul. Azok megfejtéséhez számítógép kell. fejtésről, s ezzel Horváth Zoltán is egyetért, 12 éves kora óta. Akkor került ugyanis a kezébe az el- • ső rejtvény, és annyira megtetszett neki, hogy le sem tudta tenni a feladványokat, mindig újabbat és újabbat keresett. Annyira beleásta magát, hogy a 2001-es világbajnokságon 14 évesen a legfiatalabb induló volt. a logikai játék és a rejtvényfejtés segít az ALzheimer-kór megakadályozásában, a magas iskolai képzettség viszont ahhoz segít hozzá, hogy az egyén agya maga küzdje le a már kialakultsúlyos kór pusztító ha„Nem foglalkozom többet a rejtvényekkel, mint más - mondta Horváth Zoltán. - Legfeljebb a versenyek előtt szánok rá több időt. Nem a keresztrejtvényeket szeretem, hanem a logikai feladványokat. Ebből talán a szudoku a legismertebb, de van aknakereső, torpedó és a betűjátékokhoz hasonlító feladtásait - állapították meg amerikai kutatók. A MAGASABB ISKOLAI Végzettség és a rendszeres agytorna ruganyosabbá, alkalmazkodóbbá teszi az agyat, vagy azáltal, hogy mennyiségileg nagyobb vány is. Ami könnyű, azt egykét perc alatt megfejtem. Amelyikkel már elvagyok úgy negyedórát, az nehezebbnek számít, de van olyan is, amit nem tudok megcsinálni. Készítenek ugyanis olyan feladványokat is, amelyek annyira bonyolultak, hogy csak számítógéppel lehet megoldani őket.”sejtállománya mintegy vésztartalékot jelent az egyén számára a kór jelentkezésekor, vagy pedig úgy, az Alzheimer-kór által elpusztított, elhalt területe két kikerülve képes megújítani önmagát. A világon száz, az országban pedig úgy húsz olyan rejtvényfejtő van, aki versenyszinten képes a különböző fejtörőket megoldani. Ők általában nemcsak időtöltés céljából, hanem profi szinten foglalkoznak ezzel, vagyis rejtvényeket is készítenek. Azok, akik keresztrejtvényeket írnak, akár foglalkozásszerűen is űzhetik ezt, mivel ilyen fejtörőkből nagyon sok kell. Logikai rejtvényből kevesebb készül, ezért ez általában csak hobbi. Horváth Zoltán számára is, aki szerint azért akárhogy is, de ez egy igen hasznos elfoglaltság: fejleszti a logikai gondolkodást, a szókincset és a kifejezőkészséget, s ismereteket is terjeszt, tehát amatőr szinten is igazán hasznos időtöltés. Rejtvényfejtés az Alzheimer-kór ellen, szellemi torna a ruganyosabb agyért Az első versenyek Magyarországon negyven éve, Pécsen alakult meg az első rejtvényfejtőklub. Azóta több százan fejtik a fejtörőket, és a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete évente mintegy 25 versenyt szervez. 1992- ben New Yorkban került megrendezésre az 1. rejt- vényfejt&világbajnokság. A VILÁGVERSENYEKEN hazánk hagyományosan jól szerepel. 2007-ben a Rio de Janeiróban rendezett vb-n jutott a csúcsra Madarassy Pál, aki a rejtvényfejtés első magyar világbajnoka. Az ősi rejtvények MINT ANNYI MINDEN más, a rejtvények is az ókori görögöktől erednek. A mai rejtvények őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi - több mint 6000 éves - egy kínai emlékben maradt fenn. A ma ismert kereszt- rejtvény ősének, a világ első keresztrejtvényének tartott fejtörő 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Európában az első rejtvény Angliában látott napvilágot 1924-ben. Magyarországon 1925-ben jelent meg az első „kereszt- szórejtvény”; a Ma Este című hetilap hasábjain (a néhány éve elhunyt) Kristóf Károly tollából. Napjainkban már több mint 100 rejtvényújság közül válogathatnak az érdeklődők. Vigyázat: az oldalról nézve négyszögletes ebek veszélyesek! kutyaügyek Ausztria keményít: jövőre minden négylábú házi kedvencbe chipet kellene ültettetnie a gazdinak Az öt hónapos Herceggel és gazdájával, Balogh Róberttel sétálgatunk a parkban. A körülöttünk sertepertélő eb láttán a felületes szemlélő azonnal harci kutyát kiáltana. Pedig Herceg legfeljebb akkor harap, ha eszik, igaz, most éppen egy apró gallyat morzsol el, amelyet gazdája adott a szájába. A faforgács fölött diadalmasan ücsörgő kutya kérdőn néz ránk, újabb játékra várva. „Törvénnyel szabályozzák, mégsincs eredménye a harci kutyák elleni harcnak - mondja Balogh Róbert, aki szabad idejében kutyákat oktat. - A pit buli kinézetű kutyákra egyszerűen ráfogják, hogy veszélyesek. Tévesen. Minden kutyában benne van ugyanis az agresszió, ez egyszerű genetika. Hogy végül milyen lesz az állat vérmérséklete, az leginkább attól függ, hogy milyen a gazdája, és mennyit foglalkoznak vele.” Közben egy fehér szőrgombolyag közeledik, középkorú hölggyel a póráz végén. Herceget látva próbál elkerülni minket, de a kis westie terrier morogva vonszolja őt felénk. Előítéleteim azt súgják, Herceg gyorsan elintézi rint erre nincs mód, mert a harci kutyákra vonatkozó magyar szabályozás rossz. „Nem megfoghatatlan szabályokra és bürokratikus módszerekkel kialakított skatulyákra lenne szükség - mondja Balogh Róbert. - A kutyákról szóló kormányrendelet szerint például veszélyes az, amelynek % egymástól távol vannak r a szemei, izmos a háta, rövid a szőre vagy vékony a farka. Ez ráillik egy a kis méregzsákot. Végül nem ez történik. A dühös ugatásban kitörő westie-t csak a póráz tartja vissza a támadástól. ' „Erről beszélek. Egy ilyen kiskutyáról mindenkinek az jut eszébe, hogy milyen aranyos. De mégis kutya. # Ha harapni akar, sem habozik.” Balogh Róbert oktatja a kis Herceget I Minden kutya haraphat, de agresszív csak az lesz, amelyik rossz kezekbe kerül. Beszélgetésünknek jó apropót ad az a közelmúltban tartott tárgyalás, amely a 2007-es mono- rierdői tragédia perének újabb állomása volt. A bíróságon meghallgatott kutyaszakértők szerint nem bizonyítható egyértelműen, hogy a kétéves T. Domi- niket halálra maró ebek harci kutyáknak minősülnek-e. A kinológusok szeBécs is szabályozná JÖVŐRE AUSZTRIÁBAN már minden kutyába chipet ültetnek, és nr fí Hatokat regiszt- Ini kell egy központi adatbankban is. Aki ezt elmu- sztja, extrém esetben akár 7000 eurós, csaknem 2 millió forintos büntetésrottweilerre vagy egy masztiffra is akár. Szerintem sokkal célravezetőbb lenne, ha a kutyatulajdonosokat reguláznák. A közepes és annál nagyobb méretű ebek tartását lehetne akár jogosítványhoz, vizsgához kötni. A legbékésebb állatból is lehet fenevad, ha rosszul nevelik vagy keveset foglalkoznak vele. A kutya ugyanis nem lakásba való, nem az asztalról kell etetni, és legalább annyi törődést igényel, mint egy gyermek.” ■ Á. N. T. a kutyatartást re számíthat. Az osztrákoknál egyébként minden tartomány szabályozza a kutyatartást. A bécsi parlament előtt pedig egy olyan javaslat van, amely minden kutyatartót 10 órás oktatásra kötelezne, a veszélyes ebek gazdáinak pedig vizsgát írna elő. Ilyen állatokat büntetett elő- életűek nem is tarthatnának. Bécs állatügyi ombudsmanja szerint a rendeletnek jó esélye van arra, hogy átmenjen a szakértői szűrön is. Fészkes fenevadak A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartását hazánkban egy 1997-es kormányrendelet szabályozza. Konkrétan azonban csak a pitbull terriert és annak keverékeit említik mint tiltott ebet. Mivel a kutyatartók a törzskönyvezés elkerülésével igyekeztek kijátszani a tiltást, a rendelet felsorol néhány tucat jellemzőt, amelyek alapján veszélyessé nyilvánítható egy eb. Ezek között többek között olyan is van, amely szerint az „oldalról nézve négyszögletes benyomást keltő” kutya veszélyes. A SZAKÉRTŐK SZERINT ez a rendszer alkalmatlan a harci kutyák kiszűrésére, a települések jegyzőitől - akiknél a kérdéses ebekkel jelentkezniük kellene a tulajdonosoknak, hogy engedélyt kapjanak a kutyatartásra - ugyanakkor nem várható el, hogy ránézésre felismerjenek egy valóban harcinak minősülő ebet.
