Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-03 / 206. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 3., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 A pártok somogyi képviselői alapvetően egyetértenek abban, hogy a szlovák nyelvtörvény ellen föl kell emelniük a hangjukat LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) Or- szággyűlési képviselő: - A szlo­vák nyelvtörvény elfogadhatat­lan. Föl kell emelnie ellene a hangját a politikának pártho­vatartozástól függetlenül. Az iskolában megjelenő Nagy-Ma- gyarország-térképpel, amely nacionalista indulatokat szít, nem lehet egyetérteni. Azzal sem lehet egyetérteni, hogy a diákokat politikai akcióba vonja be az igazgató, mert nem tudni, a diáknak szabad választása volt-e a részvétel. heintz tamás (Fidesz-MPSZ) országgyűlési képviselő: - A szlovákiai magyarokat nyelvtör­vénnyel szorongató helyzet nem pártpolitikai kérdés. Ebben össznemzeti konszenzus van. A kaposvári esemény sem tekint­hető pártrendezvénynek. Giber Vilmos a KDNP képviselője ugyan, de kollégiumigazgató ként szerepelt a programon. A Nagy-Magyarországtérkép tör­ténelmi tény, amely a mai euró pai viszonyok számára kifeje­zetten találó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) frak- cióvezető: - Az ellen semmi ki­fogásom, hogy a diákokat a közéletbe bevonják, de a szlo­vák nyelvtörvényt Magyaror­szágon kezelni, az csőd. Nagy- Magyarország-térképpel tilta­kozni szintén nem megoldás, ezzel a létező indulatokat he­vítik tovább. Ez a tiltakozás lehet, hogy helyben érzelmileg kielégítő esemény volt, de az ügynek és a határon túli ma­gyaroknak biztosan nem használt. pintér lóránd (SZDSZ) me­gyei elnök - A céllal egyetér­tek a nyelvtörvény ellen tilta­kozni kell, ám a cél nem szen­tesítheti az eszközt Visszásnak tartom, hogy egy közoktatási intézményben a diákokat szin­te teljes létszámban kivezényel­ték. Ez nem helyénvaló. Az is­kola is munkahely, szoros alá- és fölérendeltségi viszonyok­kal, vezetői hatalommal. Itt nincs helye politikának Színe­síti a helyzetet, hogy az igazga­tó aktív pártpolitikus. MŐRING JÓZSEF ATTILA (KDNP) országgyűlési képviselő: - A nyelvtörvény elleni egységes til­takozás ürügyén a diákok kiál­lását kifogásolni, ez abszolút a szlovák döntéshozás malmára hajtja a vizet Mellébeszélés, belemagyarázás, ami gyengíti az esélyeinket Nem is Szlová­kiának, mert ő már ismeri a véleményünket, hanem az uni­ónak kell meghallani a sza­vunkat, mert az EU intézmó nyei egyelőre szótlanul tűrik ezt az elfogadhatatlan jogszabályt murphy i. tézise, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Ebből is látszik, Murphy ere­detileg Mörfi volt, és magyar. évtizedeken át esélyünk sem lehetett megjavítani a dolgokat, mert a dolgok szov­jet típusúak voltak, maguk­ban hordozták a hibalehető­séget, ha nem tudtak elro­molni, akkor már.ellopták őket. A Lajtán túli német pre­cizitás sem volt garancia per­sze a tökéletességre, ők is el tudnak rontani időnként ezt- azt, mondjuk egy komplett huszadik századot. , lehetőségünk lenne két év­tizede megjavulni, nekünk magyaroknak. Úgy teljesíte­ni, ahogy csak bírunk, gu- vadjon ki a szeme a csudál- kozástól minden nációnak szerte a világon. Már nem köti hátra senki a sarkunkat, hacsak nem a valutalap, de hát azt is magunknak, a BKV-mintájú közpénzkezelé­sünknek és az időnként osz- togató-fosztogató vezetőink­nek köszönhetjük. A vezetők ezt meg nekünk köszönhe­tik, bár köszönnének inkább a foglárnak. Egyre fokozódó tisztelet a kivételnek. mértéktartó médiumként a közmegegyezés hívei vol­nánk, úgy még mi magyarok nem próbáltuk. A közmeg­egyezésé, ami a szlovák nyelvtörvény elítélése dolgá­ban támadt a honban. Egy emberként szisszenünk föl északi szomszédaink neve­letlen nacionalizmusa láttán, bár szisszennénk föl egy em­berként a hazain! És akkor mi történik a kaposvári bé­kés tiltakozáson? Maradékta­lanul egyetértünk a célban, és maradéktalanul elrontjuk a megvalósítást Akár, ha elő­re megírták volna a kudarca­inkat december 5-én vagy jú­nius 4-én. A diákok alapjoga a véle­ménynyilvánítás szabadsága. A diákok helyében most meglenne a véleményem. De hogy elmondanám-e... Önkéntesen vagy kivezényelve nyelvtörvény Az iskolaigazgatók aláírnák a petíciót, de nem szervezkednének A véleménynyilvánítás szabadsága nincs életkorhoz kötve. A kaposvári középiskolások éltek az alkotmányos jogukkal és közösen tiltakoztak a szlovák nyelvtörvény ellen (Folytatás az 1. oldalról) Molnár Tímea, a kaposvári Lorántffy református általános és középiskola igazgatónője el­képzelhetőnek tartja, hogy a gimnazisták és a tanárok aláír­ják a petíciót. Azt mondta: az ál­talános iskolások még fiatalok ahhoz, hogy érdemben nyilat­kozzanak. Reőthy Ferenc, a ka­posvári Táncsics-gimnázium igazgatója is hasonlóan véleke­dik a tiltakozásról, ám az isko­lában egyelőre erről nem esett szó. Azt mondta: történelemta­nárként felháborítónak tartja a szlovák kormány rendeletét, és úgy gondolja: legalább kétszáz évvel elmaradtak a szlovákok az európai uniós normáktól. Hozzátette: aláírja a petíciót, mert elítéli a szlovák nyelvtör­vényt. Szerinte a szlovák kor­mány a súlyos belső gondokat akarja az intézkedéssel elfedni. - Trianon óta a szőnyeg alá sö­pörjük a problémákat, végre ki kell állni a magyarság érdekei­ért - hangoztatta. Tóth Imre, a kaposvári Széche­nyi kereskedelmi szakközép igaz­gatója úgy nyilatkozott: egyetért a tiltakozással, és aláírja a petíciót, de nem „szervezkedik*1 az iskolá­ban. Mint mondta: magyarként súlyos problémának éli meg a szlovák jogszabályt, de az iskola életébe nem kívánja bevonni a politikai kérdéseket. Gulyás Mi­hály, a kaposvári Munkácsy-gim- názium igazgatója is azt mondta: ha a gyerekek megkeresik, mert foglalkoznak a szlovák nyelvtör­vénnyel vagy más aktuális kér­déssel, és aláírnák a petíciót vagy tüntetnének, akkor támogatná őket, ám nem kezdeményezi a gyerekek „utcára vonulását**. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a S0NUNE.hu kér­désére azt mondta: a diákokat megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága. Ez olyan alkotmá­nyos jog, amely nem köthető életkorhoz. Ha úgy döntenek, hogy elmennek tüntetni, csak akkor lehet őket korlátozni, amikor a felnőtteket is: ha pél­dául bűncselekményre készül­nének vagy súlyosan veszélyez­tetnék az állam rendjét. Az ok­tatási intézmények két hibát szoktak elkövetni, mondta: köte­lezik a gyerekeket, hogy tüntes­senek, illetve szankciókat he­lyeznek küátásba, ha a diák tá­vol marad a megmozdulástól. Aáry-Tamás Lajos szerint a közoktatás kereteiben fontos korlát, hogy a tanár nem erőltet­heti rá a -világnézetet a diákokra. Fontos szabály, hogy ha az intéz­ményben, az intézmény szerve­zésében kerül sor gyülekezésre, akkor ez a gyerekek számára nem lehet kötelező. A gyülekezé­si jog önkéntesen gyakorolható jog. Az iskola ugyanakkor olyan vüág is, ahol alá-folé rendeltségi viszonyok vannak, ilyen érte­lemben a diákok önkéntessége eleve relatív, bármilyen sok jog bástyázza is körül. Összefoglalva azt mondta: a diákok ugyanolyan állampolgá­rai Magyarországnak, mint bár­ki más. Ugyanúgy véleményük lehet, mint a felnőtteknek. Hogy a véleményükkel egyetér- tünk-e, az lényegtelen. Az ombudsman nem tartja aggá­lyosnak a kaposvári eseményt. 1956-ban a diákok robbantották ki a forradalmat, a párizsi diák­lázadások is az egyetemekről indultak el. A kaposvári csen­des demonstráció legális és al­kotmányos keretek között tör­tént, és ezt akkor is illenék tisz­teletben tartanunk, ha a meg­mozdulás jellegével, céljával nem értenénk egyet, fogalma­zott az oktatási jogok biztosa. ■ Meiszterics E., Balassa T. BALASSA TAMÁS Mörfi alaptörvénye JEGYZET A S0NUNE.hu olvasói szerint BUNDUNCI Gratulálok a kezde­ményezéshez! Sokan még mindig nem értik meg, hogy a világjelenleg erős államaiban mindenhol erős hazaszeretet van, és ettől működ­nek jól a dolgok. Addig is mint tole­ráns jó magyar emberek elnézően mosolyognunk kell az ilyen „szex és New York" szintű embereken! ÉSZAK Ha én tanár lennék, és szer­veznék egy Ságvári Endre úttörő- csapatot, és április 4-i megemléke­zést tartanék velük, az mennyiben lenne különböző, mint irredenta jel­képekkel Szlovákia ellen tüntetni? A legmocskosabb tanári (?) csele­kedet politikai ügyekben gyereke­ket ugráltatni! KlSWARRlöR Kedves balliberális elvtársak! Nekem önök a szélsősé­gesek, nekem önök a gyűlölködők, nekem önök a gyűlöletkeltők... At­tól, ha valaki magyar és magyar hit­ben neveli a gyerekeit, miért nem­zetiszocialista? Azért, mert van nemzeti öntudata, nem úgy, mint önöknek, akik az édesanyjukat el­adnák... Szégyen, ami Magyaror­szágon folyik az úgynevezett „rend­szerváltás” {módszerváltás) óta. BOMBA Mélységesen elítélem a Giber Vilmos által kezdeményezett nagymagyarországos fáklyás tünte­tést. A primitív emberekben tovább fokozza a nacionalizmust Ez ne­künk, magyaroknak egyáltalán nem jó. Ezzel csak a határainkon túl élő testvéreinknek ártunk. A hajcihő ar­ra jó, hogy a Jobbiknál jó pontot szerezzen a szervező. Netán kifelé áll a szekere rúdja a Fídeszből? JA Magyarország történelmi múltjá­nak, hagyományainak ápolása és az önhibájukon kívül a trianoni határo­kon kívül rekedt magyarság érdekei melletti demonstrálás nem politikai, hanem magyarsági kérdés! EMIKS2 „A Klebelsberg Kunó Kö­zépiskolai Kollégium Magyarország egyik legmodernebb kollégiuma, 450 középiskolás diák elhelyezésé­re szolgál.” A szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozott így 440 középisko­lás." Az ilyen részvételi arány szá­momra azt sugallja, hogy (kvázi) kö­telező volt a gyerekeknek a politikai rendezvényen a jelenlét. BB Szlovákiában - furcsa módon - szlovákul beszélnek, és így inté­zik hivatalos ügyeiket is. Jómagam Nógrád megyében élek, egy szlo­vák faluban. És fura, de így van: itt magyarul intézik hivatalos ügyeiket az itt lakók. Lakhelyem melletti második falu szintén szlovák. Max. annyit tudnak az anyanyelvükön, hogy: Ja id'om do városu, do orvo­sa” Jómagam nem beszélek szlo­vákul, még sincs problémám a ha­tár másik oldalán, mivel a magya­rul nem tudóval is megértetem magam - lengyelül. Nem erőlte­tem a magyar nyelvet ott, ahol nem érdemes. Megpróbálok az anyanyelvéhez közel álló nyelven megszólalni, és a szlovák értékeli a gesztusomat, legyen rendőr, pap, eladó vagy bármi más. Ja, és nem tetováltattam a homlokomra Nagy- Magyarország körvonalait. Fölösle­ges „Vesszen Trianon!"-ozni, fiúk. Ettől senki sem lesz magyarabb vagy pápább a pápánál. Miattatok van Malina-ügy, Sólyom-ügy, dunaszerdahelyi fociügy, szlovák rendőri ba*ogatás-ügy. ROKON Kedveskéim! Magyar va­gyok, itt születtem, itt élek. Nem gyű­lölöm sem az országot, sem az itt élő embereket. Egyedül azt sajná­lom, hogy az utóbbi években egyre intoleránsabbak lettünk. Nekünk va­lahogy mindig minden fáj, és mindig minden rólunk szól, a mi érdekein­ket sérti. Ezen kellene változtatni és nem sírni a múlton. XY Azt tudni kell, hogy az oktatási intézményekbe (a kollégium is az) a „nagypolitikát" nem szabad bevinni. Az aláírásgyűjtés önmagában még nem lenne gond, de Nagy-Magyar- ország térképének azért már ko­moly politikai üzenete van. Senki nem akarhatja, hogy politikai csatá­rozások színhelye legyen egy okta­tási intézmény - mert akkor a taní­tás még inkább háttérbe szorul. Ed­dig is komoly gondot jelentett a rasszizmus jelenléte, ne tetézzük ezt még mással is. HM Azért érdekes és beszédes, hogy manapság jobban fél a hata­lom a magyarság öntudatra ébredé­sétől, mint valaha! Ezen el kellene gondolkozniuk a választóknak! APU Trianon bűnös és igazságtalan „béke”, sem az USA, sem az akkori szovjet-orosz köztársaság nem írta alá!!! Magyarországon senkit sem fenyeget azért büntetés, mert nem magyarul beszél!!! TT Az én nagyszüleimet Szlovákiából telepítették be, fele rokonságunk ott maradt, mégis megpróbálunk csendben magyarnak lenni, mert felfogtuk, hogy minél jobban hőbör- günk mi itthon, azzal csak a kintiek­nek ártunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom