Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-03 / 206. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 3., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP 5 PERCES INTERJÚ Diákok járnak a pv-tárlatra Két hónapos szünet után a héten újra kinyi­tott a kaposvári polgár- védelmi (pv-) kiállítás. Rövidesen bővíteni kí­vánják a tárlatot.- A környéken meglehető­sen sokan megismerték a bemutatót. Hogyan népsze­rűsítik az új szezonban a rendezvényt?- Elsősorban iskolások, fi­atalok látogatják a bemutatót- felelte kérdésünkre szer­dán Békési András alezre­des, a kaposvári pv-egység vezetője. - Már felvettük a kapcsolatot a Kodály Zoltán iskolával, s rövidesen az ösz- szes tagiskolát is értesítik az általunk kínált programról.- Hányadik szezont kezdik el?- A harmadik idényt indít­juk el, s remélhetően ez is legalább annyira sikeres lesz, mint az előző volt. Az el­múlt évtizedekben használt polgárvédelmi felszerelése­ket, holmikat mutatjuk be. Az ötvenes évektől egészen a kilencvenes évek elejéig rendszeresített eszközöket tekinthetik meg a látogatók.- Korábban szó esett a tár­latbővítésről. •- Nem tettünk le az ezzel kapcsolatos tervekről. Az anyagi lehetőségek függvé­nyében műszaki berendezé­seket szeretnénk a közeljövő­ben beszerezni. Olyan gyűj­tőket keresünk meg, akik va­lóban érdekes kollekciót hal­moztak fel az elmúlt időszak­ban. ■ Harsányi Miklós Békési András: az anyagiaktól §f függ a tárlatbő­vítés. Új holmi­kat szeretnénk bemutatni a pv-kiállításon Bicajos kérdezők Biissüben corvinus-kutatás Az informáltság erősítette a résztvevők bizalmát (Folytatás az 1. oldalról) A Corvinus Egyetem Szociológi­ai és Társadalompolitikai Inté­zetének munkatársait és a szo­ciológiai tábor résztvevőit már ismerősként köszönthették a somogyiak. Az ezredforduló után végezték el első kutatásu­kat, cserénfai családokat láttak el számítógépekkel egy terep­kísérleten, és az új eszköz hasz­nálatát, hatékonyságát vizsgál­ták. Az elmúlt évben 1541 fős reprezentatív mintán kutatták a munkanélküliséghez kötődő attitűdöket és azok változását. Száznyolc megkérdezett ugyan­is vállalta, hogy egy hétvégén keresztül érvel, vitázik, tájéko­zódik. A kutatók pedig mérték, miként változnak a vélemé­nyek a tájékozottság szintjének növekedésével. Felcsillan a szemem, amikor a beszélgetésnek ehhez a részé­hez érünk: ha valami, akkor az előítéletek, a megalapozatlansá­guk dacára megcsontosodott vé­lekedések felszámolása érdekes a mai közéletre nézvést. Velem szemben Lengyel György egyete­mi tanár, az egyetemi intézet Empirikus Társadalomkutató Központjának igazgatója, vala­mint Tóth Lilla és Göncz Borbá­la szociológus, tudományos fő­munkatárs. A deliberatív közvélemény­kutatásról kérdezem őket, mely­ben a munkanélküliség téma­körében tavaly kérdezték a min­ta résztvevőit. Egy év elteltével ezekben a napokban azt vizsgál­ták: mennyiben volt tartós a vi­tahétvége nyomán keletkező esetleges véleményváltozásuk. Azt mondják, a viszonylag fia­tal, 1988-ban amerikai társada­lomtudósok által bevezetett ku­tatási módszertan kiválóan al­kalmas erre. A kétharmadrészt kaposvári és egyharmadrészt kistérségi megkérdezettek körében azt ta­pasztalták, fontosnak tekintik a szolidaritást, a rászorulók segé­lyezését. A tavalyi vélemények már tükrözhették a „segély he­lyett munka” felfogás elfogadá­sát, ami akkoriban terjedt el szé­les körben. Mindemellett ki­emelték: az egyének fontos fele­lőssége a munkahelykeresés. Markánsan megjelenő véle­mény maradt a feketegazdaság elítélése, azzal együtt, hogy a Főhadiszállás a MÁV-kollégiumban. Izgalmas beszélgetéseken összegezték a tapasztalataikat a fiatalok A migrációs kutatásban ezúttal nem szerepeltek a pirézek a szociológiái tábor mintegy 40 tagja, a Corvinus és más egyetemek hallgatója, köztük még vietnami és ghánai fiatal is, a kaposvári MAV-kollégium dísztermében vert tanyát Öt na­pig mint egy főhadiszállásban éltek az intézetben. Reggelente átbeszélték, ki milyen témában, merre indul a kérdésekkel, este izgalmas beszélgetéseken ele­mezték a tapasztaltakat Két lel­kes egyetemista Büssüt és kör­nyékét kerékpárral vette be. lengyel György egyetemi tanár, intézetigazgató a táborlakók­nak sokféle feladatot adott Kér­társadalom jelentős része aktí­van részt vesz a fenntartásában. Az idei interjúkérdésekre adott válaszokban pedig már visszaköszönhetnek a munka világának új elemei: a monoki modellként ismert szociális kár­tya, a gyulai képviselői ötlet, amely társadalmi együttműkö­V GYORSSZAVAZAS ■J Ön hagyja, hogy a politikusok befolyásolják? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu ^ A szavazás eredményét pénteki számunkban közöljük. Lengyel György: az uniós bevándor­láspolitika előkészítését segítjük déshez kötné a segélyezést, vagy éppen azok a kelet-ma­gyarországi kezdeményezések, ahol a gondozott kert lenne az önkormányzati segítség alfája és ómegája. A válaszokat a mun­kacsoport az ősszel dolgozza föl, és publikálja. A részvételi demokrácia alap­kérdése és ideális alanya az in­formált közvélemény, amelyet a Corvinus Egyetem EU-finan- szírozott közvélemény-kutatásai elősegítenek, emelik ki beszél­getőpartnereim. Azt tudakolom tőlük, hogy a tudományos ta­pasztalatok tananyagba építé­sén túl miként hasznosulhatna szélesebb körben is a kutatási dőívekkel keresték föl az előző munkanélküliségi kutatás részt­vevőit, interjúkat készítettek, terepmunkanaplót írtak. A ké­szülő egységes európai beván­dorláspolitika kialakításátsegíti az a fókuszcsoportos beszélge­tés, amelyet részint Kaposváron végeztek. Azt vizsgálták, meny­nyire elfogadó a magyar népes­ség a még nem EU-tagországok, részint magyariakta területek ál­lampolgáraival szemben. így az ukrán bevándorlók is szóba ke­rülhettek, a románok már nem, amint ebben az attitűdmérésben a pirézek sem szerepeltek. anyag. Lengyel György profesz- szor úgy véli, járulékos haszon lehet, hogy a szakpolitikához, a döntéshozókhoz, a közbeszéd alakítóihoz is eljutnak a megfo­galmazott gondolataik. Járulékos hatása a kutatása­inknak, hogy toleránsabbak és empatikusabbak lettek a kuta­tásban megkérdezettek. Más­részt megnőtt az általános bizal­mi szintjük, ami kifejezetten fi­gyelemre méltó eredmény”, mondja Lengyel György profesz- szor. „Az izgalmas kérdés per­sze az, mennyire lesznek tartó­sak ezek a változások, erre na­gyon kíváncsiak vagyunk... ■ Balassa Tamás Szomjasak a krumpliföldek, nem állhatnak le az öntözéssel Soha annyit nem öntözte bur­gonyaföldjeit a berzencei So- lanum Kft., mint ezen a nyáron. A társaság régiónk egyik legna­gyobb burgonyatermelője, nyolcvan-kilencven hektáron vetőburgonyát, százharminc hektáron étkezésit állít elő. Varga György igazgató el­mondta: kritikus időszakot él­nek át. Folyamatosan öntöznek, leszámítva, hogy a Solanum be­mutatónapján viharral jött az eső, s az özönvíz után egy hétig szivattyúztak, de előtte és azóta is dolgoznak az öntözőberende­zéseik. Másfél hónapja nem esett csapadék Berzencén.- A vetőmag-betakarítást be­fejeztük, s elindult az étkezési betakarítása is - mondta Varga György. Utóbbiból a tavalyi te­rület majdnem dupláján ter­meltek, mert van rá piac. Or­szágosan jó termés várható, a berzenceiek közepesről szá­moltak be. A termelői ár jelen­leg harminc forint. m A rendkívül száraz nyár miatt sok pluszköltsé­get kellett vállalniuk a gazdálkodóknak. A vetőmagra egyébként van kereslet, noha évek óta egyre kisebb a szaporítóterület. 2004-ben, uniós csatlakozá­sunk évében még közel két­ezer hektáron termett vetőbur­gonya, tavaly 360, napjaink­ban csupán 240-250 hektáron. Ami előrelépés: a magyar föld­ben termett burgonyának már lógója van, amelyet nyilván az arra érdemes termelők tehet­nek a termékeikre. Ugyanak­kor hiába a magyar árut védő jogszabály, ha a termelők nem fognak össze. Varga György szerint egyelőre csak beszél­nek róla, de úgy tűnik, a ma­gyar ember erre képtelen. Jogdíj a vetőmagra augusztustól jogdíjat kell fi­zetni az úgynevezett utánter- mesztett vetőmag, vagyis a me­zőgazdasági termelő által ter­melt és saját részre visszavetett, nem minősített vetőmag fel- használása után. A díjfizetési kötelezettség nem terheli az egy hektárnál kisebb területen bur­gonyatermeléssel foglalkozó ter­melőket. VARGA ANDREA Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. közleménye Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. átfogó korszerűsítési programot hajt végre a villamosenergia-hálózaton. Szakembereink folyamatosan dolgoznak azért, hogy a kiegyensúlyozott és zavartalan villamosenergia­szolgáltatást biztosító fejlesztéseket elvégezzék. Értesítjük ügyfeleinket, hogy a Szölősgyörök Gabonaszárító viltamos­energia-ellátásának munkálatai 2009. szeptember 4-én (pénteken) befejeződnek. Az elkészült létesítmények érintése életveszélyes és tilos! €>0/7 Zárlat a méhekre: megelőzik a fertőzést Öt település közigazgatási terüle­tére rendelt el méhzárlatot a me­gyei hatósági főállatorvos. A zár­lat érinti Ádándot, Bábonyme- gyert, Nagyberényt, Ságvárt és Somot. Észak-Somogyban a kö­zelmúltban derült ki, hogy egy siófoki méhész somi méhészeté­ben a mézelő méheknél fertőző betegség - nyúlós költésrothadás - ütötte fel a fejét. Emiatt rendel­te el a megyei hatósági főállator­vos a zárlatot, amely, ha újabb megbetegedés nem fordul elő, ok­tóber 4-én jár le. Reith Jenő siófoki nyugdíjas három évtizede foglalkozik mé­hészettel. Azt mondta: a hatvan családból tizenegy kapta meg a fertőző betegséget. Ezeket a csa­ládokat égetéssel el kellett pusz­títani. A területet fertőtlenítet­ték. Úgy számol, hogy a méhbe- tegség miatt mintegy három- százezer forint kára keletkezett. Hozzátette: két éve négy család már megkapta ezt a betegséget, azokat is el kellett pusztítani. Lővey László, a megyei élelmi­szerlánc-biztonsági és állat­egészségügyi igazgatóság igaz­gatója azt mondta: a megfertő­zött méhcsaládokat azért kell el­égetni, mert ezt a betegséget egyéb módon nem lehet meg­nyugtatóan kezelni. Kéthetente ellenőrzik a maradék méhállo- mányt, de további megbetege­dést nem találtak a méhészet­ben. ■ Krutek József Uj OTP-f ióket avattak tegnap Nagyatádon. Fábián Balázs, az OTP ügyve­zető igazgatója és Barics Brigitta fiókvezető fogadta az első ügyfeleket. Az átadáson köszöntőt mondott Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Köz­gyűlés elnöke és Ormai István nagyatádi polgármester

Next

/
Oldalképek
Tartalom