Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-05 / 233. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 5., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Lövészárok helyett utat építenek csurgó Húszéves gyűjtőmunka gyümölcse a város monográfiája a jubileumra Csurgó európai múlttal, je­lennel és jövővel bíró kis­város - hangsúlyozta Szászfalvi László polgár- mester a település első ok­leveles említésének 990. évfordulója kapcsán. Varga Andrea Vasárnap zárult az az ünnepség- sorozat, amely az egész évi jubi­leumi rendezvények csúcspontja volt Csurgón. A pénteki testvér- városi találkozót követően este a közösségi házban tartották az ün­nepi műsort. - Fel kell tennünk a kérdést: mit jelenthet a 990 esz­tendő a ma élő csurgóiak számá­ra? - kezdte ünnepi beszédét Szászfalvi László polgármester. - Hálát és köszönetét kell monda­nunk az előttünk járó nemzedé­keknek, hogy ezen a helyen kö­zösséget, várost építettek. Egyben büszkeséget is jelent: legyünk büszkék múltunkra, hagyomá­nyainkra, s amit kaptunk, igye­kezzünk megőrizni. A jelenben sem lövészárkokat akarunk épí­teni, hanem utakat. A jövőt illető­en pedig reménységet és akaratot jelent a 990 év: azért dolgozunk, hogy a településnek legyen kö­vetkező 990 esztendeje is, és kul­turális, szellemi, gazdasági köz­pontja maradjunk a térségnek. Ez alkalomra készült el Csur­gó monográfiája. A Horváth Jó­zsef által írt könyvet Szabó Sán­dor vezető főtanácsos méltatta. Elmondta: a kiadvány több mint húszéves munka gyümöl­cse. A szerző mindennek utá­najárt, egy adatot több forrás­ból is ellenőrzött. Tudományos igényességgel, de olvasmányos, lényegre törő, kellemes stílus­ban írott művet lapozhat az ol­vasó, amely egyedülálló hely- történeti munka, s külön érté­ke, hogy sokat idéz. Szombaton megnyílt a 12. őszi kiállítás és vásár, amellyel pár­huzamosan mezőgazdasági fó­rumra hívták a gazdákat. Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a me­zőgazdaságot mára degradálták, az átlagember annyit tud róla: komoly támogatást kap, és a gaz­dák tüntetnek. - A mezőgazda­ság kivételes, mert száz száza­lékban matériát előállító ágazat - hangsúlyozta Font Sándor. ­Színes kulturális programokkal szórakoztatták a városlakókat. Csurgó a település első említésének 990. évfordulójára emlékezett Ösztöndíj Kaslik Edit emlékére Viola Beátának Az ünnepség keretében megkoszorúzták Kaslik Edit emléktábláját Senki nem tudja a hatása alól ki­vonni magát, hiszen az emberek élelmiszert fogyasztanak. Ez a legerősebb társadalmi funkciója, ám gondoskodik a vidék eltartó képességéről, feldolgozóipar és kereskedelem épül rá, s nem el­hanyagolható környezetvédelmi szerepe sem. Most a nagyüzemi vállalkozások előnyösebb támo­gatást kapnak, noha a középbir­tok, a családi gazdaságok meg­erősödése, a lokális termelés és értékesítés lenne a cél. Font hangsúlyozta: a termőföl­deket magyar kézben kell tarta­ni, s tiltani a genetikailag módo­sított növények termesztését. A háromnapos rendezvényso­rozat idején kiállítások nyíltak, főzőverseny, kutyaszépségver­seny, kulturális és szórakoztató programok zajlottak. A borpár­bajban magyar borok nyertek, maguk mögé utasítva a szlovák és romániai nedűket. Vasárnap a Szentlélek-templomban lovag­rendek részvételével tartottak ünnepi misét, kiállították a Szent Korona másolatát. Este díszhangverseny zárta az ün­nepségsorozatot. Lánc, titokban titokban folytak az előké­születek, és a pénteki ün­nepségen derült ki: a város néhány polgára - a lakók nevében - Csurgó minden­kori polgármesterének pol­gármesteri láncot és díszpe­csétet adományoz. Szászfal­vi László polgármester ve­hette át Szél Károlytól, a vá­ros díszpolgárától és felesé­gétől. A polgármesteri lánc kifejezi a város lakóinak összetartozását és a láncot viselő elöljáró felelősségét a település lakói iránt A nyakék láncszemei Szent Lst- ván korabeli pénzérmék má­solatai, utalva a város csak­nem ezeréves történelmi múltjára. A lánc anyaga bronz, s ötvözete a város sokszínűségét sugallja. Me­dálját a város címere díszíti, tűzzománcból készült. Fel­irata: „Csurgó Város Polgár- mestere”. A díszpecsét a me­dál kicsinyített mása. KASUK JŐZSEFNÉ 2005-ben ösz­töndíjat alapított tragikusan el­hunyt lánya, Kaslik Edit emlé­kére. Az ösztöndíj azzal a szándékkal jött létre, hogy tá­mogassa az adott évben érett­ségizett és felsőoktatási intéz­ménybe felvételt nyert, vala­mely területen tehetséges fiata­lok célba jutását Az ösztöndí­jat olyan diák nyerheti el, aki az eredményes középiskolai ta­nulmányai mellett valamely szaktárgyból tanulmányi ver­senyt nyert, valamely művésze­ti ágban kiemelkedően tehetsé­ges, vagy valamely sportágban már bizonyította szorgalmát, és állandó lakóhelye Csurgón van. Idén öten pályáztak az ösztöndíjra, és Viola Beáta, az ELTE BTK elsőéves magyar-la­tin szakos hallgatója kapta meg. Vasárnap vette át JEGYZET Kőröshegyi hilingérezők jól időzítette a szüretet a kőröshegyi hegybíró. Ugyanakkor akart szőlőt szedni (ti. tegnap délelőtt), amikor az az ötfős roma társaság, amelyet így sike­rült is tetten érnie. Ők csak bilingérezni akartak a hegybíró birtokán, erre hivatkoztak - na ja, a sző­lőfürtök meg még a tőké­ken lógtak... A SANYARÚ SORSÚ „bilíngé- rezők” nem tudhatták, hogy kinek a szőlőjébe té­vedtek. Hiszen a hegybíró mostanság szinte a nap minden óráját a területen tölti, a saját terciája sem kicsi, csaknem három hek­táron terem a zöldveltelini. „MIÉRT NEM ÍRTA KI a tábla szélére, hogy itt nem sza­bad bilingérezni?” - pró­bálkoztak az alkalmi szüre- telők a kifogásokkal. Pesti­esen szólva, jó duma. De hiszen ilyen alapon lépten- nyomon szembe találhatná magát az ember az olyan feliratokkal, hogy ezt nem szabad ellopni. Az „ántivilágban” az volt a rend a szőlőhegyen, hogy szüretidőben idegen még csak nem is tartózkodha­tott a területen. kíváncsi vagyok, mire men­nek a kőröshegyiek a tegna­pi akciójukkal. Rendőrt ugyanis nem hívtak, a helyi csősz és több gazda együt­tes erővel próbálták elma­gyarázni a „bilingérezők- nek”, hogy nemkívánatosak Kőröshegyen. Állítólag úgy látták őszintén bűnbánó (vagy inkább megriadt?) ar­cukon, hogy komolyan vet­ték a felszólítást mérget azért ne vegyen senki erre. Tart még a szü­ret, és nem árt figyelni, hol bukkannak föl a szőlősök­ben a „bilingérezők”. Ha már egyszer a munkaügyi, adó- és más hatóságok, szervek ereje kimerül a szüretelni hívott sógorok, komák vegzálásában... Három közalapítványt is megszüntetnek Tabon Elfogyott a vízi mentők pénze, parton a hajók Több ezer vakcina jut Barcsra Közel háromezer influenza elle­ni oltóanyag érkezik a barcsi te­rületre a következő hetekben, így a helyi gyógyszertárakban is elérhető lesz a vakcina. Király Roland, az ÁNTSZ tiszti főorvosa elmondta: kétezer- nyolcszáz darab jut ebből a vá­rosba és környékére, ennek fele szezonális influenzaoltás, a má­sik fele pedig a HINl-vírus elle­ni oltás. Hozzátette: az első ütemben a hat hónaposnál fia­talabbak, illetve a súlyos beteg­ség kockázatának -Kitett cso­portba tartozók és a cukorbete­gek kaphatják meg az oltást, de mellettük első körben kapják meg a vakcinát az egészségügy­ben dolgozók is. ■ Jeki G. A Tabon működő négy közala­pítvány közül csak a Vonzóbb Tabért Közalapítvány tevékeny­kedik tovább. Erről is döntöttek legutóbb a városatyák. A képvi­selő-testület szerint a Jóléti, a Szivárvány, illetve a Nagy Fe­renc Közalapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált. A megszüntetést mindhárom közalapítvány kuratóriuma kü- lön-külön kezdeményezte. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezi egy új jogszabály a köz- alapítványok tagjait, emiatt né- hányan lemondtak, többen pe­dig megtagadták e kötelezett­ség teljesítését. A tabi közalapít­ványok pénzügyi lehetőségei is beszűkültek, bevételük mini­mális volt, szerény anyagi for­rásból gazdálkodtak. Az alapító önkormányzat a működési ne­hézségeket vette figyelembe a döntésnél. A megszűnő közala­pítványok vagyonát a Vonzóbb Tabért Közalapítványnak adják át. Ez a szervezet a város inf­rastruktúrájának javítása mel­lett a környezetkultúra és a te­lepülésesztétika fejlesztésére összpontosít. Másrészt a város művelődés-, oktatás- és egész­ségügyének támogatása, a sportolási, illetve a szórakozási lehetőségek körének bővítése, magasabb színvonalra emelése a célja. A város fejlődését kí­vánja tehát sokoldalúan előse­gítsem. ■ Krutek József (Folytatás az 1. oldalról) Probléma azonban, hogy a vízi mentés nem kap normatív álla­mi támogatást, annak ellenére sem, hogy eredmé­nyeik vitathatatla­nok: a VMSZ és az általuk koordinált balatoni civil vízi mentők a múlt hónap végéig öt­ven strandi és 299 hajós men­tést hajtottak végre idén a Bala­tonon. A Rupert sürgősségi mentőhajóval tizennégy ember életét mentették meg. A vízi mentők elismerik a Ba­laton Fejlesztési Tanácsnak a vízbiztonsági program megva­lósításért tett erőfeszítéseit, az eszközbeszerzésben nyújtott eddigi segítséget, ám vélemé­nyük szerint a program megha­tározó részére, az üzemelésre nincs meg a fedezet. A szakszolgálat vezetése szerint ki kellene dolgozni, hogy a vízi mentés folyamatosságához szükséges működési költségek­be, ami havonta mintegy 3 mil­lió forintot tenne ki, a régió és az állam hogyan tud beszállni. A Vízimentők Magyarorszá­gi Szakszolgálata nem először kerül szorult helyzetbe, az el­múlt években többször is meg kellett küzdeniük a forráshi­ánnyal. ■ K. T. Kopjafát avattak a megye tetején Túrázók avattak kopjafát szom­baton Somogy legmagasabb pontján, a szóládi Almán-tetőn. A 316 méter magas dombtetőn a szántödi Szent Kristóf Termé­szetjáró Egyesület kezdemé­nyezésére helyezték el a me- mentót, Huszár László balaton- endrédi népi fafaragó alkotását. A kopjafát az egyesület a hely tiszteletére egy hét végi túra ke­retében avatta fel. Az ünneplő túrázók a Fejérkőtől Tündérvöl­gyig nevet viselő, Kerekitől Ba- latonszemesig vezető túraútvo­nal egy részét is teljesítették. A 11,5 kilométeres útvonal érin­tette az Almán-tetőt is, ahol mostantól a kopjafa jelzi, hogy itt a megye teteje. ■ K. T. ■ Nem először kerülnek szo­rult helyzetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom