Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-05 / 233. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 5., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP PERECES Mi lesz most Ziccsel? Nágocs és Zics önkor­mányzata 1998. január 1-jétől tart fenn közös körjegyzőséget; 2010. január 1-jei hatállyal a nágocsiak kilépnek.- Mi lesz Ziccsel? - kérdez­tük Feliinger lános polgár- mestertől.- Nágocs a döntésével kényszerhelyzetbe hozott bennünket. A kilépési szán­dékkal nem értettünk egyet, de tudomásul vettük, és tény­ként számolunk vele. Ne­künk is lépni kellett, hiszen önálló jegyzőséget nem tu­dunk fenntartani. Képviselő- testületünk úgy határozott, hogy kéri felvételét Bedegkér és Miklósi körjegyzőségébe. Szándékunkat elfogadták.- lár-e anyagi hátránnyal a körjegyzőség megszűnése?- Igen. Az eseüeges lét­számleépítésből adódó fel­mentési szabadság vagy ju­bileumi jutalom Zicset is ter­heli. Ennek összege 3-4 mil­lió forint is lehet. Ilyen tarta­lékkal a költségvetés nem rendelkezik, várhatóan hitelt kell felvennünk a működés fenntartására. Lakosságunk felháborodva fogadta a nágocsi döntést, hiszen ti­zenegy éve Nágocs kérte, hogy zicsi központtal hoz­zunk létre körjegyzőséget. Az új körjegyzőség megala­kulása után egy ügyintéző dolgozik majd Zicsben.- Mi lesz a kihasználatlan irodákkal?- Egyelőre nincs elképze­lésünk erről. ■ Krutek József létszámú körjegyző­ségeké a jövő ÉVE ÍRTUK NOVEMBER ELEJÉTŐL CSdk félliteres palackokban hoz forgalomba sört az Országos Söripari Vállalat. A korábbi nagy üveges, körülbelül 0,65 literes palackozott sör gyártását szeptember 30-án megszüntették, az üvegeket december végéig váltják visz- sza. A kis üveges, nagyjából 0,45 literes palackozott sö­rök gyártását október 31-én fejezik be, az üvegek január 31-ig válthatóak vissza. No­vember 1-jétől a kereskede­lem csak félliteres hazai pa­lackozott sört hoz forgalom­ba, s januártól már csak ezeket váltják vissza. végtére fs a piásoknak is joguk van a metrikus rend­szerhez... Madarat gyűrűztek a diákok gémes kutakodás Kócsag, kormorán, sárga lábú sirály, kék cinege, nyári lúd Diákok madárlesen a töreki természetvédelmi területen. A madárgyűrűzés életre szóló élményt jelent a gyermekek számára Törekiben sokan, a bala- tonlellei Irmapusztán kevesebben lestek mada­rakra a hét végén. Munkatársainktól- A déli part egyik legnagyobb és legérdekesebb élőhelye - így fogalmazott Kovács Gyula, a Ma­gyar Madártani Egyesület Dél­balatoni Természetvédelmi Cso­portjának vezetője az irma- pusztai halastavakról, ahol szombaton gyűrűzéssel egybe­kötött madármegfigyelést tartot­tak. Az Európai Madármegfi­gyelő Napok alkalmából ország­szerte száznál több helyszínen szerveztek hasonló programot (ami egyben verseny is), a Bala­ton déli partján Töreki volt a má­sik - egyébként megszokott - helyszín a Balatonlelléhez tar­tozó Irmapusztán túl. Ez utóbbi településrészen maroknyi, ám annál lelkesebb csapat indult útnak a kétszáz­hetven hektáros vízfelület part­ján a madárlesre. Nagy kócsagok, szürke gé­mek és egy kanalas gém; némi „harapnivalóért’’ érkező kor- moránok, sárga lábú sirály, nyári lúd, kék cinege és sok más énekesmadár, amelyek ha „képileg” nem is, de hangban tiszteletüket tették a páratlan szépségű természeti környeze­tet bejáróknak. Kiderült: a 19. század második feléig víz alatt álló környéket a Kis-Balaton- nal vetekedő élőhelyként emle­gették. Magyarország legna­gyobb küszvágócsér-telepe volt egykor Irmapusztán, ahol leg­alább százötven madárfaj for­dul elő most. Közel kétharma­duk költ a területen. Talán a programnak is kö­szönhető, hogy a siófokiak kö­rében mind népszerűbb a ma­dármegfigyelés. A töreki ter­mészetvédelmi területen teg­nap kilencvenötén madarász­tak, szinte még egyszer annyi­an, mint a tavalyi madármegfi­gyelő napon. Az érdeklődők a madármegfigyelő toronytól a Cinege pihenőig túráztak, majd madárgyűrűzésnek is ré­szesei lehettek. Pálinkás Andor, a Magyar Madártani Egyesület Dél-bala­toni Csoportjának madárvédő­je szerint a megfigyelőnap a környezeti nevelésre is kiváló lehetőséget ad. - A madárgyű­rűzés életre szóló élményt nyújt a gyerekeknek, akik ilyenkor közel kerülhetnek az egyébként megfoghatatlan madarakhoz* - mondta a ma­darász, és hozzátette: Töreki fajgazdag élőhely, ahol a teg­napi megfigyelés során hét- százöt egyedet rögzítettek, és ötven különböző madárfajt lát­tak a természetvédelmi terület változatos élőhelyein. A Dráva mentén nem kap­csolódtak csoportosan a nem­zetközi madárszámlálási akci­óhoz. Az itteniek, mint azt Hor­váth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságának tájegységvezetője elmondta lapunknak, az október közepi szinkronszámlálásban vesz­nek majd részt. Automatából csurog már a tej a vásárcsarnokban Nem vörös a segesdi víz 12 millió Eddig a vas- és mangántartalom okozott gondot (Folytatás az 1. oldalról)- Nagyjából annyit kérünk a te­jért, amennyiért a feldolgozótól a kereskedők átveszik az árut - folytatta az elnök. - Ez az ár már némi hasznot hajt. Bár csak ezt tapasztalnánk a nagyüzemi érté­kesítés során is! Bízunk a somo­gyiak ízlésében; fehér lötty he­lyett igazi házi tejet árulunk. A tejüzletág amúgy munka­helyteremtő vállalkozás is lehet. Áruházak, üzletközpontok, nagy tömeget befogadó rendezvények -• lehet, hogy rövidesen Uyen he­lyeken tölthetünk majd palack­ba bajomi tejet. A zrt. vezetője úgy kalkulál: nyolc-tíz tejauto­mata működtetésénél már újabb dolgozóra lehet szükségük. ■ Harsányi Miklós Befejeződött a segesdi vízkeze­lő június óta tartó próbaüzeme, miután az ÁNTSZ hozzájárult a berendezés üzembe helyezésé­hez, így lezárták az önkormány­zat tizenkétmillió forintos beru­házását. A lebonyolítást teljes egészében a Dunántúli Regio­nális Vízmű Zrt. végezte, a szol­gáltató így a település több mint 2700 lakosának tud az eddigi­eknél jelentősen jobb minősé­gű ivóvizet biztosítani. Problémát eddig a kutakból kitermelt víz vas- és mangán- tartalma jelentett: a két fém je­lenléte miatt a csapvíz eseten­ként elszíneződött, vörösessé vált, fogyasztása azonban egészségügyi kockázatot eddig sem jelentett. Jankó Gábor PR-vezető el­mondta: a vízkezelő mindkét üzemben lévő segesdi kút vi­zét tisztítja, amely nyomásfo-' kozó segítségével kerül először a helyi víztoronyba, majd a fo­gyasztókhoz a húsz kilométe­res ivóvízhálózat valamelyik pontján. A két kutat utoljára három éve ellenőrizték tüzete­sen; mindkettő állapota megfe­lelő volt. ■ Jeki G. Lóháton a megye ifjúsága lovasoktatás Egyedülálló lehetőség a középiskolásoknak Lovagolnak a megyei középisko­lások. A Somogyi Térségi Integ­rált Szakképző Központ (TISZK) kezdeményezésére elindult a lo­vasképzés a Pannon Lovasaka­démián, ahol a somogyi középis­kolás diákok megismerkedhet­nek a lótartás rejtelmeivel, és megtanulnak lovagolni is. Az országosan egyedülálló kezdeményezés az elmúlt tan­évben merült fel a TISZK-nél, ősztől pedig meg is kezdték a képzést az akadémián. Szamosi Lóránt, a Somogyi TISZK főigaz­gatója elmondta: a lovasoktatás a központ pedagógiai program­jába is bekerül. Ez nemcsak azért fontos, mert a lovassport a diákok fizikai és mentális fej­lesztésében, illetve a nemzeti hagyományok ápolásában is je­lentős szereppel bír, hanem azért is, mert a lovasképzés a megyebeli középiskoláknak a diákok vonzására is komoly le­hetőség. A TISZK a hamarosan induló továbbtanulási road- show-k keretében is igyekszik felhívni a figyelmet a párját rit­kító lehetőségre, nem titkoltan abban is bízva, hogy a megye­határokon túl élő diákok számá­ra is csábító lehet a Lovasaka­démián megszerezhető tudás. A főigazgatótól megtudtuk: az akadémián hetente mintegy 180 diák fordul meg. A nyolc középiskolából elsőként a kivá­ló tanulmányi eredményt elért tanulók kerülhettek jutalom­ként a lovak közelébe, illetve azok a fiatalok, akiket ezzel a lehetőséggel próbálnak jobb teljesítményre ösztönözni. A program érdekessége, hogy azok a diákok, akik épp nem tudnak a lovak körül tényked­ni, egyórás bemutató körúton vehetnek részt az egyetemen, így egyúttal a felsőoktatásba is betekintést nyerhetnek. A kuriózumnak számító lovasoktatás Szamosi Lóránt beszámolója szerint a Magyar Lovas Szövetség elnökének annyira megtetszett, hogy el­képzelhető: Lázár Vilmos fogat­hajtó világbajnok is a kezdemé­nyezés mellé áll. ■ K. T. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. közleménye Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. átfogó korszerűsítési programot hajt végre a villamosenergia-hálózaton. Szakembereink folyamatosan dolgoznak azért, hogy a kiegyensúlyozott és zavartalan villamosenergia­szolgáltatást biztosító fejlesztéseket elvégezzék. Értesítjük ügyfeleinket, hogy a Segesd, Vörösmarty u. KIF rekonstrukció munkálatai 2009. október 5-én (hétfőn) befejeződtek. Az elkészült létesítmények érintése életveszélyes és tilos! 6-0/1

Next

/
Oldalképek
Tartalom